Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1930-11-21 / 263. szám
SZEGED. SzerkeszMsén: Somogyi uccu X'Jt. I- cm. Telefon: 13-33.^ Klndóhlvntai, kHIctOnkOnyvtAr é» legylroda : Aradi Ucca S. Telefon: 30». - Nyomda: l»w LtpAI ucca 1». Telefon : 15-34. TAvIratl é» levélcím: DélmanynrorszAg Szeged. Péntek, 1930 november 21 Ara 16 fillér Z VI. évfolyam, 261 szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3>20 vidéken és Budapesten 3-00, icUlftHdHn ö'40 pengd. «» Egyes szAm Ara hétk«z> nap 16, vn»Ar- és Ünnepnap 24 <111. Hirdetésed felvétele tarifa szerint. Megjelenik héllö Elvételével naponta reggel A süket hivatal Mikor síiket a hivatal? A felelet nagyon egyszerű: akkor, ha elzárkózik a való élet elől, ha nem cselekszik, nem intézkedik, nem hallja meg a feléje irányuló kívánalmakat, a panaszokat és őncéluságnak tekinti a saját életét. Ennek a süketségnek klasszikus képviselője a copfos bürokrácia, amely csak iktatószámot és aktát ismer és ami nincsen lefektetve aktában, arról nem is vesz tudomást. A süketségnek ezt a fajtáját szellemi vagy erkölcsi süketségnek lehetne nevezni. Szimptomáinak felsorolásával, ká'ros hatásainak ismertetésével köteteket lehetne megtölteni. Ez a hivatali süketség a modern államok kialakulása óta a kulturhistóriának egyik legérdekesebb fejezete. Története annak a küzdelemnek, amelyet a polgárság folytat évszázadok óta annak az elvnek elismertetéséért, hogy a hivatal van a közért és nem megfordítva a köz a hivatalért. Most nem erről a süketségről, hanem az effektív, a valóságos süketségről akarunk beszélni. Egy évszázad óta a technika haladása, a postai szolgálat kifejlődése, a vasúti hálózat kiépülése, a távíró és nem utolsó sorban a telefon megkönnyítették és meggyorsították az embereknek egymással való érintkezését. Lehetővé tették még azt is, hogy a felek az intézkedésre hivatott hatóságokkal könynyebberi érintkezzenek. A jó és feladatának magaslatán álló közigazgatásnak törekvése, hogy a hivatalnak ilyen természetű szolgálatát állandóan fokozza és minél teljesebbé tegye. Hogy a posta, távíró és telefon rajtaütésszerű megdrágítása mit jelent a kereskedelemre, iparra és általában az egész gazdasági életre, azzal már bőven foglalkoztunk. Rámutattunk, hogy mikor másutt a kormányok diktatórius intézkedéseket foganatosítanak az árnivó leszállítása érdekében — az egyetlen diktatúra, amelynek jogosságát elismerjük —, addig nálunk a kormány inditja meg az uj drágasági hullámot a máris elmerülés veszedelmével küzködő közgazdaság felé. Felsoroltuk a drágítás körül mutatkozó súlyos inkonzekvenciákat, amelyek azt eredményezik, hogy a nemzetközi viszonylatokban olcsóbb a posta, ha külföldről mifelénk, mintha tőlünk kifelé veszik igénybe. Utaltunk arra, hogy az egész tarifaemelési rendszer ugy van megkonstruálva, hogy terhét főleg a kisember viseli, tehát a legnagyobb mértékben antiszociális jellegű. Jön azonban a hivatal. A hivatal megsüketült. A hivatalfőnökök utasításokat adnak ki, hogy telefont csak végső szükség esetében szabad használni. Maguk az állami intézmények restringálják a telefonok számát. A közönség nem telefonál, mert még az is pénzbe kerül, ha azt a felvilágosítást kapja, hogy a keresett tisztviselő szabadságon van és esak holnap jön be a hivatalába. Szeged város a helyettes polgármester elnöklete alatt szakbizottságot küld ki a telefonkérdés tanulmányozására és a fölösleges telefonok megszüntetésére. Haladunk, haladunk, rohamlépésben — visszafelé. Megdöbbenve kérdezzük önmagunktól: hát van fölösleges telefon a huszadik században? Hát lehet mondani azt, hogy szükségtelen valami az a berregő kis jószág az Íróasztalon, amely meggyorsítja és jobbá teszi az adminisztrációt? És lehet-e helyes az a gazdasági politika, amely az életlehetőségek összezsugoritásával akarja más költségyetési ásak deficitjét helyreütni? Napok óta idilli csend van a hivatalokban. A telefon hallgat és a hivatal süket. Sikerült hatályon kivül helyezni a modern technika egyik legszebb vívmányát. Lehet, hogy ez csak "kezdet. Ha még más ilyen intézkedések következnek, talán fölöslegessé válik maga a hivatal is. Koalíciós Kormány Angliában ? A munkanélküliség kérdésének megoldása Qoxxa össze a pártokat London, november 20. Az egyik lap állítólag ugy értesül, hogy mind a három párt körében komoly megbeszélések folynak nemzeti szükségkormány megalakítása körül koalíciós alapon. A terv nem MacDonald személye ellen irányul, hanem az összes pártokat súlyosan aggasztja az állandóan növekvő munkanélküliség. Ha gyorsan nem segítenek a helyzeten, a közeli tél rendkívül súlyos szenvedéseket fog hozni. A közös terv alapját liberális munkanélküli program alkotná, amelyet állítólag a konzervatív párt egyrésze is támogatna. Zajos Habsburg-ellenes tüntetések és botrányok a legitimisták csütörtöki gyűlésén Habsburg-ellenesek és királypárfiak összetűzése a Vörösmarly-íéren (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) A főváros külső képén egyáltalában nem látszol t meg Ottó nagykorusilásának a legitimisták által történt ünneplése. Gróf Apponvi Albertnek a házak fellobogózására irányuló kérelme hatástalan maradt, alig néhány házra tűzték ki a nemzeli szinü zászlót. Az esti órákban a Vigadóban megtartott legitimista nuülésen hangos botrányok zajlottak le. Apponyi ünnepi beszéde után Szterénvi kezdett beszélni. Beszéde közben a jobboldali karzatról, ahol többnyire egyetemi hallgatók helyezkedtek el, sürü közbeszólás hangzott el: — Nem kell Habsburg. Azután röpcédulákat dobáltak a terembe,.amiken a következő felírás állott: 1849 ofcfóber 6. — Soha löbbé Habsburgot. A röpcédulák után néhány büzbombát dobtak le a karzatról. Meglehetős tumultus keletkezett a nagyteremben, a karzatra pedig a Szent István és Szent János bajtársak vonultak be és rendőrök segítségével próbálták kiszorítani a t üntetőket. Dulakodás, hangos kiabálás közben folyt le a tüntető fiatalemberek eltávolítása, akik közül 21 embert állítottak elő, A gyűlés befejezése után a Vőrösmaríy-téren is ufabb Habsburg-ellenes lfiníeíések voltak. Királypártiak és Habsburg-ellenesek összetűztek, dulakodtak, hullott a záptojás, néhány pofon is elcsattant, mire azonban a rendőrség a tüntetés színhelyére ért, annak résztvevői széjjel szaladtak. Este a Gellért-szállóban vacsora volt, amelyen Apponyi Albert mondott beszédet. Többek közt ezeket mondta: — Az idén ugy, mint minden évben kifejezésre akarjuk juttatni törhetetlen hűségünket a jogfolytonosság nemzetfentartó elvéhez és annak a trónutódlásban egyedüli képviselőjéhez. Nem kerülünk ezzel ellentétbe hazánk" ezidőszerinti közvetlen érdekével, belső nyugalmával és külső biztonságával, mert egy lépést sem teszünk elvi célunk megvalósítására ha és ameddig az hazánkra nézve kockázatot jelentene. Azokkal a folyton újból felmerülő híresztelésekkel szemben, amelyek oktrojszerü kísérletekről szólnak s amelyek jóhiszeműségében ma már nehéz bízni, megismétlem ezt a kijelentést, amit ilyen ünnepélyes alkalommal aligha mernék megtenni, ha nem tudnám, hogy sehol számottevő helyen ettől eltérő elgondolás nincs. Akármilyen formában vitetnék keresztül egy ilyen kísérlet, az lefokozná a királyi tekintélvt, megdöntené a királyi hatalom pártatlanságát, mert favoritizmussal és erőszakkal kellene pótolni a tekintély hiányát, megosztaná a nemzet egységét, mert a legjobbak lelkében teremtene meghasonlást s egykép gyengítené az ország súlyát és aláásná hitelét, sulyosbitaná gazdasági helyzetét. Szilárd meggyőződésem, hogy ez katasztrófális lenne. Bécs, november 20. A legitimista szervezet istentisztelete után a kapucinusok temploma előtt kisebb incidens történt. Egy munkás tüntetőleg éljenezni kezdte a Habsburgokat és a monarchiát, mire a rendőrség őrizetbe vette, azonban igazoltatás után szabadon bocsátotta. Olló — nagykorú Brüsszel, november 20. A Temps jelenti a steenockerzelli ünnepségekről: Szerdán este 7 órakor a kastélyban ünnepi vacsora volt. A patkó alakú asztalt 50 meghívott vendég ülte körül. Ottó főherceg az as/lalfön ült és katonai etfyenruhát viseli.