Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-26 / 267. szám

BZEOEB. SzeiKeiztOi««: Somogyi uccu az. L em. Telefon: Kiadóhivatal, köloíönkllnyvilAr ós (egylroda : Aradi uccu S. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : L«w Lipót uccu 1». Telefon s 28-34. TAvlratl levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Szerda, 1930 november 26 Ara 16 fillér ^ VI. évfolyam, 265s szám II haszonbérlők ügye A novemberi közgyűlés, mint az előjelekből megállapítható, a haszonbérleti problémák jegyében fog lefolyni. Az indítványok, az előterjesztések legnagyobb része a haszonbérlők ügyeivel foglalkozik, a városi haszonbéres földek problémáit igyekszik közelebb vinni a megoldás felé. Érthető is az, hogy a közigazgatás gondoskodásának legfontosabb tárgya ez a kérdés lett. Negyvenezer hold föld sorsa s tizenhatezer haszonbérlő élete és munkája múlik azon, hogy ezt a súlyos kérdést hogyan sikerül megoldani. A városnak nagyon sokáig nem kellett törődnie haszonbérlőivel. Minden 25—30 évben lejárt egy-egy többezerholdas parcella bérlete, a város urai megjelentek a helyszínen, megtartották az árverést s a legtöbbet Ígérővel megkötötték a haszonbérleti szerződést. A haszonbérlők pedig pontosan fizették a haszonbért s a szerződés aláírása után kővetkező huszonöt vagy harminc évben legfeljebb akkor »alkalmatlankodtak« a könywivőségen és főpénztáron kivül is, ha egymás között adták-vették a haszonbérletet s az uj haszonbérlőkre át kellett irni a szerződést. Ezt a gondtalan, patriarchális összeköttetést azonban a háborút követő gazdasági viszonyok felborították. Elkövetkezett a haszonbérlőknek is konjunktúrája, amikor egy pár csirke árával ki tudták fizetni a kisebb haszonbérletek féléves béreit s amikor hiába emelte fel a város a haszonbérleteket, amire a város által követelt haszonbéreket be is fizették, akkorra nem fizettek be semmit a haszonbérlők. Vége lett azonban ennek az aranykorszaknak is, megjelent az a miniszteri rendelet, amelyik buzaalapra helyezte a haszonbért s ezzel megkezdődött a haszonbérlők harca a haszonbérek leszállításáért s a város harca a haszonbérekért. A haszonbérlők harcában uj fejezet nyilott meg akkor, amikor a Földbérlők Szövetkezete megkezdte a tagok gyűjtését s ezzel a haszonbérlőknek megszervezését. A »városi urak« azt állítják, hogy ennek a szervezkedésnek politikai, sőt személyi céljai vannak. Nem akarjuk sem ennek a feltevésnek helyességét vitatni, sem ezzel a feltevéssel vitába szállani. A Földbérlők Szövetkezete benyújtotta ajánlatát a város törvénvhatóságához s ezzel az ajánlattal a novemberi közgyűlés már foglalkozni fog, akár tárgyalásra alkalmasnak tekinti, akár a napirendről levétele iránt határoz, szembe kell nézni azzal a kérdéssel, aminek megoldását ez a szövetkezet a város törvényhatóságától kívánja. A szövetkezel állítólag 1500 tagot gyűjtött már s mint a tanya hangulatát' ismerők állítják, példátlan erővel folyik a tanyán ez a szervezkedés s a szervezők valósággal fanatizálják a tanyai haszonbérlőket. A gazdasági bizottság tagjai egyhangúlag amellett az álláspont mellett voltak ,hogy a kérdéssel érdemlegesen foglalkozni sem lehet. Nem vitatjuk ennek az álláspontnak helvtelenségét, csak felvetELŰFIZCT£S: Havonta helyben 3-2O vidéken ós Budapesten 3-00, kUlfHIdön Ö-40 pengő. Egyet szóm Ara hétkílxnap ló, vatAr- ós Ünnepnap 24 «111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétm kivitelével naponta reggé 1

'ük a kérdést: ha igaz az, hogy a szővet:ezet szervezői valósággal fanatizálják a haszonbérlőket, ha igaz az is, hogy ezzel a fanatizálással szemben a város vezetői sem lehetnek tétlenek, hacsak nem akarják erősíteni a szövetkezet vezetőinek állítólagos politikai törekvéseit, akkor mégis csak megfontolandó lenne, hogy ennek a kérdésnek a napirendről levétele nem fogja-e megkönnyíteni a fanatizálók tevékenységét, a szövetkezet szervezőinek — ha igaz a feltevés — politikai propagandáját, mert arra hivatkozhatnak: ime hiába megyünk a város uraihoz, hiába terjesztjük kívánságainkat a tőrvényhatóság elé, még csak szóba sem állnak velünk, még csak szóba sem állnak veletek, szerencsétlen haszonbérlők. Lehet, hogy a szövetkezet ajánlatára érdemben helyesebb választ nem lehetne adni, mint a beadványuknak a napirendről való levételét. De ami érdemben helyes, még nem mindig helyes taktikai szempontból. Egy bizonyos: a haszonbérlők szive elfordull a várostól. Hogy izgatás következtében, mint a város urai