Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-27 / 268. szám

4 ÜELMAGYARORSÍAG 1930 november 27. tulajdonostól többször hallotta, hogy a főmagán<ádló ijesztgette azzal, hogy tönkremegy az üzlet. A főmagánvádló törzsvendég mindezeket elismerte. A biróság ezután ugv itélt, hogy a kávást felmentette az ellene emelt vád alót. Az indokolás röviden az volt, hogy a kávésnak jogos magánérdeke volt, hogy olyan vendéget, aki ijesztgetésévet dcprimálólag hat rá, ne fogadja üzletében. A törzsvendég az Ítélet ellen fellebbezett. Bérparcellákal kapnak a munkanélküliek az elhagyóit OFB~földekből (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Földbirtokrendező Biróság annak iclején igénybevett a város baktói földjeiből néhányszáz holdat és azt bérletek és örökföldek formájában kisebb-nagyobb parcellákban az igényjogosultak között osztotta ki. Az uj bérlők és földbirtokosok közül azonban többen nem tudták teljesíteni az OFB által megállapított fizetési kötelezettségeket, elmaradtak a bérösszegekkel és a váltságösszeg esedékessé vált részleteivel. Amikor már nagyon fölszaporodott a tarlozásuk és látták, hogy pénz nélkül nem boldogulnak a földdel, többen minden bejelentés nélkül valósággal megszöktek előle. így az OFB által igénybevett baktói földekből mintegy husz katasztrális hold gazdátlanul maradt, pedig a baktói földek a város legértékesebb bérföldjei közé tartoznak. Az ilyen módon gazdátlanná váll területeket parcelláztatta az év tavaszán a polgármester, akinek az volt a terve, hogy a munkanélküli munkásokon 100—200 négyszögöles parcellákból álló kiskertekkel segít. A parcellákat ki is osztották, 140-en kaptak egy-egy földdarabot nyolc-tizpengős évi bér ellenében. A város egy évre szóló bérleti szerződést kötött az uj bérlőkkel, azért nem hosszabb időre szólót, mert ezekkel az elhagyott földekkel még mindig az OFB rendelkezik. A nyolc-tizpengős bérek csak szórványosan folytak be a város pénztárába, a parcellákhoz juttatott munkanélküliek nem igen kerültek abba a helyzetbe, hogy bértartozásukat megfizethették volna. De sokan, félve attól, hogy a város be találja hajtani a néhánypengős béreket, otthagyták parcellájukat, még mielőtt megdolgozták volna. A polgármester intézkedésére a parcellákat most ismét bérbeadják a jelentkező munkanélkülieknek további egy évre. A napokban megtörténik a kiosztás, hogy még a téli fagyok beállta előtt elvégezhessék a szükséges őszi munkálatokat. A belvárosi leányiskola rövidesen átköltözik ul épületébe Uj bútorokkal rendezik be az Iskolát (A Détmagyarország munkatársától.) A belvárosi leányiskola számára épített uj hajlékot most már rövidesen átadják rendeltetésének, amennyiben sikerült végre a berendezés problémáját megoldani. A polgármesternek eredetileg az volt a terve, hogy az uj épületbe, amely nyolcosztályos elemiiskola számára épült, a Jerney-házban lévő régi iskola elhasznált, piszkos és férges bútorait viteti át, ez ellen azonban az iskolaszék erélyesen tiltakozott. Az iskola építésének befejezése után kiderült, hogy az építkezésekre szánt összegből sikerült néhányezer pengőt megtakarítani. Dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok, mint a községi iskolaszék elnöke, most ismét a polgármester elé terjesztette a berendezés ügyét és azt javasolta, hogy ennek a megtakarításnak a terhére rendelje eí az uj iskolabútorok beszerzését Az iskola öt szükséges osztályának bebútorozása körülbelül hét. ezer pengőbe kerül és ezt a polgármester a megtakarított összegből engedélyezte is. A szükséges bútorokat és felszerelési tárgyakat most megrendeli a város és igy valószínű, hogy a belvárosi elemi leányiskola olyan hosszú idők (A Délmaggarország munkatársától.) Szalma István tápéi földmlves anyósa, a 96 esztendős Ráczné 1920-ban szerződést kötött az egyik szegedi közjegyző előtt vejével. A szerződésben vejének ajándékozta a tulajdonát képező ház felét, ennek fejében Szalma István kötelezte magát, hogy holtáig eltartja anyósát. A szerződést azonban elfelejtették a telekkönyvi hivatalban bejelenteni, igy a ház felét nem irták át Szalma István nevére. Ráczné nemsokára meghalt, a házat, amelyen sok volt az adósság, elárvereztek. A vevőtől egy másik fóldmiveshez került a ház, akitől még 1920-ban megvette Naggberla István. Szalma István 10 évig nem bolygatta az ügyet. Ez év nyarán azután összecsomagolt egyheti élelmet, feleségével és lányával együtt — beköltözött Nagyberta István házába. Leültek az egyik sarokban, kiteregették az elemózsiát és igy birtokba vették a ház felét. Nagyberta Istvánnak pedig megmagyarázták, hogy a ház a: övék, ők onnan többé ki nem mennek. Hiába szólítgatta őket