Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-16 / 259. szám

ITÉLM-- i *rTí)t?SZtt?* ÍB30 nnvemKér 1 Asszonyom ? ETOILE NŐIRE (fekete csillag) 1 krém, púder, kölnivíz, párfőm, cégünk 1930-as kreációja »» JPáriszs szenzációja... Illata Különleges I Kapható Szegeden: Vajda Imre és Társa Drogériában, Szeged, Kárász ncca. GEJULÉ FRÉRES Képviselet: Holczer László Budapest, VI., flndrássy ut 33. Pari», ©, Avenue de ropéra. Betűiszony Irta: Berezeli Anzelm Károly. # A modem embernek az a sajátsága, hogy egyéni Ítéletével szemben bizalmatlan, nem hiba és nem betegség. Széltében-hosszában gyérül azok tábora, akik hinni mernek saját értékelésükben, mert a modern embernek egyszerűen szüksége van arra, hogy ingadozó szempontjait a tömegek Is igazolják. A könyv, az írott szó tehát kezdi elveszíteni jelentőségét, a mai olvasó csak félve hozakodik elő az iró különvéleményével, mert ahogy benne is összekuszálódtak az utak, melyek önmagának föltétlen tiszteletéhez vezettek, ugyanugy alászállott az alkóto ember egyéni képességeinek tekintélye is. Amit egy ember mond, az csak vélemény s igy a könyv, mely nyilván a magányos ember üzenete a másikhoz, csak akkor hódit, csak akkor tud belefurakodni a mai emberbe, ha értékét a tömeg is szentesit!. Ha tehát az ember megváltozott, ha tényleg csak a tömegek jóváhagyásával eszmélhet saját magára is, akkor kétségtelen, hogy az írott szó, a szerényen meghúzódó betü a maga passzivitásában már nem alkalmas arra, hogy átüsse a minden jogot magának követelő embermassza páncélos közönyét. A szépségnek igy, mely századokon keresztül visszavonult a nyilvános szerepléstől, uj formákat kell kieszelnie, hogy érvényesülhessen, mert a mai ember nem fut utána, nem keresi, hogy azután elzárkózva mindenkitől egyedül adja át magát a magasabb élvezetnek, hanem várja, hogy őrá hasson, hogy őt támadja meg, ha továbbra is létezni akar. Az esztétikum, melynek a reneszánsztól kezdve éppen a könyv volt legpazarabb letéteményese, megváltoztatja eddigi természetét s agresszívvé, aktívvá válik a ma passziv, tömegektől függő emberével szemben. A fürkésző, a kutató Individualizmus, mely könyvtárakat és képtárakat létesített, hogy megvigasztalja azokat, akik éppen ez arisztokratikus elzárkózásban s az akadályok legyőzésében lelték legnagyobb örömüket, a háború utáni időkben rohamosan áldozott le. A szépség kikerült az uccára, a hirdetőoszlopokra és a házak tetejére, hogy a csalódott s önmaga súlyos kétségeibe burkolózott egyént állandó zaklatással, rikitással figyelmeztesse uj mivoltára. A szépség heroikus küzdelmet folytat a tömegek hunyorgó szeme előtt, a szépség vágtat, nyargal, belopózik a szobákba, kiül a kirakatokba, mert csak ilymódon törheti át a saját reménytelenségébe zuhant egyén barrikádJait. A mai ember nem szereti a betűt, unja az egyhangú, fekete léglót, mely igénybe veszi fantáziáját, mely csak az ő segítségével válhatik életvalósággá, a mai embernek jelenetek, transzparensek, tobzódó mozgások kellenek, hogy kiléphessen a maga szórakozott zárkózottságából. A betü, mely az egyéni lélek szimbóluma, már nem szuggesztív s körmönfont trükkökhöz kell folyamodnia a riapi sajtónak is, hogy életté, mozgalmas valósággá izzitsa a betü ősi, passziv szürkeségét. A cikket tipografizálni kell, a hirt pedig kiemelni, bekeretezni, aláfesteni, vagy villanyujságon ragyogni bele a mai ember alvadt érdeklődésébe. A könyv misszióját átveszi a kép. Az ember újra álmodni akar s az álmodó ember képekben gondolkodik. Az irott szó tudományosan preciz, körülhatárolt, a mai ember a szót is csak hallani akarja s nem olvasni, mert az élő beszéd sohasem lehet elvont, száraz és fogalmi, hanem valami, ami sztnes, arnt metafórikus, ami segiti, a látni akaró fantáziát. A néma film megbukott, mert az a néhány föllrás is sok volt a mai embernek. Zavarta, kizökkentette a két teljesen ellentétes világ násza. A filmnek is hangossá kellett válnia, hogy az ember zavartalanul szivja magába a kavargó, zsivajgó távolságokat. Az irott szó visszaránt a realitás loaikumába, fölötte elmélkedő, töprengő elme virraszt, a kep azonban lehet kusza, lehet fantasztikus, sőt csakis ugy kép a kép igazán, ha kevés köze van az ébrenlét szigorú észszerüségéhez. Ezekből következik, hogy a jövő művészetében sorsdöntő jelentőséghez jut a színész, de egyáltalán maga az interpretálás. A vers újra frigyre lép az énekkel, vagy legalább is az előadással. A regény, amennyiben magmarad, visszakanyarodik az eposzok mozgalmasságához, mert a mai ember idegenkedik mindenféle analízistől, leginkább pedig a lélektani rejtélyek tudományos föltárásától. Ezzel kapcsolatban elég, ha a háborús regények óriási sikereire gondolunk, mert ezek a regények, a maguk esemény gazdagságával, megjegyzésnélküli meséjükkel közelitették meg legtökéletesebben minden regényesség őstipusát:az Iliászt. Tömeg kell és mozgalmasság, tájak kellenek és események, hogy az ember látni tudjon. Kétségtelen azonban, hogy a színpad van leginkább hivatva arra, hogy a mai ember éledő misztériumszeretetét kielégítse. Nem kellenek a száraz, jelGABONA. ÉS TERMÉNYPIAC. Némi variáció után a hét végén az árak újból ellanyhultak. A buzakinálat meglehetősen emelkedett, de csak jobb fajta búzákra volt vevő. Némi élénkség volt rozsban, főleg Csehország felé az ottani behozatali vámemeléssel kapcsolatban, de most már az érdeklődés ott is meglehetősen lecsökkent A bolettaemelés ugy látszik ebben a formában nem fog megtörténni, hanem a gazdák utólagos prémiumot fognak kapni, csak az a kérdés, hogy miből? Élénk forgalom volt e héten még csővestengeriben és prompt szállítható darálóképes áruban. Az árak a következők: Buza 14—14.50, rozs 6.70—7, árpa 12.80—13, csövestengeri 9.50—9.75, uj szemesteíngeri 12.50-12.60 pengő. ŐRLEMÉNYEK. A boletta felemelése, mint hírlik, elmarad és helyette egy métermázsánkint 6 pengős lisztadó fog jönrti. A bolettával, valamint a 10 százalékos forgalmiadóval és az ujabban tervbe vett 6 pengős lisztadóval együtt a liszt után fizetendő járulék a 100 százalékot meghaladja. Ez a sok adónem a tisztességtelen vámmalmosok eldorádóját hozza a tisztességesekkel szemben, akikre ez megterhelést jelent. A llsztforgalml adóknál a kiméleti idő lejárt. A háborúban gyűlöletessé vált őrlési tanúsítvánnyal igyekeznek a tervezet szerint — az ellenőrzést gyakorolni. Mindazok az intézkedések komoly vélemények szerint csak előcsatá«•ozások: a liszt- és gabonamonopólium megteremcíséhez. A hét folyamán lisztben és őrleményben az üzlet lanyhább lett. Az export majdnem a minimumra zsugorodott össze. Exportparitásban nem vagyunk versenyképesek. Belfogvasztásban a túlkínálat és a forgalmiadót elkerülő állítólagos idegen kereskef delmi őrlők erősen nyomják a piacot olcsó áraikkal. A sütők is egyre-másra bérelnek malmokat, hogy ily módon a nekik megfelelő liszteket állítsák elő, természetesen az igy előállított lisztek nem minden faját tudják használni, ezeket azután kénytelenek minden áron forgalomba hozni. Szeged és tiszavidéki malmok átlagos jegyzése forgalmiadó nélkül. Búzalisztek: Ogg 30, Og 29, 2 28, 4 26, 5 22, 6 20, 7 13, 8 10. F. 8. Rozslisztek: 0 22, 2 18, 4 14, F. 8 pengő. FŐZELÉKEK. Főzelékekben a burgonya szilárdabb. Különösen a rózsafajokban tartottak az árak. A fokhagymában a mult hét áresést hozott A hüvelyesek is lanyhulók. Az árak a kővetkezők: Fehér burgonya 7, Prof. Woltmann 7, Ella burgonya 8, őszi rózsa burgonya 11, nyári rózsa burgonya 15, takarmány 5, vöröshagyma 4, fokhagyma la 45, fokhagyma 30, fehér bab, válogatott 42, borsó hántolt, egész 56, borsó hántolt, feles 44, lencse 0-ás 90, lencse l-es 64, lencse 2-es 48, mák kék 85, mák szürke 75, méz, pergetett 135 pengő. SZEGEDI TARHONYA. Kardos szegedi tarhonya- és tésztaárugyár heti