Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-27 / 268. szám

DELMAGYAKOR SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucco 22. I. em. Teleion: k«lcs»nk»nyWAr es legylroda : Aradi uccu 8. Telefon ? 13-OÖ. ^ Nyomda ! Löw Llpól ucco 1». Teleion * 26-34. Távirati és levélcím: DélmagyarorszAg Szeged. Csütörtök, 1930 november 27 Ara 16 fillér £ VI. évfolyam, 26^ szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten3-ÖO, kUlIHldOn 0-40 pengd. — Egyes szám éra hétkHznap 15, vasár- és Ünnepnap 24 1111. Hirdetésen: felvétele tarifa szerint. Megjelenik Hétfő kivételével naponta regge 11 fővárosi választások Budapesten dul a harc, az egymással szembenálló politikai pártok csatatérré alakították át a vendéglőket, klubokat, egyesületeket s nincs az a biztosító társaság, amelyik olyan meggyőzően rábeszélő ügynökökkel akviráltatna, mint amilyen kitűnő kortesek dandárjaival dolgozzák meg a pártszervezetek a főváros népét. Ha csak egymással állnának szemben a pártok, még lehetne gyönyörködni az alkotmányos küzdelem szépségében. Ez a küzdelem azonban hasonlít a boxversenyekhez nemcsak a küzdő felek elszántságában, hanem abban is, hogy a leggyakrabban nem maguk a versengő felek, hanem a pontozó birák döntik el a küzdelem sorsát. A pontozó birák szerepét a törvényhozók, a rendeletkibocsátók, a jogszabályalkalmazók, a belügyminiszter, a főpolgármester, az igpzoló választmány elnöke, a kerületi elöljáróságok s ebben az esetben még a postások derék testülete is tölti be. Hány kézen és hány lelkiismereten megy keresztül a választók szavazata, mig a választók akaratává nem sűrűsödik össze. Hány szita, hány akadály, hány cső, hány csap, hány lefolyó, hány vágány és mellékvágány, hány ucca és zsákucca, hány árok és földhányás ékelődik közbe, amig a választók akarata eljut odáig. Mi, jámbor vidékiek, már tudnánk előadássorozatot tartani a budapesti korifeusoknak is arról, hogy milyen is a mi választási rendszerünk, milyen is az a mechanizmus, amitől a céltudatosságot s az uralom megtartására irányuló törekvés elsőrangú szolgálatát nem lehet megtagadni. Mi már tudnánk előadásokat tartani arról a titkos választásról, amelyet a nyilvános ajánlások százaival denaturáltak, arról a választási módról, mely ugj'anannak a pártnak jelöltjeit is .egymással állítja szembe, mi már tudjuk, hogy mit jelent gyakorlatban az a választási módszer, mely egyszerre szavaztat rendes tagra és póttagra s ami mellett egyetlenegy szavazat tízezer egyformán szavazó választó akaratát megváltoztathatja, nekünk vannak már gyakorlati példáink arra, hogy az érdekképviseleti tagokkal, tisztviselőkkel, kinevezettekkel és öi'ökös tagokkal s a választottak választottaival átszűrt, föleresztett, filtrált, felhigitott testület milyen mértékig s milyen hangon fejezi ki a polgárság kívánságait. Mi már »átvészeltünk« a közigazgatásnak azon a reformján, amelyik a mai rendszer egyik hivatott támaszának kijelentése szerint a pártpolitikát akarta a közigazgatás menetébe bevinni, amikor — pártkülönbség nélkül valljuk ezt — az lenne a jó közigazgatás egyik alapfeltétele, hogy a pártpolitika elfogultságát és egyoldalúságát a mindannyiunk érdekeit egyformán szolgálni köteles közigazgatás mentes maradjon azoktól a zavaró momentumoktól, melyek a pártpolitikai életet megmérgezik. A közigazgatás »reformja« azonban — nemcsak a mi tapasztalatunk, de kiváló interpretálójának meggyőződése szerint is — nemhogy távoltartolta a közigazgatástól a pártpolitikát, hanem még inkább felnyitotta előtte a zsilipet. Ez az oka azután annak is, hogy most nyugtalansággal s nem kevés félelemmel kell a fővárosi választások elé nézni s nem lehet senki biztos abban, hogy a pártpolitikai elfogultság, a pártpolitikai győzelem hajszolása nem fogja-e a képviselőválasztások szisztémáját tanácsolni azoknak is, akiknek a törvényes rend uralmának fentartása és biztosítása lenne legfőbb kötelességük. Ezért van az is, hogy egyenlőtlen felel, harcának képét mutatja ez a választási hadjárat is s a hivatalos hatalom gyakorlói sem mentek attól a kívánságtól, hogy minden tőlük telhető módon segítsék győzelemre azt a pártot, melyhez tartoznak. Már pedig nagyon nehéz