Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-25 / 266. szám

DELMAGYAKOR SZEGED. SzerKe»tA*«g: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 23-M.^KladOhIyolal, kHlo»»nk«nyv<Ar 6s legylrodo : Aradi ucca S. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : l»w Llpól ucca 19. Telefon • 29-34. TAvlralI és levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. Kedd, 1930 november 25 Ara 16 fillér ^ VI. évfolyam, 26^ szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Vidéken és Budapesten 3-AO, kUlffildOn 6-40 pengő. - Egyes szám Ara hélkllznap 16, vasár- és Ünnepnap 24 1111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik t>élfő kivételével naponta reggel A városi közigazgatás újjászervezése A novemberi közgyűlés elé uj szabályrendelettervezet kerül letárgvalás végett a városi hivatalok és intézmények ügyrendjéről. A szabályrendelet tervezetének elkészítésével a város főjegyzője alapos és körültekintő munkát végzett. Ennek a munkának kilünő elvégzése mégsem ad választ arra a kérdésre, hogy ez-e az a szabályrendelet, amire a legégetőbb szüksége van a városi adminisztrációnak s hogy a szabályrendelet tervezetének elfogadása után nem lesz-e ezen a téren még komoly tennivaló. Azt hisszük, hogy ennek a szabályrendeletnek elkészítésére szükség van, de még ennek a szabályrendeletnek megalkotása előtt nagyobb hiányt kell pótolni: át kell szervezni az egész városi ügyigazgatást. A városi közigazgatás mai rendszerét a viszonyok alakították ki. A szervezeti szabályrendelet, mely a mai ügyvitel alapja, már legalább negyvenéves alkotás. Lényegbe nem vágó rendelkezésein változtatott azóta a törvényhatóság, de a szervezeti szabályrendelet nagyjában változatlanul maradt része mégis alapja az adminisztrációnak és ügyintézésnek. Azóta megváltozott a közigazgatás rendje, a tanács megszűnt s a tanács kollégiuma helyébe a polgármesteri szuverenitás került, megváltozott munkakörük, megváltozott hatáskörük a tanácsnokoknak, megváltozott a közgyűlés hatásköre is, azóta van kisgyűlés is s a vagyonkezelés szabályain is lényeges változás esett, megváltozott a közgyűlés összetétele is, csak egy maradt változatlan dacolva az időkkel s a változásokkal. a szervezeti szabályrendelet. A darabokat épp ugy iktatják, mint eddig, az iktatóból épp ugy megy át a beadvány az ügyosztályok iktatójába, mint ahogy akkor ment át, amikor voltak még ügyosztályok — mert azelőtt a tanácsnokok ügyosztályvezetők voltak s ügyosztályvezetőkből degradálta őket az uj közigazgatási törvény polgármesteri előadókká —, az egyes ügyosztályokba uira iktatják, mutatózzák, kiosztják s »kiadmányozzák« a darabot még akkor is, ha csak a szomszédszobába megy át javaslattétel végett. S azután megindul a darabok »körforgalma«. Alig van olyan ügvdarab, amelyik legalább egy-két szakhivatalt ne járna meg s közben egyszer-kétszer ne kerülne ki az elől járósági hivatalba is a tényállás felderítése végett. S közben mindenütt iktatják, mutatózzák, kiadmányozzák, leírják, egyeztetik s a »kerék alá teszlek, onnan is kiveszlek, sós kútba vetlek, onnan is kiveszlek« gyermekversike minden borzalmával — a gyermekfantázia dantei köreivel — intézik el az ügyira- , tokát s gyakran az ügyiratokkal eíinté- i zik a feleket is. Nem az uj ügyrend alkotása a legsür- i gősebb, hanem az uj szervezeti szabályok megalkotása, mely uj munkarendet állapítson meg, az uj törvény rendelkezéseihez simítsa a korábban kijelölt hatásköröket s a vezető tisztviselők munkavégzését uj hatáskörük szerint állapítsa meg. A szabályrendelettervezet kitűnően egye- i siti magában mindazt, amit az uj ügyke- i zelési szabályoktól elvárhatunk, de most nem uj ügykezelési szabályokra van anynyira szükség, mint uj szervezetre, az ügyosztályoknak egyrészt a viszonyok változásához, másrészt a közigazgatás uj szervezetéhez mért átalakítására s ezenfelül az adminisztráció egész gépezetének átépítésére. Hiába adja ez a szabályrendelet a tisztviselőknek azt a tanácsot, hogy »a gazdaságosság elvét a legteljesebb mértékben érvényesítsék« s hiába rendelkeznék a szabályrendelet akként, hogy »az elintézés jó, gyors és lehetőleg végleges legyen«, ha egyszer a közigazgatás mai szervezete nem ad arra módot, hogy a tisztviselő jól, gyorsan és véglegesen intézkedjék, ha egyszer a törvény a szakemberektől eltiltja az intézkedést s az intézkedés és határozathozatal jogával kizárólag jogászokat ruház fel, akkor a szabályrendelet legbölcsebb