jelentése: Bár a tojásárak a folyó héten lénvegesen magasabbak lettek, lemből fakadó tragédiák, sem a kispolgári Históriák, melyek a színpadot is a realitás utánzására kárhoztatták. Kép kell a színpadon Is, szimbólum és fantasztikum, hogy a mai ember önmagára ismerhessen a díszletek és deszkák világában ls. A szokványos háromfal fölbomlik, hogy a végtelenség tarka káprázatát tárja föl a néző előtt A 8zindarabban újra föltámadnak a végzetszerű, misztikus, mondjuk, metafizikát tényezők. A mai ember belefáradt az indoklásokba, uij^a a sivár kommentárokat. Az előbb azt mondtam, hogy az álmodó ember, képekben gondolkodik. Ezzel nyilván a mai kor szellemét próbáltam kézenfekvő analógiával megvilágítani. S talán nem is tévedek túlságosan, ha megismétlem, hogy az ember élete álom és ébrenlét szövedéke. Az emberiség jónéhány századon keresztül kutatta önmagát nyitott szemmel a világosságban. Most aludni akar. Belefúrja fejét az önfeledés párnáiba, beletemetkezik a csudálatos sötétség éjszakájába és álmodik. S lehet, hogy az álom az ősibb valóság... mégis látva azt, hogy a közönség 8 tészta'áruk napi használatához mindjobban hozzászokik, aa árak a régiek maradtak. Mai nagybani irányárak: Kéttojásos házi tarhonya —.90 pengő kilogrampnkint, kéttojásos csőtészta félkilogramos dobozban 1.12 pengő, kéttojásos levestészták (gége, mintás csavart egytizedes) 1.38 pengő kilogramonkint, kéttojásos főzeléktészták (kocka, metélt) 1.08 pengő kilogramonkint. Egytojásos és tojásnélküli áru megfelelően olcsóbb. PAPRIKA. Az árak a mai hetipiacon tovább emelkedtek s a mai nagykereskedelmi árak a következők: Édesnemes paprika 3.30, édesnemes belföldi 3.—, félédes paprika 2.80, I. rendű rózsapaprika 2.50 pengő kilogramonkint Füzéres áru 4.50—5.— pengő füzérenként. MÉSZÁROS- ÉS HENTESARUK. Marhahús I. r, 2.40, II. r. 2.20, III. r. 1.80, máj -.80, velő 1,60, tüdő —.40, csont —60, velőcsont 1.20. — Borjúhús I. r. 3 20, II. r. 2.60, III. r. 1.80, máj 2.60, velő —.90, tüdő 1.40, csont —.60. — Sertéshús. Karaj 2.60, tarja 2.20, comb 2.20, lapocka 220, oldalas 1.60, fej-láb 1, zsiger 1, vese-velő 1.60, szalonna zsírnak 1.60. háj 1.90. Hentesáruk Zsír 1.80, tepertő 2.40, szalonna füstölt 220, szalonna abált 2 20, szalonna pörkölt 2.—, szalonna csemege 2.40, füstölt oldalas 2.80. füstölt oldalas főzve 3.—, karaj tarja császár 3.80, karaj tarja főzve 4.20, sonka pácolt, nyers 4.80, sonka pácolt, főzött 6.—, prágai sonka 12.—, pariser 2.80, virsli 2.80, szafaládé 280, sonkakolbász 3.80, nyári szalámi 3.80, nyári szalámi száraz 4.—, májpástétom 3.60, disznósajt 2.80, kolbász I. r. 3.40, II. r. 2.40, III. r, 1.40, kolbász sütniválő 3.—, vegvesfelvágott 3.40. TISZAI HALÁSZAT. Mntalffy és Társa halászati részvénytársaság heti jelentése: 1930 november hó 9-től november hó 15-ig a Tisza és Maros folyókon kihalászott és a Rudolf-téri halcsarnokban forgalomba hozott halakróL — Beérkezett 1452 kg, eladatott 1268.40 kg. Halászati eredmények minimálisak. Halárak: kecsege 0.25 kg-ig 4.—, 0.25 kgtól 0.50 kg-ig 5.—, 0 50 kg-től felfelé 5-8.—. Harcsa 0.30 kg-tól 0.50 kg-ig 2.50, 0.50 kg-tól 1 kg-ig 3.50, 1 kg-tól feleflé 4-5.— pengő. Süllő 0.30 kg-tól 0.50 kg-ig 2-, 0.50 kg-tól 0.80 kg-ig 3,-^j 0.80 kg-tól felfelé 4-5 pengő. Ponty: 0.30 kg-tól 0.50 kg-ig 1.60, 0.50 kg-tól 0.80 kg-ig 2.—, 0.80 kg-tól 1 kg-ig 2.50, 1 kg-tól felfelé 3.00-3.50 pengő. Csuka- 2.00—250, márna: 1.20—2.50, kárász: 1.00—2.00, keszeg: 0.50—1.00, vágott harcsa: 4.00—5.00, vágott ponty: 2.50—3.50 pengő kilogramonként. TÜZELŐANYAG. Vérteü Szénkereskedelml Rt. jelentése. A tüzelőanyagok piacán a forgalom a hidegre forduló időjárás következtében élénkül, változatlan árak mellett. A kereskedők megfelelő készletekkel rendelkeznek és a közönség ellátása hosszabb időre teljesen biztosítva van helyben tárolt mennyiségekkel,• ' MMM wwmwwmwwwiiwwwwwwwwwwwww Ji sszegedi piac