Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-22 / 264. szám

SZEGED. SzerKetzIOSÉg: Somogyi ucca l-t- L em Telefon: 13—33.-Klndóhlvntal, k«Ic*ankOnyvlAi é» fegylroda : Aradi ucca S. Telefon: 30ö. — Nyomda : L8w Lipót ucca 1». Telefon: 16-34. TA-vlrolI és levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Szombat, 1930 november 22 Ara lö fillér VI. évfolyam, szám ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-2O vidéken «* Budapesten 3-00, klllIOldan 8-40 pengő. — Egyes szám Ara hétkBz« nap 18, vasár- és Ünnepnap 24 DI1- Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenlk nétld kivételével naponta reggel „A tervszerűtlen állami gazdálkodás az oka az ország súlyos helyzetének" — mondotta Sándor Pál a takarékossági javaslat bizottsági tárgyalásán Budapest, november 21. A képviselőház pénzügyi és közoktatásügyi bizottsága pénteken délután Kenéz Béla elnöklésével a takarékossági törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről gróf Klebelsberg Kunó és Wekerle Sándor miniszterek voltak jelen. Temesvári/ Imre előadó részletesen ismertette a javaslatot. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rámutatott arra, hogy bár átlag 53 tanulóra jut egy-egy tanitó Magyarországon, az eltérés az egyes községekben oly nagy, hogy sok iskolában 100—120 gyermekkel kénytelen foglalkozni a tanitó. Ha a nagy szaporodásra az 5000 objektum felépítésével el nem készültünk volna, katasztrofális lett volna a helyzet. Kéri a felekez^' iskolák érdekében tervezett intézkedés elfogadását. Kállay Tibor kifogásolja a különféle járulékos adók rendszerét, rokkantadó, inségadó, betegápolási adó. Ezek a szánalomkrltő elnevezések csak a főidők magasságának elrejtésére való. Az uj kereseti adó a fixfizetcscsek súlyos megterhelését jelenti. Az államháztartás egyensúlyát biztosítani kell. Felhivja a kormány figyelmét, hogy a bevallás alá eső kereseteket és jövedelmeket vizsgáltassa ki alaposabban. örffy Imre hangsúlyozza, hogy csak kényszerűségből fogadja el a javaslatot, Sándor Pál szerint nem egyedül a világgazdasági helyzet, hanem a tervszerűtlen állami gazdálkodás is hozzájárul a súlyos helyzet kialakulásához. Elismeri, hogy a házadót, földadót, forgalmi adót csökkentette a kormány, de ezzel szemben emelték a rokkantadót, a betegápolási adót, most pedig a kereseti adót. Kifogásolja a magánalkalmazottak kereseti adójának emelését, mert ha az alkalmazott fizeti, annak megélhetését veszélyezteti, ha pedig a munkaadó fizeti, akkor drágítást idéz elő. Ezzel az intézkedéssel a költségvetést lényegesen apasztani nem lehet. Sokkal radikálisabb intézkedésekre van szükség. A vitát kedden délután folytatják. Súlyos építkezési szerencsétlenség Újpesten A leszakadt állványok maguk alá temettek 24 munkás! (Budapesti tudósítónk telefonj, lenlése.') Újpestről jelentik- Egv újpesti többemeletes bérház épilkezésénél pénteken délután súlyos szerencsétlenség történt. Amikor a munkások valamennyien az állványon tartózkodtak, az egyik összekötő gerenda leszakadt. A gerenda után összedőltek az állványok és maguk alá temettek huszonnégy munkást, akik a nyitott pincébe estek. Egy asszony életveszélyesen, nyolc munkás súlyosan megsebesült, a többiek aránylag csekélyebb sérüléssel menekültek a katasztrófából. A vizsgálat megindult. Gömbös Gyula bessélí Icecslcemétí »Hint Gömbös Gyula feritaitom, amit Kecskeméten mondottam, mint (honvédelmi miniszter alkalmazkodom a miniszterelnök állásfoglalásához" Szilágyi Lajos éles kritikája Gömbös kecskeméti nyilatkozatáról Budapest, november 21. A képviselőház mai illésén folytatták a volt katonai állományú egyének alkalmazásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Szilágyi Lajos az első felszólaló. — Sajnálom — mondotta —, hogy a honvédelmi miniszter ur nincs jelen. Nem tudom, lehet-e javasolni, hogy a miniszter ur a Ház szlns elő idéztessék. — A 48-as törvény értelmében — mondotta áz elnök — bármelyik képviselő kérheti ezt, de csak Írásban. A megidézésí kérelem azonban csak a legközelebbi ülésre vonatkozhat. Pakols József: Kedves, holnap nlnc$ Is ülés. Szilágyi Lajos: Ez a törvényjavaslat és az eddigi hasonló törvények is kevesek arra, hogy az emberekben az az érzés uralkodjék: érdemes volt a fronton harcolni, küzdeni. Anyagi és erkölcsi előnyöket kellene elérniök a frontviselteknek. Igaza van Fábián képviselő urnák ebben és igaza van abban is, hogy sokaknak hátránvára van a fronton eltöltött idő. Ekkor lép a terembe Gömbös Gyula. Szilágyi: Ez a törvényjavaslat jutalmazza a vitézséget és a vitézi rend tagjait előnyben részesiti. De hamis és téves állásponton van a honvédelmi miniszter ur. amikor a vitézi rendet a MáUaI Lovagrenddel állítja egy vonalba. A vi-, tézi rend nem hasonlítható valamely