a gazda, Szalmáék ragaszkodtak a jusshoz. Igy ültek estig, amikor Nagyberta István eléjük állott: — Én ilt magukat nem kerülgethetem.. . Mit gondolnak: ki menien elt óta folyó kulturharc eredményeképen, végre elfoglalhatja uj hajlékát. Rövidesen átköltözik a Jerney-házból az uj épületbe az iskolaszéki irattár is, a városi női felsőkereskedelmi iskola pedig, amely szintén itt kap hajlékot, már a jövő héten megkezdi a költözködést. Régi helyiségeit az állami kereskedelmi iskola épületében a tanfelügyelőség foglalja el, amely jelenleg a Jerney-házban működik. A város ezeket a .Terney-házban bérelt helyiségeket már régebben felmondta a háztulajdonos Csongrádi Takarékpénztárnak. A bérleti szerződés értelmében a városnak & felmondott helyiségeket rendbe kell hoznia és vissza kell állíttatnia abba az állapotba, inint ahogyan annakidején kibérelte. Ezek a helyiségek ugyanis valamikor laká. sok voltak és csak akkor alakították át tantermekké, a mikor a város kibérelte a belvárosi leányiskola számára. A helyiségek visszaállítása tekintélyes ősszegbe fog kerülni és a városházán egyelőre nem tudják, hogy honnan veszik majd a költségekre a fedezetet. Szalma István viharos magánlaksértési pöre a járásbíróság előtt Szalmáék egyöntetűen válaszolták: — Kendi Nagyberta István el is ment. do a csendőrökhöz, akik azután kilakoltatták a Szalma-családot. Xagyberla István feljelentésére magánlaksértés vétsége miatt megindult a bűnvádi eljárás Szalmáék ellen. Cgyüket szerdán tárgyalta Hajnal járásbiró. Szalmáék rendkívül ingerült állapotban hallgatták a vádat. Állandóan kózbekiaháltak, ha a biró leintette őket, visszafeleseltek. A vihar azonban akkor tört ki, amikor Hajnal biró azt mondotta: — l'gy látom, hogy nincs igazuk . .. A Szalma-csaiád erre a kijelentésre valósággal megrohamozták a birót. Előrenyomultak a korlátig fs öklüket rázva kiabáltak a biró felé, aki renire intette őket: — Fogják be már a szájukat! — Maga se kiabáljon! Igazunk van! — kiabálták \$ssza. Szalma István valósággal ráripakodott a bíróra: — Maga is kartellba van ezzell — mutatott rá Nagyberta Istvánra. A biró a sértésekért fejenkinl 100—100 pengő birsáaot szabott ki rájuk. Erre a SzalmaCsillárt Fonyó Soma Kölcsey ucca 4. szám olcsóbban sem vehet, 313a világítási üzletében Telefon Aut. 11-65. sehol mint család még dühösebb lett, ugy, hogy a biró figyelmeztette őket, hogyha nem maradnak csendben, azonnal letartóztatja őket. Szalma István vallomásában állandóan arról beszélt, hogy gazemberség van a dologban, össze• játszik mindenki. — Gyerünk a törvényszékre! — mondotta —, Ott majd kiderül az igazság! — A törvény előtt áll... — Maga ts törvény romboló! — válaszolta Szalma. — Utoljára figyelmeztetem magukat, hogy legyenek csendben, mert nagy baj lesz... — Nem bánom, büntessen meg, de én nem engedek! Szalma Istvánná az urához fordult: — Te pedig felmész a kormángzóhoz és mindent elmondasz neki, hogy mi folyik itt.... A házaspárt csak ugy lehetett valamennyire megfékezni, hogy börtönőrt állítottak melléjük. A biróság ezután Szalmát és a feleségét egyenként 60—60 pengő pénzbüntetésre Ítélte, a lányukat eltenben felmentette a vád alól. Szalmáék az ítélet ellen fellebbezlek. Szalma István távozóban kijelentette: — Nem bánom, akármi lesz, a házba úgyis bemegyek, akárhányszor ítélnek el! De ha nem adnak~ igazat, akkor nagg baj lesz... Gyermekholttest a szeméttelepen (A Délmagyarország munkatársától.) A rőkusi pályaudvar mögötti szeméttelepen ma délelőtt az egyik szemeteskocsis borzalmas leletre bukkant. Ahogy kocsijáról lerakta ai szemetet, észrevette, hogy az egyik domb tetején egy meztelen csecsemő "holtteste fekszik. A telep munkásai értesítették a rendőrséget, ahonnan bizottság szállt ki a helyszínre. A rendőrorvos megvizsgálta a holttestet és megáll apitotta, hogy a csecsemőt születése után rövidesen megölték. A csecsemőholttestet azután kivitték a szeméttelepre éss az egyik dombra dobták. A holttestet a rendőri bizottság intézkedésére beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol felboncolják. A boncolás során fogják megállapítani, hogy a csecsemőt milyen módon ölték meg. A rendőrség megindította az eljárást a gyermekgyilkos kézrekeritésére. Ingven telefonálhat fáért RllfU fatelepre, automata 11—26, a beszénért DHVI1 -zélgetés diját visszatérítjük. ss VARRÓGÉP SINGER VARRÓGÉP RÉSZV.TARS, Sieged, KlrAix ucca l. iiAm. Telefonszám 31-IS. 6 xmmmmm/m;mmmmmma jól bevezetett, előkelő biztosító társaság elsőrangú összeköttetésekkel rendelkező, jó megjelenésű szervező titkárt keres azonnali belépésre, írásbeli ajánlatokat „Sürgős 200" jeligére a kiadóhivatalba kérünk, 401