mondják, vagy a mostoha sors és mostoha bánásmód folytán, mint az elkeseredettség állit ja, most már nem is nagyon fontos. A haszonbérlőket vissza kell vezetni a városhoz, a haszonbérlőknek vissza kell szerezni nyugalmukat, helyre kell állítani a bizalomnak és biztonságnak jogrendjét, aminek uralma alatt se a haszonbérlőknek nem leszMartani valójuk a várostól, sem a városnak nem kell félni attól, hogy elveszíti a haszonbéreket. Kételkednünk kell abban, hogy ez a javaslat szolgálni fogja ezt a célt. Az ellenpropaganda nem nyújthat tápanyagot a propaganda számára, amit le akar győzni. Lehet, hogy a gazdasági bizottságnak igaza van az elgondolásban, de nincs igaza a kivitelben. Bratianu Vintllla ellenzékbe megy Károly királlyal szemben Az erdélyi magyar p&rl nem fogadja el a Írónbeszédre adandó többségi yftlaszt (Budapesti tudósítónk-t«!efonjelentése.) Bukarestből jelentik: As erdélyi magyar párt nem szavazza meg a parlamentben a király trónbeszédére a többség válaszát. A magyar kisebbség egyik képviselője a kamara keddi ülésén bejelentette, hogy « magyar párt nem fogadhatja el a választ, mert a trónbeszéd egy szóval sem emliti meg, hogy a kormány rendezni fogja a kisebbségi kérdést. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Bnitlanu Vintllla Ismét ellenzékbe megy a királlyal szemben, mert három héttel ezelőtt audienciát kért a királytól és csak ma kapott választ, hogy a király szerdán fogadja. Vintilla Bratianu eljárása politika» körökben a szenzáció erejével hatott. Bet&len kedden délután visszzaérKeszett Mudapesire és nyilatKosott berlini uijánaK eredményéről A revixiós bloRK: fantasztikum", — mondotta M Budapesl, november 25. Gróf Bethlen István miniszterelnök ma délután 4 órakor a Keletipálvaudvaron Berlinből Budapestre érkezett. Fogadására megjelent Darányi Kálmán államtitkár, Samarjay Lajos, a Máv. elnökigazgatója, Szudy Elemér, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője és Kassai Farkas Béla, a miniszterelnök titkára. A miniszterelnök a határállomáson, Hegyeshalmon fogadta a sajtó munkatársait szalonkocsijában és nyilatkozott előttük berlini utjának eredményéről. — Különbséget kell tenni — mondotta többek kőzött — a politikai és gazdasági szempontok között. A politikai szempontokat illetőleg kijelenthetem, hogy a német kormány és a politikusok, a német nép és a sajtó Magyarországgal szemben ugyanolyan melegségei érez( mint évszázadok előtt. Ha talán ugy is tünt fel a kivül állóknak, hogy a barátság az utóbbi évek folyamán ellanyhult, ennek egyetlen oka, hogy mindkét állam annyira el volt foglalva belső viszonyaival, hogy nem igen volt meg a lehetősége, hogy egymás ügyei iránt a normálison túlmenő érdeklődést tanúsítsanak. A két ország belpolitikájában a konszolidáció olyan fokáig jutottak el, hogy megnyilt számunkra a barátsági kapcsolatok kimélyitésének lehetősége azokban a kérdésekben, amelyek a két államot közösen érdeklik. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a német birodalom vezetői elölt alkalmam volt előadni, hogy Németország gazdasági politikájában nincsen azzal a tekintettel a magyar érdekekre, amelyet elvárhatnánk egyrészt a régi kapcsolatok alapján, másrészt, mert Magyarországnak mai helyzetében gazdasági jelentősége van Németország szempontjából. — Az 1928. óta szünetelő kereskedelmi és gazdasági tárgyalásokat a jttvg év február végén, vagy március elején vesszük fel a német birodalommal. Reményünk van arra, hogy a megértő fogadtatás után ezek a tárgyalások kielégítő eredménnyel is fognak zárulni. Mi tudatában vagyunk annak, hogy Németország súlyos gazdasági helyzetben ?an és remélem, sikerült a német birodalom vezető politikusaival is elfogadtatni azt az álláspontot, hogy német érdek is az, hogy a magyar gazdasági helyzeten megfelelő gazdasági szerződés megkötésével könnyíteni kell. Arra a kérdésre, hogy milyen impressziókat szerzett i> birodalmi elnöknél tett látogatása alkalmával, kijelentette a miniszterelnök, hogy Hindenburg elnök személyisége maradandó é$ mély benyomást gyakorolt rá. — Ugy tekintek reá — mondotta —, mint akt a multat és jelent monumentális történelmi magaslatokban testesiti meg. Szimbóluma a német nemzeti élet csodálatos rugalmasságának, aki tudott alkalmazkodni akkor, amikor a múltból a jövő számára mindent átmentett, ami hasznos lehet a német nemzet további fejlődésére. Tolmácsoltam neki a magyar nemzet tiszteletteljes üdvözletét. Felejthclel'eii emlékem lesz az a gyó-