tanácsai s legátfontoltabb rendelkezései is hatástalanok maradnak. A jó közigazgatásnak azonban nemcsak törvényes akadályai vannak. Amikor a törvény rendelkezései állnak annak útjában, hogy a közigazgatás »jó és gyors* legyen — ebben is van már pleonazmus, mert ha a közigazgatás jó, akkor gyors is, ma már nem pipafüst szárnyakon repül az idő s vége van a pipafüst melletti közigazgatásnak is —, akkor a törvényhatóság legfeljebb kérheti, indítványozhatja, sürgetheti a törvénynek az élet követelményeihez szabóit reformját. Ezeket az akadályokat szabályrendelettel úgysem távolíthatjuk el. Ámde vannak a jó közigazgatásnak olyan nehézségei, olyan akadályai és kálvui. melyeket szabályrendeletek és ügyrendek vetettek a közigazgatás útjába. Ezeket kell eltávolítani, uj szervezeti szabályzatra, uj munkarendre, az ügyeknek és ügyintézőknek uj csoportosítására, uj ügyviteli szabályokra van szükség, hogy a mai idők szellemének, a mai idők követelményeinek, a mai emberek jogos igényeinek a közigazgatásunk megfeleljen. wwwiwxmxwo wm^mmtMttmMmtmmMmtmm/mtm/m» Liívinov és Grandi feltűnést keltő tárgyalásai Milanóban (Budapesti tudósítónk t él p fon Jelentése.") Milánóból jelentik: Liívinov népbiztos Genfből ma Milánóba érkezett, ahol már várta Grandi olasz külügyminiszter. Hosszas tanácskozások folytak le az orosz és olasz külügyi vezetők között, amelyeknek tárgya egyes jelentések szerint a genfi leszerelési konferencia és az olasz—orosz kereskedelmi kapcsolatok megszervezése volt. Genfben ezzel szemben arról terjedtek el hírek, hogy Litvinov azért találkozott Grandival, hogy közvetítésre kérje fel a magyar kormánynál. Genfben ugy tudják, hogy a szovjet szeretné, ha Magyarország de jure elismerné az orosz kormányt. A jelentést nem erősítették meg és Részletek sem kerültek \ nyilvánosságra Litvinov és Grandi tanácskozásáról. Bethlen hétfőn este elutazott Berlinből A miniszterelnök ujabb nyilatkozatában kijelentette, hogry nagy körvonalakban megbeszélték a magyarnémet kereskedelmi szerződés ügyét Berlin, november 24. Bethlen István ma este elhagyta Berlint, hogy visszatérjen Budapestre. Hindenburg birodalmi elnök megemlékezésül alá. írásával ellátott fényképét juttatta el gróf Bethlen Istvánhoz és megbízta Meissner államtitkárt, hogy tolmácsolja bucsuüdvözletét a magyar miniszterelnöknek. A pályaudvaron Meissner államtitkáron, a birodalmi elnök képviselőjén kivül megjelent Brüning birodalmi kancellár, dr. Günder és Bütow államtitkárok, Sehoen budapesti német követ és a külügyminisztérium több magasrangu tisztviselője. Bethlen elutazása előtt beszélgetést folytatott a Wolff Iroda főszerkesztőjével. A főszerkesztő kérdésére kijelentette, hogy a barátságos fogadtatás által valóban meg van hatva és ebből azt a szilárd hitet meriti, hogy a Németország és Magyarország közti viszony mint a múltban, a jövőben is olyan jó és olyan meleg lesz, hogy az a régi hagyományoknak megfelel. Az anyagi mellékfeladatok eredményére vonatkozó kérdésre válaszolva, Bethlen kijelentette, hogv ebben a vonatkozásban is teljesen meg van elégedve. Eddig Magyarországon valamelyes elkedvetlenedés volt ama nehézségek miatt, amelyeknek a kereskedelmi viszony bizonyos módon alá volt vetve. A kereskedelmi szerződési tárgyalások nemcsak hogy egy időre megfeneklettek, hanem csaknem teljesen megszakadtak. Most határozott dátumokkal a problémákat nagy körvonalakban megbeszélték, még pedig ugy, hogy mindkét állam érdekeit megóvják. Meg van győződve, hogy ezek után a kereskedelmi szerződést nyélbe lehet ütni s annak eredményeit kölcsönős jóakarattal mind a két parlament elfogadhatja. Ez bizonyára ki fogja küszöbölni a gazdasági körök elkedvetlenedését s ezzel a viszony még bensőségesebb lesz. Egyes külföldi sajtóorgánumokban a látogatással kapcsolatban bizonyos titokzatos szándékokra vonatkozólag megjelent hirekre vonatkozólag kijelentette Bethlen, hogy a revíziós blokk megala. kilása, vagy bármely más egyéb, amit látogatásába belekevertek, a mesék birodalmába tartozik minden elképzelt verziójában. Belhlen végül hosszabban nyilatkozott személyes berlini benyomásairól, majd azzal a kéréssel fejezte be a beszélgetést, hogy a birodalmi kormánynak a rendkívül barátságos fogadtatásért kifejezett köszönete mellett tolmácsolja köszönetét a sajtónak a közős törekvések tárgyilagos és értékes támogatásáért, valamint az egész német népnek a magyar nép iránt tanúsított barátságos érzelmei nyilvánításáért