Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-22 / 264. szám

4 DELMAGVA KO R5TXT» ÍTHÜ november 22". tarifával kapcsolatba hozható felmondások száma. A felmondások száma szegedi postaigazgatósági kerületben, ahová Szegeden kivül Makó, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Baja, Hódmezővásárhely Szentes, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, stb. nagyobb központokkal bíró városok tartoznak, együttvéve sem éri el a 6(1 állomást, ami a rendes felmondásokat alig haladja tul. A postakincstárnak kötelessége a hírszolgálat­ban álló távbeszélő özemet mindenkor biztosítani és azt a technika fejlődésével lépést tartva, mo­dernizálni. Kötelessége volt tehát a háború fo­lyamán fokozottan elhasználódott és az idegen megszálló csapatok által is tönkretett és kifosz­tott régi távbeszélő gépek helyett a modern kö­vetelményeknek is megfelelő gépeket felszerelni nemcsak Szegeden, de az ország csaknem min­den városában. Ezen uj berendezési gépek és egyéb berendezések beszerzése és felszerelése ál­tal igen súlyos anyagi teher nehezedett a posta­kincstár fállaira. Az ország amúgy is súlyos pénz­ügyi helyzetére való tekintettel az uj befekteté­sek terheinek kisebbik részét kétségtelenül át kel­lett hárítania a távbeszélő előfizetőkre. A te­hermegosztást külföldi példák nyomán (Német­országban általános 9 pengő alapdij mellett 13 fillér egy beszélgetés.), mindenesetre azonban » méltányosság elvére alapítva, ugy kellett keresz­tülvinni, mely szerint a távbeszélőt igénybevevő közönségnek oly mértékben kell a teherviselésből kivenni részét, amily mérvben ezek a költséges modern gépek nekik szolgálatot tesznek. Érvé­nyesülnie kell a távbeszélőnél is annak az álta­lános elvnek, hogy több szolgálat több díjazást vár. Miután rövid Időn belül a távbeszélőelöflzetők­nél is hamarosan kialakul a helyes megítélés: melyek azok a beszélgetések, amelyek megérik neki a 12 fillért, amely beszélgetéseket tehát az uj díjszabás mellett Is le kell folytatnia és más­részt melyek azok, amelyeket az üzleti, hivatali, vagy egyéni érdek sérelme nélkül elhagyhat, ki­alakul az N mindenesetre lefokozott, mondjuk helyesen mérsékelt forgalom, amellyel az uj díj­szabás mellett is ugy a postakincstár, mint pedig a távbeszélőt Igénybevevő közönség is megtalálja számadását Megjegyezni kívánjuk, hogy a számváltozásra vonatkozó kimutatás első oldalán felsorolt fon­tosabb hívószámok és a helykőzi beszélgetések nem esnek számolás alá.« Tisztelettel:! Postaigazgatóság. A posta állítsa vissza a régi telefondijat, vagy tartsa be a jövőben a vidék és Budapest közötti arányt Indítvány a közgyűlésre: felterjesztésben kérjék az érdekeltségek kívánságának teljesítését (A Délmagyarország munkatársától.) Varga Mihály, Vértes Miksa, dr. Landesberg Jenő és dr. Kertész Béla törvényhatósági bizottsági tagok az alábbi indítványt nyújtották be a postatarifák megváltoztatása tárgyában Aigner Károly főispánhoz! »A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 88.968/X. 1930. számú rendeletével november 15-1 hatállyal a posta-, táviró- és távbeszélő­dijszabás egyes tételeit ugy változtatta meg, hogy a posta szolgálatait lényegesen megdrá­gította. 