Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-25 / 266. szám

1930 november 26. DFILMAGYARORSZAG 3 Szerdán, vagy csütörtökön meglcezüite a szislcségmunkáí Az 50 ezer pengős előlegből először a rókusi és a móravárosi uccák feltöltését kezdik meg (A Délmagyarország munkatársától.) Hét­főn délelőtt a polgármester szobájában fontos megbeszélést tartottak azok a városi főtiszt­viselők, akiknek hatáskörébe tartozik az ál­lamsegélyből elvégzendő szükségmunkák meg­szervezése. Mint ismeretes, a kultuszminiszter szombaton átadta dr Somogyi Szilveszternek a belügyminiszter ötvenezerpengős utalványát. Ez az ötvenezer pengő, amely előleg a minisz­tertanács által megszavazott hétszázezerpen­gős államsegélyre, bármikor felvehető. A' megbeszélés után a polgármester érdek­lődésünkre elmondotta, hogy a szükségmun­kát valószínűleg szerdán, vagy csütörtökön kezdik meg. Mivel az ötvenezerpengős segély­előleg nem elég arra, hogy a tervszerű, szer­vezett földmunkálatokhoz szükséges technikai eszközöket, a csilléket és az iparvágányokat megszerezze a város, egyelőre csak azokban a rókusi és móravárosrészi uccákban kezdik meg a feltöltési munkálatokat, amelyeket fel­vettek a munkaprogramba. Körülbelül három­száz fuvarost alkalmaznak, akik kocsival hord­ják majd a földet a Tisza legközelebb fekvő árteréről, vagy pedig a körtöltésen kivül levő területekről. A munkásokat turnusonként ve­szik fel, annak a kimutatásnak az alapján, amelyet a hatósági munkaközvetítő hivatal készített a munkanélküliekről. A Kroó'bankház bünügye a törvényszék előtt Az összeomlás után t>ét évvel csak Kroó Györgyöt von&atfák felelősségre, mert báty fa Amerikába vitorlázott — Háromszáz tanú a többnapig tartó főtárgyaláson Kroó György a hétfői tároyaláson tagadta bűnösségéi és báty­jára hárította a felelősséget (A Délmaggarország munkatársától.) A konjunk­túra idejéből emlékezetes mág az azóta össze­omlott Kroó bankház, amelyet özv. Kroó Jánosné alapított fiával, Kroó Lipóttal 1923-ban. A bank helyisége először a Károlyi-ucca sarkán volt, később fényesebb he yiséget béreltek a Feketesas-uccában. A cég megalakulása után nemsokkal özv. Kroó Já­nosné kilépett, az üzletet Kroó Lipót vezette, illetve ő Budapesten bonyolította le az üzleteket, mig Szegeden öccse, Kroó György, mint cégvezető intézte az ügyeket A bank leginkább kosztpénzüzletekkel foglalko­zott Abban az időben szokásban lévő kosztkama­toknál magasabb kamatot fizetett a betevőknek, Így a bank üzletmenete forgalmas volt. A koszt­üzleten kivül értékpapírok vételével és eladásával foglalkoztak. A bank azonban nemsokáig funkcio­nált, 1924 telén fizetésképtelen lett, a kosztra be­fizetett tőkéket nem tudta a feleknek visszaadni, söt az értékpapírok sem voltak a bank birtokában. A tőrvényszék ekkor megnyitotta a bankház ellen a csődöt, amelyet azután két esztendő alatt lefolytattak. A bankház bukásával rengeteg kisember károso­dott meg.'A betétek, értékpapírok elvesztek, azok­kal a bank elszámolni nem tudott A két Kroó testvér ellen megindult a bűnvádi eljárás. A vizs­gálat során érdekes dolgokra jöttek rá. Az ügyész­ség a lefolytatott vizsgálat alapján vádiratot ké­szített a két testvér ellen. A rendkívül terjedelmes vádirat Kroó Lipótot és Kroo Györgyöt 35 rendbeli sikkasztás bűntettével és 2-íí rendbeli sikkasztás vétségével vádolta meg, mint