Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-23 / 265. szám

SZEGED. Sír-tte»zlfl«ég: Somogyi ucca 22. L em. Teleion: 13—33.-- Kladóhlvntnl, kölcíönkHnyvíAr e* Jegyiroda . Aradi ucca 8. Teleion: 30». - Nyomda ? I «w llpói ucca 1». Teleion: 16-34. Thvlrntl é» levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. Vasárnap, 1930 november 23 Ara fillér r VI. évfolyam, 265, szám A posta megnyugtat Nem akarunk vitába szállni a szegedi postaigazgatósággal, bármilyen erélyesen igyekezett is cáfolni a Délmagyarország állításait. Elvégre mi nem a kitűnő szegedi postával állunk szemben, mert nem a szegedi posta s nem a szegedi postaigazgatóság állapította meg a díjszabást s meg vagyunk arról győződve, hogy ha a szegedi posta kitűnő vezetőin múlna, már régen orvosolva is lenne a városi polgárságnak ez a hallatlanul nagy sérelme. A szegedi postaigazgatóságot mi olyannak tekintjük, mint a bíróságok által hivatalból kirendelt védőt, a szegény védő hiába van meggyőződve, hogy védence követte el a bűncselekményt s nem érdemel semmi irgalmat, mégis csak fölmentést kér s felsorolja az enyhitő körülményeket. A szegedi postaigazgatóság is felsorolja az enyhitő körülményeket s igazán nem a védő jószándékán múlik, hogy ezek az enyhitő körülmények egyáltalában nem enyhítenek. A postaigazgatóság a németországi példára hivatkozik bizonyságául annak, hogy másutt drágább a telefon. Jól tette a posta, hogy sietett ezzel a hivatkozással, mert lehet, hogy pár nap múlva már nem tudott volna hivatkozni a német példára. Németország ugyanis hozzáfogott a közszolgáltatások dijainak leszállításához. Egész bizonyos, hogy a telefondijszabás tételeit a legközelebbi időben talán a legközelebbi napokban a német posta vezérigazgatósága le fogja szállítani. S ha ez bekövetkezik, mire fog akkor hivatkozni a szegedi postaigazgatóság? Mert akkor a magyarországi telefon lesz a legdrágább Európában. A magyar posta már így is drágább, mint az angol és drágább, mint a holland. Az amszterdami gazdag, boldog, jólétben és gondtalanságban élő kereskedők olcsóbban leveleznek és olcsóbban telefonálnak, mint a gondokkal küzködő, exisztenciájuk utolsó roncsaiba kapaszkodó szegedi kereskedők és iparosok. Szerencséjére a magyar postának, ma még talán a német posta nagyjában ugyanolyan drága, mint a magyar s nem kell a magyar postának szégyenkeznie amiatt, hogy legdrágább egész Európában. De mire hivatkozik a magyar posta holnap, vagy mire hivatkozik holnapután, amikor a német postai díjszabás küszöbön álló leszállítása bekövetkezik? Azt is mondja a Délmagyarországnak válaszolva a postaigazgatóság, hogy a közönség válogasson s csak a tizenkét fillért megérő beszélgetésre használja a telefont. A kérdés csak az, mit csináljunk, ha a beszélgetéshez fűző vagyoni érdek csak tizfilléres lesz? írjunk terjedelmes levelet, vagy keressük fel üzletfelünket s a tizfilléres vagyoni érdekű beszélgetéshez töltsünk el egy órát sélálva? A kérdés megint csak az, ha az íróasztalomon van telefon s van telefonja annak is, akivel beszélnem kell, de a beszélgetés megtörténtéhez nem fűződik tíz fillérnél több vagyoni érdek, akkor hallgassunk a postaigazgatóság tanácsára és ne beszélgessünk? Azért van telefon, hogy megkönynyitse az érintkezést? Mert ha azért van. ELŐFIZETÉS : Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-©0, itUIimdOn Ö--40 pengd. - Egyes szám óra hélk«z> nap ÍO, vasAr— és Ünnepnap • 4 ml. Hirdetéseit: felvétele tarifa szerint. Megjelenik héllö kivételével naponta reggel akkor a postaigazgatóság tanácsa nem jó tanács. Vagy azért van telefon, hogy a posta keressen? A tanács ez esetben sem jó, mert olcsóbb díjszabás mellett a posta többet keresne. A befektetett tőke nagysága nem függ a beszélgetések számától, az üzemi költséget csak a legminimálisabb mértékben befolyásolja a beszélgetések száma, a racionális gépgazdálkodás azt követeli meg, hogy minél jobban legyenek a gépek kihasználva s ennek folytán a befektetett tőke minél gazdaságosabban legyen gyümölcsöztetve. A posta üzletpolitikája kíméletlen a fogyasztókkal szemben s nem elég okos a maga érdekei irányában. Mi érdeke fűződik a postának ahoz, hogy a »forgalom lefokozott, helyesen mérsékelt legyen«, amikor beszélgetések száma szerint követeli az ellenszolgáltatást? A posta azt tűzi ki célul, hogy a beszélgetések száma kevesebb, »lefokozott« és »helyesen mérsékelt« legyen, — ez az üzleti elv szakasztott olyan, mintha a kereskedő azzal törődnék, hogv minél kevesebb vevője s a vendéglős, hogy minél kevesebb vendége legyen. Ilyen üzleti érzék, ilyen kereskedelmi