Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-28 / 269. szám

1930 november 28­DfiLMAGYARORSZAG 5 Jönli! A SIGING F Is a Belvárosiba Elfogadta a Ház energiaiavaslafot Viharok a részletes vitában Budapest, november 27. A képviselőház mai ülésén folytatiák az energia javaslat tárgyalását. Krisztián Imre rövid beszéde után Bud János kereskedelemügyi miniszter válaszolt a felszólalá­sokra. Hangoztatta, hogy a javaslat egyik főcélja, hogy % gazdasági termelést olcsóbbá, jobbá és könnyebbé tegye. A törvényjavaslat nemcsak az energiagazdálkodásban teremi rendet, hanem álta­lában a magyar munkát, és a magyar tennelést is megszervezi. Ha az államnak tőkeereje volna hozzá, helyesebb volna, ha az állam oldaná meg a kérdést, a mostani körülmények között azonban csak az irányitást tarthatja meg a kezében. Az illetéktől nem szabad megijedni, mert szerinte az igen kevéssé terheli csak az áramszolgáltatást. Gaal Gastonnal szemben hangoztatta, hogy a javas­lat nem a nagyvállalatok érdekeit akarja védel­mezni. A vállalatok jövedelmezőségét azonban biz­tosítani kell, mert ha az állam a maga erejéből nem tudja megoldani a kérdést, akkor a tőkét ösztönöznie kell. Tiltakozott az ellen, hogy az ál­lami hatáskört a bürokrácia túltengése nyomán akarja a kormány kiszélesíteni. "Szerinte nem a vállalatok magánérdeke szempontjából történik az, ha valakinek a területén keresztülvezetik a veze­téket. A jövőben a mainál majdnem felével olcsób­ban tudják majd az áramot szolgáltatni. Nem állítja, hogy az egész vonalon teljesen jól oldja meg a javaslat a kérdést, hiszen sokkal kompli­káltabb, semhogy valaki ilyet arrogálhatna ma­gának. A javaslat a legjobban akarja a kérdést megoldani. A hibákat majd az élet mutatja meg. A javaslatnak nem volt az a célja, hogy egyes vállalatok érdekelt szolgálja, az ilyen kijelentések ellen tiltakoznia kell annál is inkább, mert a ja­vaslatnak elsősorban az a célja, hogy helyes irányba terelje a vállalatok működését. A törvényjavaslatot ezután általánosságban a Ház elfogadta. A részletes tárgyalás során izgalmas jelenetek voltak. A 40-ik szakasznál az ellenzék hangoztatta, hogy az előadó indítványát csak egy kisebbség tette magáévá és így helytelen az elnöknek az az en unciáéi ója, hogy a Ház elfogadta a módosító indítványt. Az elnök elrendelte a szavazatok ősszeszámlálá­sát és kiderült, hogy a többség ekkor elfogadta a módosító indítványt. Az ellenzék azonban nehezen nyugodott bele ebbe az elintézésbe és ettől kezdve többször követelte, hogy a szavazatok azonnal! összeszámlálásá'al történjék a határozatok kimon­dása. A negyvenharmadik szakasznál, amikor Görgey István előadó újból beterjesztett módosító indít­ványt, Gaal Gaston tiltakozott az ellen, hogy az előadó folytonosan módosítást tegyen és han­goztatta, hogy az előadónak a bizottság határo­zatait kell képviselnie. A parlamentárizmus meg. csufolása az ilyen tárgyalási mód, mert a kép­viselők nem tudják, hogy miről szavazzanak. Bethlen István visszautasította Gaal Gaston ki­jelentéseit. Szerinte az előadónak joga van in­dítványokat tenni, legalább is annyira, mint min­den képviselőnek. (Zaj a szocialistáknál.) Az ere­deti szövegben benne voltak azok a javaslatok, amelyeket az előadó tett, csupán a bizottságban véletlenül kialakuló többség deformálta a javas, latot és ezt kell most helyrehozni. Az előadó tehát a miniszterelnök szerint helyesen járt el. Kabók Lajos tiltakozott az ellen, hogy az elő­adó módosításokat nyújtson be. Bud János kereskedelemügyi miniszter kijelen­tette, hogy csak a törvényjavaslat eredeti szőve­gének helyreállításáról van szó. A 61-ik szakasznál, amely a büntető rendelkezé­si sekről szól, a tárgyalást félbeszakították. A Ház legközelebbi ülését kedden tartja a mai napirenddel. Az ülés bezárása után a folyosón élénken tár­gyalták az ellenzéki képviselők," hogy teljesen illu­zórikus a bizottsági vita, módosítás és javaslat, mert a mai módszer bizonyítja, hogv a kormányj — nem tekintve a bizottsági véleményt — ennek ellenére is az eredeti javaslatát fogadtatja el többségével. Heves kifakadások hangzottak el ez1 ellen és az ellenzéki folyosón kijelentették, hogy ez nélkülözi a parlamentáris formákat. A Kroó~f*ank bűnügyének 201 sértettje közül csak 86 jelent meg a törvényszék előli (A Délmagifarország munkatársától.) Csü­törtökön folytatta a törvényszék a íTrod-bank­ház bűnügyének főtárgyalását. Ezen a napon a beidézett, de meg nem jelent sértetteknek a vizsgálóbíró előtt tett vallomását olvasta fel a bíróság. A' vallomások arról beszéltek, hogy a sértettek kosztra fizettek be kisebb-nagyobb tőkét a bankháznak', amely a tőke után heti 12—11 százalékos kosztkamatot fizetett. A be­tevők többször is felmondották tőkéjüket, azon­ban Kroóék nem fizették ki a pénzt, míg aztán a bukás alkalmával elveszett a tőke. A biróság összesen 201 sértettet idézett meg. Kózülök azonban csak 86 jelent meg, a többi vallomását felolvasta a biróság. A' csütörtöki tárgyalás meglehetősen egy­hangúan folyt le, mégis volt egy érdekes je­lenete. Éppen a meg nem jelent tanuk vallo­másait ismertették, amikor felnyílt a terem ajtaja és belépett rajta egy jólöltözött hölgy. — Kérem, — fordult Vild elnökhöz — en­gem is megidézett mára a bíróság, de elkés­tem. Azonban szeretnék vallomást tenni.