tettestársakat. Kroó Lipótot ezenkívül vétkes bukás vétségével is vádolta az ügyészség, mig Kroó György itt bünsegédi bűn­részesként szerepelt. A két testvért letartóztatták, majd tőbbhónapos vizsgálati fogság után szabadonbocsájtották. Kroó Lipót nem várta be a felelősségrevonást, hanem Amerikába vitorlázott és jelenleg is ott él. így most egyedül öccsét von­hatta felelősségre a bíróság hét év után. A nagy­szabású bünpert hétfőn reggel kezdte tárgyalni a szegedi tőrvényszék Vfíd-tanácsa. A vádirat a bankház bukását és a bűncselekmények elköve­tését a következőképen mondja el: — A vádlottak sikkasztásaikat 1923 márciusá­tól 1924 januárjáig terjedő időben követték el, még pedig olymódon, hogy a letétbe helyezett értékpapírokat, a kihelyezésre átvett készpénzeket ' eltulajdonították. Az értékpapírokat eladták és rés?ben elzálogosították, a pénzt a saját cél­jaikra elköltötték. Kroó Lipót a fizetésképtelenség­be pazarlása, gondtalan üzletvezetése és tőzsde­játéka révén jutott. A testvérek rendkívül költsé­ges életmódot folytattak. Naponta a mai értékben 120—160 pengőt vettek fel költségeikre, háztar­tásukra fejenként és havonta öt-hatezer pengőt költöttek. Kroó Lipót, aki Pesten intézte a bank ügyeit, pesti költségeire 25—30 ezer pengőt szá­molt el. Abban az időben a fivérek ellen kiutasi­tási eljárás volt folyamatban. Ennek az elsimítá­sára is rengeteg pénzt adtak ki. Saját bankjuk részére 50—60 ezer pengő értékű papírokat vásá­roltak és azokkal tőzsdéztek, az értékpapírokba helyezett pénzt pedig a tőzsdén elvesztették. Kroó György, mint cégvezető elmulasztotta az üzlet­vezetés körül a gondosságot és körültekintést. — A bank a kapott megbízásokat nem teljesítette. A kihelyezésre átvett kosztpénzeket nem helyezték ki, vagy csak egyrészét és a többit a saját kedv­teléseikre fordították, a letétbe helyezett érték­papírokat pedig eladták. Kroó Lipótot annakidején a vizsgálat alatt kihallgatták és akkor előadta, hogy a bankja a pesti Sacetlárg.céggel állott egyezményes viszonyban. G ugyanis nem volt tőzsdetag, igy a Sacelláryék égisze alatt végezte a tőzsdei manővereket. Tekintettel arra, hogy ál­landóan Budapesten tartózkodott, nem tudhatta, hogi; bankje az anyagi romlás felé halad. Hogy a fizetésképtelenség bekövetkezett, azt a tisztviselői könnyelműségének és rosszhiszeműségének tulaj­donította. A sikkasztásokat tagadta, Az értékpapí­rokra vonatkozólag azt adta elő, hogy azokat mindig a Sacelláry-banknál helyezte letétbe, hogy eladás esetén kéznél legyenek. Tagadta, hogy túl­költekező életmódot folytatott volna. Beismerte, hogy saját céljaira, igy a kiutasítás elsimítására nagyobb összeget költött. A vádirat azt is felrótta, hogy uj üzlethelyiséget is béreltek. Erre vonatkozó­lag azt vallotta, hogy az uj helyiségre szükség volt, mert a forgalom rendkívül megnövekedett. A Tiétfői tárgyaláson kihallgatták Kroó Györgyöt, akinek ügyét elkülönítették bátyjáétól. Kroó György azzal védekezett, hogy neki tulajdonképen nem volt befolyása az üzletmenetbe, mert mindent Kroó Lipót intézett Pestről, telefonon keresztül, ő tulaj­donképen csak azt a munkát végezte, amit a többi tisztviselő, semmivel se többet. Igv nem lehetett tudo­mása, mi folyik a banknál. Véleménye szerint a romlást naggrészben a Sacellárg bank idézte elő, amely nem dolgozott rendesen. Tagadta, hogg sikkasztott