'A' m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur jelzett intézkedése országszerte igen nagy ellenhatást váltott ki, legfőképen azért, mivel a kormányzati tényezők állandóan az olcsób­bodás! folyamat megindulását várják és köve­telik, ehelyett maga a kormányzat, emelvén a közszolgáltatások dijait, — vet gátat a kü­lönben esetleg önmagától bekövetkező olcsób­bodási folyamat okszerű megindulásának. A' telefonbeszélgetések nagymérvű drágitása, a technikai fejlődés korszakiban, a középkorban használatos érintkezési eszközök és lehetőségek igénybevéte­lére kényszeríti a közönségét, mély a drágulás folytán tartózkodik a tele­fon beszélgetés éktől. A vidék szempontjából ezenfelül méltány­talannak is kell tartanunk U rendeletet. A múltban ugvanis bizonyos arány volt a bu­dapesti és vidéki telefonelőfizetési dijak kő­Nov. 28-An, vasárnap d. ». 11 órakor h BtlvárOSl MOlIbSII 10 felvonáson kulturfllm. Magyarázattal kíséri: Dr. Szakáll Zsigmond p|ryet»ml m. tanár, kir főigazgató. MfliNflSI MflRIfl természetes alkalikus sós savanyúvíz, Influenza, asthma, torok, gége és légcső betegségeknél kitűnő hatású. Gyomorégést azonnal megszUntet. Mindenütt kapható I B. 10 zött. Ez az arány az volt, hogy míg a vidék 10 aranykoronát fizetett havonta, addig Buda­pest 25 aranykoronát tartozott fizetni tele­fonelőfizetési dijban. Az arány tehát 1:2 és fél volt. A' rendelet ezt az arányt a vidéki gazda­sági élet nagy hátrányára megszüntette. A régi arányszámítás menetét követve, vidéken a jelenlegi budapesti díjsza­báshoz viszonyítva alapdíjul 4 pen­gőt, beszélgetésenként pedig 6 fillért kellene fizetni. A rendelet megbénítja a gazdasági Siet Za­vartalan menetéi és fejlődését, uj, nem várt és remélt teherrel sújtja a közönséget, legfő­képen azonban a kereskedői és ipari érdekelt­séget, mely a telefonbeszélgetések csökkenése és megszűnése folytán üzletvitelének leghűbb segítőtársát vesziti el. Mindezen szempontoktól ;<-dittatva indít­vánnyal járulunk Szeged város törvényható­sági bizottságának legközelebbi közgyűlése elé. Indítványunkban kérjük, mondja H a köz­gyűlés, hogy 1. a posta-, távíró és teTefondijszabásaínak" emelését a jelenlegi súlyos gazdasági viszo­nyok között károsnak tartja, miért Is ezek tekintetében a régi Állapot vlsszadllltdsát kéri, 2. mondja kl a közgyűlés, hogy a volt 12 pengős előfizietésí dij ellenében a posta bizto­sítsa az eddigi napi "átlagos beszélgetések díj­mentességét. Ez az átlagos beszélgetési szám Szegeden kilenc volt naponta. Amennyiben azonban ez a kérelem telje­síthető nem lenne, mondia kl a kőzgyűlós. hogy feltétlenül szükségesnek tartja a vidék és Budapest között fennállott arány visszáállitósát. Ugyancsak ehelvütt kérjük" azt is, hogy s gazdasági élet minden vonatkozásában érvé­nyesülő és bevezetett, a nagyobb fogyasztást követő engedmények a télefonbesztlgetésekné' Is érvényesíttessenek. Kérjük továbbá, hogy 3. mondja ki Szeged város tőrvényhatósági bizottsága, hogy e közgyűlésből kifolyólag r m. kir. kormányhoz intézendő felterjeszté­sében kéri a jelen Indítványunkban foglaltak teljesítését és azt, hogy a többi törvényható­ságok hasonló határozat meghozatalára kéres­senek fel.