Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-13 / 256. szám

Í93Ö november 1J. DÍLMAGYARORSZAG Mi vap az 500 ezer paeiiés államsegéllyel? A pénzügyminisztérium még az 50 ezer penqős előleget sem utalta ki — A pol­gármester táviratban kéri az összeg folyósítását (A Délmagyarország munkatársától.) A város ha­lósága minden előkészületet megtett, hogy a feltöltési munkálalokat megkezdhessék a város területén. Kidolgozták már a munkaprogramot, kijelölték azokat a területeket, ahonnan a feltöl­téshez szükséges földmennyiséget elfuvarozhatják a feltöltés színhelyére, megállapították, hogy ezt a földet milyen szállítási eszközökkel mozdítják meg, inár csak arra lenne szükség, hogy a kormány ki­utalja a városnak a minisztertanács által megszava­zott ötszázezer pengős államsegélyt. Ez a kiutalás azonban a város többszöri sürgetése ellenére egyre késik. Ismeretes, hogy a legutóbbi rendkívüli közgyűlés előtt a polgármester sürgető felterjesztést intézett az ügyben a belügyminiszterhez. A belügyminisz­tertől körülbelül egy héttel ezelőtt megérkezett a válasz a sürgetésre. A miniszter arról értesítette a város hatóságát, hogy átirt a pénzügyminisz­terhez, akit arra kért meg, hogy a kormány által Szeged számára megszavazott ötszázezer pengőből ötvenezer pengő előleget utaljon ki. Az ötvenezer pengő előleg sem érkezett még meg, fjedig ez az 'összeg a munka megindításához és megszervezésé­hez sem lenne elég. A Délmagyarország munkatársa szerdán érdeklő­dött a polgármesternél ebben az ügyben. — Nem tudom mi lehet ennik az érthetetlen ké­sedelemnek az oka — mondotta a polgármester —, amikor már olyan nagy szükség lenne arra az ál­lamsegélyre, amikor egyre erősebben követelik a munkanélküliek a feltöltési munka megindítását. Miután legutóbbi sürgetésemre még választ sem kaptam, most táviratilag sürgetem meg a pénz kiutalását. Az igazat megvallva és ezekből a tüne­tekből következtetve attól félek, hogy nem is kapjuk meg ezt a félmillió pengőt, amit pedig a minisztertanács formális határozattal megszavazott a szegcdi munkanélküliség enyhítésére. A polgármester ezután megbízta Rack tanács­nokot, hogy készítse el a belügyminiszterhez in­tézendő sürgető táviratot és írja meg benne azt is, hogy a munkanélküliek egyre erősebben sür­getik a munka megindítását Itt említjük meg, hogy értesülésünk szerint a szegedi munkanélküliek valószínűleg már csü­törtökön nagyobb küldöttséggel kívánják felke­resni a polgármestert, hogy a munka sürgős meg­indítását kérjék tőle. A szegedi Panteon, a postadrágitás és a vasúti menetrend ügye a parlament szerdai ülésén Bűnvádi eljárást indítanak Propper Sándor ellen szegedi beszéde miatt Budapest, november 12. A képviselőház szerdai ülésén folytatta a márkázási törvényjavaslat vi­táját. Az első felszólaló Kálmán Jenő volt, majd Váry Albert szólalt fel. Kifogásolta, hogy a ja­vaslat inkább büntetőjogi rendelkezéseket tartal­maz. Irtózik attól, hogy ujabb büntető rendel­kezéseket zúdítsanak a polgárság nyakába. Ez azonban látszólagos, mert a rendelkezések leg­nagyobb része közigazgatási rendelkezés, öröm­mel és köszönettel fogadja a törvényjavaslatot. Csik József hangoztatta, hogy a törvényjavas­lat inkább a minőségi termelésre helyez súlyt. Egyelőre csak a nagybirtokosoknak használ a ja­vaslat, mert ők termelik a kivitelre alkalmas terményeket. A boletta árának tervezett felemelé­sét elhibázottnak tartja. Először a munkanélkülié, ken és az Ínségeseken kell segíteni, m?rt ez.k van­nak a legnagyobb nyomorban. A fogyasztókra ne hárítsunk ujabb terheket annak a társadalmi osztálynak az érdekében, amely szintén nincs jó helyzetben. Krisztián Imre után Krúdy Ferenc előadó azt mondotta, hogy a javaslat nem irányul a keres­kedelem ellen. Ezután Maver János földmivelésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Magyarországon igen kiváló áruk vannak, igy a tokaji bor, a tiszavidéki buza, a kecskeméti gyümölcs, a nagykőrösi uborka és még sok más. A külföldön, ahol nem ismerik az árut, silány minőségeket hozhatnak forgalom­ba tokaji bor, stb. elnevezés alatt és igy diszkre­ditálják a jó magyar áru nevét. A márkázási tör­vénynek éppen az a célja, hogy ezeket az árukat megvédje és hogy lehetővé tegye, hogy hasonló árukat minél nagyobb számban és mennyiségben termeljenek. A javaslat nem irányul a kereskede­lem ellen, sőt annak támogatására szolgál. A pa­nama vádakkal szemben hangsúlyozta, hogy ahol panama kiderült, a legszigorúbban megtorolták. A