Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-15 / 258. szám

Szombat, 1930 november 15 Ara 16 fillér g VI. évfolyam, 25fV> szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken es Bu(lapeitcn3-60, kUllHIdOn (>•40 pengA. Egye» uAm ára hé№Hc> nnp 1<>, vrtsrtr- és Ünnepnap 24 (111. Hír­delések felvétele tarifa szerint Megje­lenik nétM klvelelévcl naponta reggel lére, nálunk pedig a pékekre bízzák a kenyérárak leszállítását s a hus csak ak­kor lesz olcsóbb, ha a husiparosok leszál­lítják az árakat. De azt mondjuk: még ez is helyes lenne, még ez a szertelen gazda­sági liberálizmus is segítene valamit a gazdasági élet guzsbakötöttsége idején, ha nem drágítanák meg a kereskedő rezsi­jét, nem bénítanák meg ezzel a drágítás­sal a kereskedő tevékenységét, az iparos­nak a fogyasztóival váló érintkezését, nem nehezítenék meg mesterségesen a forgal­mat, nem állnának oda vámszedőként az iparos és megrendelője, a kereskedő és vevője közé. Mert a postai díjszabás eme­lése voltaképen egy belső vámvonal a fogyasztó és termelő, a megrendelő és iparos, a kereskedő s vevője és eladója között. Ha tizenkét fillért kell fizetnem azért, hogy egy kiló kenyeret, vagy egy. kiló zsírt hazaküldessek, akkor vagy, az el­árusítónak kell annyi kedvezményt nyúj­tani az eddigieken felül, hogy viseljem a megrendelés költségét, vagy nekem kell kevesebbet szolgáltatnom. Mert most ide­áll az államhatalom és tizenkét fillér vá­mot szed minden telefonon történő meg­rendelés, minden telefonon történő kér­dezősködés, minden telefonon tett értesí­tés után. S ime az eredmény: az egy város­ban lakó kereskedő és vásárló sem érint­kezhetik már egymással vámmentesen az üzleten, vagy irodán kívül. Németország letöri az árakat, mi pedig letörjük a kereskedőket, letörjük az ipart, — ez a különbség a magyar élet s a német áfium között. S ennek a különbségnek terhe alatt roskad össze a világválság súlya alatt amug^í is görnyedő magyar termelés. A Do. X. kényszerleszállást Oafloít végre a nyílt tengeren Szikratávírót szerint a vízen fialad Bordeaux felé SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: KladAhlvotal, kOlcsünkOnyvlAr és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 300. — Nyomda : Ltiw Lipót ucca 1». Telefon : 16-34. Távirati és levélcím: Délmagyarország Szeged. A német példa Németországban direktórium alakult az árak letörésére, az élet olcsobbá tételére. Németországban alkotmányos uton, de forradalmi eszközökkel, a kérlelhetetlen­ség és kíméletlenség jelszavával fogtak hozzá a konjunktura emlékárainak lefa­ragásához. Legyen olcsóbb a kenyér, le­gyen olcsóbb a hus, legyen olcsóbb a lakás, legyen olcsóbb a mindennapi élet, — ez a törekvés vezeti elhatározásban bá­tor és cselekvéstől vissza nem riadó te­vékenységében a drágaság ellen küzdő direktóriumot. S a direktórium nemcsak irányárat szab és nemcsak véleményez, a direktórium nemcsak ankéteket tart s nemcsak javaslatot tesz, de intézkedik, cselekszik, elhatároz és végrehajt, szóval lényegében és formájában a legszögesebb ellentétben van a mi takarékossági bizott­ságunkkal. Többet fogyasztani és olcsóbban ter­melni, — ez lett legújabb vezényszava a világgazdaságnak, legújabb terápiája a nagybeteg gazdasági rendnek. De többet fogyasztani csak akkor lehet, ha a meg­csökkent keresetből, az összezsugorodott munkabérből, a töredékjövedelemből nem annyit, de többet lehet vásárolni, mint amennyit jobb időkben több pénzért le­hetett vásárolni. Viszont olcsóbban ter­melni is csak akkor lehet, ha a munkás és vállalkozó azt az életstandardot, amit el kell érnie, sokkal kevesebb pénzegységgel és sokkal kevesebb munkanappal tudja a maga számára biztosítani. A német példa arra int: tegyük olcsóbbá az árakat. A magyar példa kézből meg­kontrázza az árak letörésének s az élet ol­csóbbá télelének német koncepcióját s a világválság jelenségeivel a kis magyar szi­geten ugy száll szembe, hogy még a köz­szolgáltatások dijait is felemeli. Ha a ke­reskedő nem tudja már fizetni a rezsijét, akkor legalább a postának adja oda azt, amit máshova fizetni már úgysem tud, — ez lehet vezérlő gondolata