«. Vild elnök ezután megkérdezte a tanutói, hogy hogy hívják. Kiderült, hogy Csutak La­josné, aki a csütörtökre idézettek között sze-j repel. Az elnök Csutakné vallomását néhány perccel azelőtt olvasta fel. A nő kívánságára ezután a biróság újra felolvasta a vallomást. Eszerint Csutakné 1512 ezer koronát helyezett el a Kroó-bankban. A kamatokért ő járt el és azokat rendes időben felvette. Tőkéjét közvet­lenül a bukás előtti napokban felmondotta, Kroóék a felmondást tudomásul is vették, de az összeget nem fizették ki Vild elnök ezután azzal a kérdéssel for­dult a tanúhoz, hogy ismeri-e a vádlott Kroó Györgyöt? Csutak Lajosné erre a vádlott felé fordult és ingerülten válaszolt: — Ugyan kérem, ilyennel szóba sem ér-i demes állani. Azután indulatosan kiment a teremből. A tárgyalást pénteken folytatja a törvény-! szék. Pénteken délután valószínűleg sor kerül; dr. Szarvas János ügyész vádbeszédére. Hogyan konkurrál a köztisztasági üzem a szemétfuvarozó magánvállalattal A kisgyűlés előkészítette a szombati közgyűlés napirendjét (A Tiélmaggar ország munkatársától.) Csütörtökön délután ült össze a törvényhatósági kisgyűlés, hogy letárgyalja novemberi napirendjét és elő­készítse a szombati közgyűlést Az ülést négy órára hivatta össze a főispán, de a kisgyűlés még félőtkor sem volt megnyitható, mert a határozatképesség­hez szükséges hét tagból csak öt gyűlt össze. Félőtkor megérkezett Wimmer Fülöp és dr. Pap Róbert és igy biztosították a határozatképességet. Dr. Aigner Károly főispán ezután megnyitotta az ülést és a kisgyűlés megkezdte a közgyűlési napirend tárgyalását. Az 56 pontból álló napirendet negyedhétre tárgyalták le, amikor megkezdték a kisgyűlés napirendjének tárgyalását A szükséglakások ót szegény, hátralékos bérlőjé­nek lakbérét egyhangúlag elengedte a kisgyűlés. Bittó Antal, a város halászati jogának bérlője, bércsökkentést kért azzal az indokolással, hogy az elmúlt években az erős fagy és a nagy száraz­ság miatt alig volt a halászatból jövedelme. A kisgyűlés a polgármester javaslatára elutasította a kérelmet Köztérhasználati engedélyeket adott ki ezután a kisgyűlés, majd engedélyt adott Lizerikét uj hir­detőoszlop felállítására. A Dunavölgyi Kishajóépitő Rt. néhány é\yel ez­előtt — mint ismeretes — week-endházat épitett a Felsőtiszaparton, vállalkozása azonban nem kike­rült, ezért köztérhasználati dijának csökkentését kérte. A kisgyűlés a vállalat kérélmét teljesítette. Dr. Singer István meginterpellá'*a a polgármes­tert a köztisztasági üzem működése miatt. Az inter­pelláló szerint a városi üzem a magánvállalkozó szemétfuvarozót díjtételeinek felemelésére kivánta kényszeríteni. A polgármester válaszában kijelentette, hogy er­ről nincs tudomása, ellenben bejelenti, hogy az üzemigazgatóság a szemét fuvarozási dijak leszállt* tásál rendelte et. Dr. Singer István nem vette tudomásul a polgár­mester válaszát Elmondta, hogy a múltban csak a városi üzem szállította el a háziszemetet igen magas díjtételek mellett Hat évvel ezelőtt a ház­tulajdonosok egyesülete egy magánvállalkozóval ál­lapodott meg, aki 20 százalékkal olcsóbb díj­tételekkel dolgozott. Nemrégen a városi üzem ve­zetője magához kérte a magánvállalkozót és fel­szólította a dijak felemelésére. Ehez azonban a háztulajdonosok nem járultak hozzá, erre a városi üzem körlevelet intézett a háztulajdonosokhoz, aki­ket arról értesített, hogy díjtételeit ötven száza­lékkai leszállítja. Ezt erkölcstelennek tartja, mert a dijak leszállítása következtében előálló deficit visszahárul a polgárságra, de a magánvállalkozó tönkretételére alkalmas. A célja az volt a köztisz­tasági üzemnek, hogy a magánvállalkozót, aki konkurenciát jelent, megfojtsa és azután saját egyharmadának biztosításával ismét tetszésszerinti tarifát állapithat meg a szemétfuvarozásért. A polgármester válaszolt a felszólalásra. Ki­jelenti, hogy Papp Ferenc üzemvezető nem szólí­totta fel díjtételének emelésére a magánvállalko­zót, meri neki mindegy, hogy milyen dijakat kap Hajrá írofka eredeti hangos orosz dráma Olga Csehovával Békeffy László konferál ma a Belvárosi Mór ban. Finom kl» üzlel-ben Harry Lledtke Hans Junkermann Verebes Ernő Szenes E.rnő szolgáltatják a két órai pzfintelen kacagást ma n Korrá Moziban.

Next

/
Thumbnails
Contents