« UuA 90 M- t^Uai fyfytto ügyvédek rágalmazási pöre (A Drtmaggarorszdg munkatársától.) Érdekes rá­galmazási perben tartott pénteken tárgyalást a szegedi törvényszék Hábermann-tanácsa. A per vádlottja dr. Schwarcz Andor ismert battonyai ügyvéd volt, a feljelentők Is battonyai ügyvédek^ dr." Rock Róbert és dr. Bock Ernő. A régi, 10 éves ellenséges viszony volt az ügyvédek között, amely végül is perben robbant ki. Az eset előzményeihez tartozik, hogy a szegedi tőrvényszéken dr. Bockék ügyfele, ifj. Matusinka Antalné egy nagyobb vagyonjogi pert indított édesanyja. Krámer Veron battonyai lakosnő ellen, kit dr. Schwarcz Andor képviselt Ifj. Matusinka Antalné azonban megunván a családi viszályko­dást, üzenetet küldött anyja ügyvédjéhez, hogy 8 nem is irta alá dr. Bockék részére az ügyvédi meg­hatalmazást • ez alapon szeretné a pert vissza' vonni. Megkérte dr. Schwarczot, hogy a vissza­vonáshoz szükséges beadványokat készítse el. Dr. Schwarcz a kérelemnek eleget Is tett, azonban ifj. Matusinkáné meggondolta a dolgot, közölte dr. Bockékkal, hogy a pert vissza nem vonja és át­adta nekik dr. Schwarcz levelét, amelynek dr. Bockék rágalmazó jelleget tulajdonítottak, mert a levélben az foglaltatik szerintük, hogy ők tulaj­donképen megbízás és meghatalmazás nélkül In­ditották meg a vagyonjogi pert, amely körülmény, valósága esetén ellenük büntető,, vagy fegyelmi eljárás indulhatna. A járásbíróság kihallgatta Ifj. Matusinka Antaln« nővérét, aki azt vallotta, hogy Matusinkáné Irta alá a meghatalmazást. Ezen az alapon a battonyai járásbíróság Schwarcz Andort 500 pengő pénzbün­tetésre Ítélte, mondván, hogy a rágalmazáshoz cél­zat nem szükséges, a szándékosság pedig magábó! a híresztelésből megállapítható. A battonyai járásbíróság ítélete ellen dr. Schwarcz fellebbezést jelentett be, majd a sze­gedi tőrvényszék ujabb tanubizonyitást rendelt el amelynek során adatok merültek fel arra, hogy Matusinkáné nevét az ügyvédi meghatalmazásra éppen a kihallgatott nővére irta alá. Dr. Fekete László védő vázolta a vádlott állás­j pontját, majd a tőrvényszék az elsőfokú ítéletet | megsemmisítette és a vádlott ügyvédet bűncselek• I mény hiányában felmentette, kimondván, hogy a jelen esetben rágalmazást célzatról beszélni nent lehet és hogy egy beszédből kiragadott valamely kijelentés értelmezésénél nem kizárólag a hasz' nált szavak betűszerinti értetme a döntő, hanem i figyelembe veendő, hogy a kijelentés miig tar. j talmu beszéd keretében, azzal mily összefüggés« , ben, továbbá, hogy mily célzatossággal, tétetett. Az ítélet jogerős. PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTTATOTT 1841-BEN KELT KIRÁLYI •ZABADALOMLEYOLLBL ALAPTŐKE É8 TARTALÉKALAPOK 83 MILLIÓ PENGŐ SZEGEDI FIÓKJA tflOSMAffn-OTG* t SZÉCHENKl-TÉRŰv H»|llfllBi OOMMBBb FOLYÓsrr mdtoenniímO KÖLCSÖNÖKET ÉS HITET-EKET •ÓL GYÜMÖLCSÖZTE! TAKARÉK. É9 FOLYÓSZÁMLA. BETÉTEKET rOOULBOZIE A BANKÜZLET MlNDBlf AoAVAU viiianyszereiö-váiiaiatomai átheluezíem Gábor József f. évi novem'er 1-ével Arany Jénos ucca 7. szám alól ^ T«l.lOH 12-7«. Szives pártfoaásl kér WMPV» WMfctV»

Next

/
Thumbnails
Contents