volna és hogy életmódja pazarló lett volna. A bankot, Sacelláryékon kívül Lipót tudat­lansága, pazarlása ás hanyagsága döntötte szerinte romlásba. Ezután következtek a tanuk, még pedig elsősor­ban a bank volt tisztviselői i Dorner Aurél, Csermák Lajos, Vörös Bárányi Já­nos, Politzer József, Keméng László stb. A tiszt­viselők jobbára kedvező vallomást tettek Kroó Györgyre vonatkozólag. A bajokat inkább Kroó Lipótnak tulajdonították. Volt tanú, aki azt val­lotta, hogy Kroó Lipót — beteg volt. Egy másik tanú, a Sacelláry-fcle összeköttetésre vonatkozó­Unlrmn BékeffV Lász!ó H III M U II a han0°s №""01 mond 111 II szellemes koi ferénszot, I vi J» aiutén bemutatásra kerül Hajrá trojka!!! 11 felvonásos orosz diánna OLGA CSEHÖVA és Adalbert v. Schlettow brlliláns főszereplésével Nem repríz! * Belvárosi Mozi. lag azt vallotta, hogyha a két banküzlet közül valamelgik nem járt el rendesen, ugy az csak a Kroó-bank lehetett. A legtöbb tanú ugy vallott, hogy Kroó György csak annyit dolgozott, mint a többi tisztviselő, bár, a testvére után bizonyos előnyöket élvezett a banknál. Délután a bíróság kihallgatta dr. Bokor Pál csődtömeg­gondnokot, azután a könyvszakértőt. A szakértő véleménye a könyvvezetésekről — lesújtó volt A hétfői tárgyalás meglehetősen izgatott hangulat­ban folyt le. A tárgyalás előreláthatólag több napig fog tar. tani, tekintettel arra, hogy a sértettek és tanuk száma mintegy 300. Borzalmas autókataszfrófa Szolnokról jelentik, hogy tegnap este 6 és 7 óra között borzalmas autószerencsétlenség történt Tiszaszentimre és Kunhegyes között. A' szerencsétlenség áldozatai Magyary-Kossa Gézáné cs. és kir. kamarás özvegye és özvegy Afduai/Kálmánné. Az autó Egerből indult el. Az autót Gerőcs István soffőr verette. Ugy lát­szik a soffőr egy pillantra elszunnyadhatott, mert az autó nekiment egy homokrakásnak, ahonnan a: árokba zuhant. Mindkét hölgy, koponyarepedést szenvedett és azonnal meg' halt. A soffőrnek semmi baja sem történt. A szovjet dumping London, november 24. Az alsóházban Tlen­derson külügyminiszter a szovjet dumping­cikkek előállításáról és kiviteléről szóló inter­pellációra adott válaszában kijelentette, hogy, utasította a moszkvai angol nagykövetet, hogy tegyen mielőbb kimerítő jelentést az ezzel kapcsolatos szovjetrendeletekkel. MacDonald miniszterelnök bejelentette, hogy a birodalmi konferenciával kapcsolatos kon­zervatív bizalmatlansági indítványt az alsó­ház csütörtökön tárgyalja. Februárban tárgyalja a Kúria Erdélyi Béla biiniigyét Budapest, november 24. A feleséggyilkosság miatt a törvényszék és a tábla által életfogy­tiglani fegyházra itélt Erdélyi Béla bűnügyé­ben a bejelentett semmiségi panaszok folytán november 25-ére tűzték ki a Kúrián a tár­gyalást. A bűnügyet a III. számú büntető­tanácsnak osztották ki, amelynek elnökét, dr. Magyar Istvánt azonban időközben korona­ügyésszé nevezték ki. Ilyenformán gondos­kodni kellett, hogy uj tanácselnök kapja meg az ügyet. Ez most megtörtént, amennyiben a II. számú büntetőtanácshoz utalták át Er­délyi gyilkossági bünügyét. Dr. Szeőke Ist­ván, a II. tanács elnöke már megkezdte a bűn­ügy anyagának tanulmányozását. Ez azonban hosszabb időt vesz igénybe és igy minden valószínűség szerint csak a jövő év februárjá­ban kerülhet sor a szenzációs bűnügynek végső fokon való elbírálására.

Next

/
Thumbnails
Contents