más egyesülethez és amikor olyan törvényjavaslat jön, amelyben ez a vitézi rend szerepel, már meg Is van cáfolva teljesen a honvédelmi miniszter ur álláspontja. Ha ugyanis tőlünk azt kívánják, hogy ujabb kiváltságokat szavazzunk meg a vitézi rendnek, akkor nem állhat lenn az az álláspont, amit R miniszter ur nagy csodálkozásunkra Kecskeméten kifejtett. — 3111 várjanak a civilektől, ha a vitéz nem becsült meg a vitézi önmagukkal jönnek ellentétbe, amikor vitéz és vitéz közö't különbséget lesznek. A honvédelmi miniszter minden szava, tette csak egy célt szolgálhat: az ország honvédelmét. Ezt a kecskeméti beszéd nem szolgálta. Ráduplázott mindenre azzal, amit tegnap mondott, amikor kijelentette, hogv egy aranv vitézségi érmes zászlós nem lehet vitéz, mert házassága egyházi áldásban nem részesült. Sok eset ben elháríthatatlan akadálya van annak, hogy egyházi házasságot kössön egy katonatiszt. Váry Albert: Sajnos, ez így vanl Szilágyi Lajos: Ha kérlelhetetlen szigorral követeli a honvédelmi miniszter ur az egyházi áldást, akkgr törekedjék az akadályok elhárítására ls. Ha pedig az egész törvényhozás befolyása kevés erre, akkor nem lehet egy arany vitézségi érmes zászlóst visszautasítani azért, mert nincs egyházi esküvője. — A miniszterelnök ur beszédéből — folytatta tovább Szilágyi Lajos — azt vettem ki, hogy nem tudta érvényesíteni befolyását arra nézve, hogy zsidót a vitézi rendbe felvegyenek. Olya» hatalommal, amilyen Bethlen miniszterelnöknek van, Igenis lehetett volna ezt a befolyást érvényesíteni. Mesebeszéd az, hogy a vitézi rend autonómiájához nem lehet hozzányúlni. A miniszterelnök ur igenis érvényesíteni tudja álláspontját... ha akarja. Féltem az ilyen nyilatkozatoktól a honvédség hírnevét és a polgárság és a katonaság jóviszonyát. Várnai Dániel kijelenti, hogy az 1872. évi tőrvény elegendő kiváltságot nyújt a kiszolgált altiszteknek, biztosítja elhelyezkedésüket, ezért a javaslatot nem fogadja el. Vértes Vilmos István hangsúlyozta azonban, hogy elsőrendű feladatnak tartja a rokkantkérdés rendezését. Ilegymegl-Klss Pál kijelentette, hogy a javaslatban foglalt rendelkezések nagyrészét helyesli. A javaslatot azonban mégsem fogadja el, mert sérelmes a rokkantakra, főleg a szanálás rokkantjaira, a R-listásnkra. Az altiszteknek már szolgálati idejük alatt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy magukat polgári pályákra kiképezzék Kifogásolja, hogy a törvény a nemzeti hadseregben szolgáltakat a rokkantakkal szemben előnyben részesiti. Előbb a rokkantak igényeit kellett volna kielégíteni, azután jöhetett volna ez a törvény. A vitézi szék kérdésében Szilágyi Lajos álláspontját osztja. A vitézi rend nem lehet vallási alapon álló rend, hanem a nemzet közkincsévé kell azt tenni, hogy mindenki oda bejuthasson, aki a feltételeknek "megfelelt. A törvényhozásnak fel kell emelnie szavát és kérnie kell a békeszerződés revízióját, mert ezzel nemcsak magunknak, hanem a megszállt területen élő és a külföldön élő magyaroknak is tartozunk. PatacM Dénes elismeri, hogy a frontharcosoknak sok sérelmük van, amelyeket orvosolni kellene, ugy tudja azonban, hogy a miniszter gondoskodik is ezek orvoslásáról. Baracs Marcell kijelentette, hogy a javaslatot egyedül azért nem fogadja el, mert bizalmatlan a honvédelmi miniszterrel és politikájával szemben. Furcsának tartja, hogy valaki nem lehet a vitézi rend tagja, mert felesége, vagy annak valamelyik őse zsidó. A miniszternek Kecskeméten tett kijelentésével szembeállítja a miniszternek a nagyváradi atrocitások Idején tett kijelentését, a miikor azt mondotta, hogy a megszállott területen a zsidói és a magyart egynek tekintik. .A miniszterelnöknek legutóbb ismertetett felfogásából azt kell kiolvasni, hogy a nagy zsidó tömeg hazafias szempontból nem megbízható, de van egy felsőbb, hazafias zsidó réteg, amelynek meg is adta a miniszterelnök az elégtételt. A miniszterelnök ezzel a remeteszeliditő medvéjének szerepébe esett. Gömbös Gyula válaszolt ezután a felszólalásokra. Meggyőződése szerint igazi és vezető katona csak az lehet, aki át van hatva az egész nemzet szellemétől és pártpolitikai kicsinyes szempontoktól távol állva, a nemzeti érdekek szem előtt tartásával intézi a rábízott ügyeket, ö Is ebben a szellemben működik. Pártpolitikával foglalkozni nem kíván, éppen ezért semmi hozzátenni valója nincs a miniszterelnöknek Sándor Pál Interpellációjával kapcsolalban kifejteit álláspontjához. Azt azonban, hogy férfiatlan módon visszavonuljon, nem várhatja tőle senki. Mini Gömbös Gyula fentartja, amit Kecskeméten mondott, mint honvédelmi miniszter, alkalmazkodik a miniszterelnök állásfoglalásához. A vitézi rend kérdésével nem kiván foglalkozni. Szemére vetették, hogy a vitézség kérdésében disz-