annak a nagyszabású, annak a példátlanul monu­mentális árdrágilásnak, amit most a posta visz véghez. Hányszor hallottuk, hogy a mai gazdasági válság világjelenség, amiért nem lehet a mnga személyében, vagy a maga politikájában senkit sem felelős­ségre vonni. Ha a válság világjelenség is, a mi kötelességünk nem az, hogy ennek a világjelenségnek hatását fokozzuk, hanem az, hogy enyhítsük, lokalizáljuk, igyekez­zünk minél • észrevehetetlenebbé tenni. Megszűnik az a kényelmes jogosultságuk, hogy minden panasszal, minden nem or­vosolt sérelemmel szemben az általános gazdasági válságra hivatkozhassanak, ha maguk többet tesznek a válság fokozá­sára, többel tesznek a válság állandósítá­sára, mint maga a válság és maga a világ­jelenség. A felelősségnek ez a kizárása, a felelősségnek ez a zökkenés nélküli áthá­rítása megszűnt azokra nézve, akik az életnek ezt a kártékony, ezt a veszedel­mesen ártalmas megdrágítását a gazda­sági élet roncsain, a gazdasági exiszten­ciák hulláin, vagy hull a jelöltjein keresz­tülhajszolják. Németországban direktórium működik az árak letörésere s az élet olcsóbbá téte­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Scruthamptomből jelentik: A Do. X. őriás­hidroplán ma startolt, hogy Bordeaux felé re­püljön. A start csak nehezeri sikerült a síirü kód miatt. Amikor a köd engedett, a gép mintegy félóráig futott a viz sima tükrén, amig fel tudott emelkedni. Több utas elkésett a starttól, mert autójuk eltévedt a ködben. Iz­galmas hajsza kezdődött ezután motorcsóna­kon, de mire az elkésett utasok beértek a London, november 14. A Saturday Review azt irja, hogy a nemzetközi helyzet bármelyik pilla­natban aktuálissá leheti a békeszerződések revízió, ját. A módositás hivei a lap szerint azzal érvel­nek, hogy a békeszerződések a világ békéjét fe­nyegető helyzetet teremtettek. Ezt a helyzetet bi­zonyos határkligazitásokkal meg lehelne szüntetni így gondolkozik Mussolini is, Franciaországban pe­dig Hervé. Az ellenkező felfogás szerint a béke­szerződés legcsekélyebb módosítása felborítaná az európai helyzetet. Ez Tardicun.ik és a francia kül­ügyminisztériumnak a nézete, bár Briand alig­hidroplánt, addigra a gép a levegőbe emelke­dett. Párisból jelentik: A1 Rocheforf melletti szikratáviróállomás táviratot fogott fel, amely arról ad számot, hogy, a Do. X. Bordeauxtól 200 kilométernyire ¿szakra kénytelen volt le­szállni a nyílt tengerre és a távirat leadása­kor lassan halad a vizén Bordeaux kikötője felé. A távirat a hirtelen leszállás okáról nem ad hirt. ha osztja ezt. ­A lengyel korridor kérdésének fejtegetése ntán megállapítja a lap, hogy Massaryknak két héttel ezelőtt a lapban megjelent cikke indokolja azt a reményt, hogy a kisántánt a jövőben kevésbé lesz hajihatatlan, mint a múltban volt. Románia is kezdi belátni, hogy célravezető politika volna a magyar közvélemény megbékitése. A Habsburgok elleni tilalom nem a békeszerződésen alapszik. A békeszerződések sérthetetlenségének dogmája el­lenkezik a történelem tanításával és a józan ész­szel. A bécsi és berlini békék rendet teremtettek A kartellek mec9rendfzabályozátáról javaslatol terjesztenek a Ház elé ? Ernszl Sándor beszéde a minisztertanácsban (Budapesti tudósítónk lelefon jelentés':.) A tegnapi diinisztertanácson — a kiszivár­gott hirek szerint — érdekes beszéd hangzott el Ernszt Sándor népjóléti miniszter részé­ről. aki pártja gazdasági kívánságait terjesz­tette elő. A miniszter szerint a kívánságok teljesítése elől most már kitérni nem lehet. A' kívánságok oda irányultak, hogy a kor­mány foganatosítson sürgős intézkedéseket az iparcikkek 'árainak mérséklésére és terjesz­szen be megfelelő javaslatot a kartelek meg­rendszabályozásáról. Ernszt Sándor beszédét élénken vitatták' a minisztertanácsban, amelynek eredményeké­pen Zsitvay igazságügyminiszter — az érte­sülések szerint — a legrövidebb idő alatt ja­vaslatot fog beterjeszteni a Ház elé a kar­telek ügyében. »A nemzetközi helyzet bármelyik pillanatban aktuálissá íeheíi a békeszerződések revízióját« A »Saturday Review« feltűnési keílő cikke a revízióról

Next

/
Thumbnails
Contents