felfogás mellett megértjük a posta díjszabását, csak azt nem értjük meg, hogy ezt a díjszabást a józan és tisztes kereskedelem princípiumaival hogyan lehet összeegyeztetni. A postaigazgatóság a megszálló csapatok kártételeire hivatkozi! . Bizonyára van is alapja ennek a hivatk ásnak. De a megszállás után egy évtiz et meghaladó idő múlva azért kell az ajánlott levelek tarifáját több, mint ötven százalékkal emelni, mert a megszálló csapatok a távbeszélőgépeket tönkretették 1 Azért kell nekünk ha Szabadkára küldünk levelet, ötven százalékkal többet fizetni, mint a szabadkainak, ha Szegedre cimezi levelét, mert tizenegy évvel ezelőtt a távbeszélő gépeket kifosztották a megszállók? A megszállás emlékének szégyenével s hazafias keservével ezt a negyven-ötven-négyszáz és ötszázszázalékos emeléseket indokolni nem lehet. S nem lehet józannak és helyesnek találni azt az üzletpolitikát sem, amit a postai díjszabás indokai felől a szegedi postaigazgatóság ezzel a nyilatkozattal tár fel a nyilvánosság előtt Bethlen Berlinben nyilatkozott a magyar-német gazdasági kapcsolatok megteremtéséről, a revízióról és a királykérdésről „Magyarországon a királykérdést csak alkotmányosan lehet megoldani, Ottó meglepetésszerű visszatéréséről szó sem lehet" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Gróf Bethlen István miniszterelnök szombaton reggel Berlinbe érkezett. Az állomáson Brüning kancellár és Curtius lkülúgyminiszter fogadták a miniszterelnököt, az üdvözlések után az Esplanade-szállóba hajtatott. Délelőtt Hindenburg köztársasági elnök kihallgatáson fogadta Bethlent, majd ebéd után 1 órakor Curtius külügyminiszternél villásreggelizett, délután 6 órára pedig sajtófogadásra! hívták meg a világlapok Berlinben élő tudósitójait és a berlini lapok munkatársait. Bethlen 6 órakor érkezett a magyar követségre, nyomban bevonult az újságírókkal a fogadóterembe, ahol nyilatkozatot olvasott fel. Ebben a miniszterelnök többek között a következőket mondta: — A legnagyobb örömmel tettem eleget Cur.tus külügyminiszter szívélyes meghívásának, hogy látogassak el a német birodalom fővárosába. Mindkét nemzet legfőbb célja a teljes cselekvési szabadság visszanyerése s a népek egyenjogúságának helyreállítása a nemzetközi életben a béke eszközeinek igénybevételével. Ebből a politikából folyik a leszerelés kérdésében tanúsított analóg magatartásunk is. Bebizonyult, hogy ezt a politikát folytatni hasznos és szükséges. Amily világos körvonalakkal jelentkezik a magyar nép előtt a két állam közti politikai és kulturális viszony, épn anvnyira nem kialakult még gazdasági kapcsolataink jövendő sorsa. Tagadhatatlan, hogy mérvadó magyar gazdasági körökben megnyilvánult az az óhaj, hogy a két nép közti gazdasági kapcsolatok harmóniába hozassanak azzal a politikai jó viszonyúval, amely Magyarország és Németország közt fennáll. Az Pjlész magyar gazdasági élet súlyosan érzi azt a változást, amely a német gazdasági politikában a háború után érvényesüli. A magyar nép általában mecérti azokat a törekvéseket, amelyekét a német birodalom kifejt mezőgazdaságának megvédése érdekében, de vannak, akik a birodalmi gazdssfigt politikának Magyarországra való súlyos ki. hatása folytán azt egyoldalú, rideg elzárkózásnak minősitik, őszintén óhajtom, ' hogy a közvetlen érintkezés a mérvadó német államlérflakkal üdvösen kihasson abban az Irányban, hogy minden fennállói nehézség dacára is olyan gazdasági kapcsolatok teremtessenek meg a két nemzet között, amelyek mindkét ország érdekeit egyformán szolgálják. Feltűnést keltett , Bethlen nyilatkozatának az a része, amely energikus hangon adott kifejezést Magyarország gazdaságpoh'ikai kívánságának Németországgal szemben. A nyilatkozat felolvasása után az újságírók kérdéseket Intézlek Bethlenhez. A lengyel újságírók azt a határozott kérdést intézték a miniszterelnökhöz, hogy látogatása a revíziós blokk megalakulásának tervével és előkészítésével öszszefügg-e. Bethlen erre a kérdésre így felelt: — Mindazok a hírek, amelyek a revíziós blokk megteremtésére és arra vonatkoznak, hogy az én részemről ilyen iniciativa volna észlelhető, teljesen légből kapottak, semmiféle alapjuk nincsen. Az amerikai és a svéd újságírók a királykérdésről i érdeklődtek. — A királykérdést — mondotta Bethlen — Magyarországon csak alkotmányosan lehet megoldani, másként soha. Ez a kérdés a magyar népképviselet, a magyar parlament elé tartozik. Egyelőre a kérdés megoldásáról szó sem lehet, ez pedig nem egy-két napra, hanem nagyon hosszú időre vonatkozik. Ottó meglepetésszerű visszatéréséről szó sem lehel.