feladat megőrizni a pártatlanságot akkor, amikor hangoltság, meggyőződés, esetleg elfogultság, talán szenvedélyesség is az egyik irányba lökdösik azt is* akinek minden irányzat felett kell maradnia. Végtére is a belügyminisztertől nehéz feladat lenne azt kivánni, hogy ne politizáljon s éppen ilyen botor kívánság volna a főpolgármestertől is azt várni, hogy ne védje annak a kormányzatnak érdekeit, melynek egyik legfőbb képviselője. Az a szubjektív ítélkezés pedig, mely a törvény végrehajtójára bízza annak a kérdésnek eldöntését, hogy hol végződik a pártnak szolgálata s hol kezdődik a pártatlanság sérelme, megnyugtató döntéshez, kielégítő megoldáshoz még sohasem jutott. Nem tudhatjuk, hogy ez a választási harc hogyan fog végződni. Szentül hiszszük azonban, hogy ujabb hiveket, ujabb harcos katonákat szerez a titkos választójog mellett. S ha más haszna nem is, mindenesetre tanulságos és kiválóan oktató gyakorlati szemináriummal ér fel a mai választási rendszer egyre növekvő tömegű ellenzői számára. Izgalmak Párisban Lltvinov milanói tárgyalásai miatt Olasz—orosz-német—magyar -bolgár-török frontról Ír! a »L'Intransigeant« A Popola d*Itatja azzal a hírével, hogy 300 millió embert magában foglaló blokk van készülőben, amelyhez Olaszországon, Oroszországon és Németországon kívül Magyarország, Bulgária, Görögország és Törökország is csatlakozni fog, az Intransigeant azt irja, hogy Olaszország négy esztendeje játszik a tűzzel a puskaporos hordó fölött. Az olasz—orosz barátsági szerződés csak ujabb nyugtalanságot hozna a diplomáciába és állandó nyugtalanságot jelentene Olaszország azoknak a szomszédoknak. amelyek nem szimpatizálnak Rómával. ¿Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Lltvinov orosz külügyi népbiztos olaszországi utja és Grandival folytatott tárgyalásai nagy aggodalmat okozlak Fran. claországban annál is inkább, mert ugy tudják, hogy Litvinov Moszkvába való visszatérésekor útjába ejti Berlint és Curtlussal is tárgyalni fog. A LTntransigeant azt kérdi, hogy nem kell-e ebben az olasz—német—orosz együttműködésben egy gigászi arányú európai blokk előkészületeit látni? Lehet azonban — irja a lap.—, hogy csak egyszerű megtévesztési manőverről van szó. December 21-re és 22-re kitűzték a fővárosi választásokat (Budapesti tudósilónk telrfonjclentése.') A sok izgalom, vihar és bonyodalom után, végre szerdán este a belügyminiszter közölte, hogy kiadta a rendeletet a fővárosi választások kiírásáról. Az ellenzék heteken keresztül küzdött a dátum közléséért, mert tartott attól, hogy rajtaütésszerűén fogják lebonyolítani a budapesti törvényhatósági választásokat. Most végre kiderült, hogy alig több, mint három hét választ el a választásoktól. Az ügyben a következő hivatalos közlési adták ki: »A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a belügyminiszternek a székesfővárosi választások kitűzése tárgyában kiadott rendeletét. E rendelet szerint a székesfővárosi törvényhatósági választásokat 1930 dccembcr 21. és 22. napjain kell megtartania Január 1-én a kereseli adó póllékolásái Budapest, november 26. A képviselőház együttes bizottságai ma délután folytatták a »takarékossági javaslat« tárgyalását. Wekerle pénzügyminiszter magáévá tette azt az indítványt, hogy az államvasuti alkalmazottak B. státusának megszüntetését terjesszék ki valamennyi állami és üzemi alkalmazottra. flrffy Imre és N'agy Emil felszólalása után gróf Ktebelsberg kultuszminiszter kijelentette, hogy az egyetemi tanárok áthelyezése nem fog előfordulni, mert az egyetemi tanárokat meghatározott tanszékekre nevezik ki. A bizottság ezután ugy határozott, hogy az iíélőbirákon kívül az egyetemi tanárok se legyenek más státusba áthelyezhetők, továbbá hogy a más státusba való áthelyezések csak a 10 százalékos létszámapasztás időtartamául kitűzött 6 éven belül fordulhassanak elő. Bíró Pál indítványára kimondták, hogy a munkaadók a kereseti adópótlék viselésére akkor se legyenek kötelezhetők, ha szerződésen kívül alapszabály szerint, vagy más alapon az adót egyébként ő tartoznék fizeíin. Ezt a rendelkezést kiterjesztették a nyugdijakra is. Elhatározta a bizottság továbbá, hogy a külön adó január i-én lépjen éleibe.