Ház ezután elfogadta a javaslatot. - Propper Sándor szegedi beszéde Váry Albert az igazságügyi bizottság jelentését terjesztette be Propper Sándor ügyében, aki a mult évben Szegeden állítólag azt a kijelentést tette volna, hogy <az egész parlament panamában fuldoklik«. Minthogy ez a kijelentése nyilvános rágalmazási vétséget foglal magában, javasolja a bizottság, hogy a képviselőház az igazságügymi­niszter által kért felhatalmazás! a bűnvádi e'járás megindítására adja meg. A többség ilyen értelem­ben döntött. Következtek az interpelláclők. Neubauer Ferenc szóvátette, hogy a gyümölcs­szesz értékesítő szövetkezet nem érte el célját, hanem csak arra szolgál, hogy a gyümölcstermelés­sel foglalkozókat zaklassa. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelenti, hogy a legközelebbi időben értekezletet kiván egybe­hívni ebben az ügyben. Ifegymegi-Kiss Pál a vasúti menetrend ujabb megváltoztatásit kérte a kereskedelemügyi minisz­tertől, hogy a vidékről Budapestre utazó közönség teendői elvégzése után még aznap visszaulazhassék lakóhelyére. Kállav Miklós államtitkár válaszában kijelen­tette, hogy az államvasutakat a téli menetrend megállapításában takarékossági szempontok vezet­ték. A téli menetrendnél minden állam bizonyos megszorításokat vezet be. Csak álmene'i intézke­désekről van szó és remélhető, hogy négy hónap nmlva a régi rendet visszaállíthatják. A palotakapu és a szegedi Panteon Ileívmegi-Kiss pál második interpellációjában a szegedi és debreceni egyetemi építkezésekkel kapcsolatosan tervbe vett diadalkaput kifogásolta. Felvilágosítást kér a minisztertől, hogy a Pannon­ban miért nem helyezték el II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és Rákosi Jenő képmását. Nem ki­fogásolni akar, hanem csupán felvilágosítást és mngvarázatot kér a minisztertől. K'ebeisberg kultuszminiszter megköszönte az in­terpeltálónak, hogy tárgyilagosan foglalkozott a kérdéssel. Kijelentette, hogy a szegedi és debre­ceni építkezésekkel kapcsolatosan nincsen szó dia­dalkapukról és nem érti, hogy miként terjed el ilyen hír a közvéleményben. Az internátusí épüle­A legnagyobb tetszést és a legnagyobb siUert aratta a tegnapi bemutalón CGevalper, a Királynő férje Vasárnapig a Belvárosiban. Az elsS benyomás maradandó a. 8 ez a fogak szépségétől fUgg. Osak az ápolt fogak teszik önt rokonszen­vessé, csak a tiszta lehellet teszi kel­lemessé önnel a bizalmas érintkezési Ha száját és fogalt ápolni akarja« nem nélkülözheti az Odolt. Csak az Odolnakvan meg az a kettős, kellemet hatása, hogy tiszta lehelletet ad ős fer* totlenltl a szájat és a fogakat. Az Odol antiszeptikus. tek összekötéséről van csupán szó és az úttest felett áthidaló épitkezés okozta a diadalkapuröt elterjedt híreket II. Rákóczi Ferencnek és Kossutb Lajosnak már van szobra a Panteon közvetlen kö­zelében, de egyébként is ebben a Panteonban po­litikusok, á'lamférfiak és hadvezérek képmását nem állították fel. Rákosi Jenő szobrával kapcsolatosan megjegyezte a kultuszminiszter, hogy Rákosi ha­lála óta még két év sem telt el. Gál Jenő a közmunkák kiadatása ügyében inter­pellált. Fábián Béla a posta-, táviró- és telefondijak felemelése ellen tiltakozott interpellációjában és rámutatott arra, hogy az emelés az adózó pol­gárságot ujabb 23 millió pengővel terheli meg. Kállay Miklós államtitkár: Az emelés gondolata a bolettatörvény megalkotása során merült fel és a törvényhozás erre megadta a felhatalmazást. A postatarifa azonban most sem emelkedik az európai nívó fölé, sőt azoknál zf. emelés után is alacsonyabb lesz. Bárdoss Ferenc egyes leventeoktatók erőszakos, kodását tette szóvá. Klebelsberg Kunó gróf kijelentette, hogy a fel­hozott esetben a közigazgatási eljárás folyamatban van. Affér a parlamentben Gál Jenő és Simon András kőzött (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) A képviselőház szerdai ülésén Gál Jenő beszéde közben Simon András képviselő valamit közbeszólt. Gál Jenő a közbeszólásra igy válaszolt: »A képviselő ur viselkedjen azzal a szerénységgel, amelyre ludasa és képessége kötelezik.« Sinion András Gál Jenőtől lovagias utón kért elégtételt. Gál Jenő megnevezte ugyan segédeit, de kijelentette, hogy nem párbajozik, mert azt el­avultnak tartja, hajlandó azonban kijelentését a parlamenten kivfil is megismételni, hogy Sírjon András a bíróságnál keressen elégtételt. Kélévre iléüék a vacuumos Fischert Budapest, november 12. A budapesti büntető­törvényszék többnapos tárgyalás után ma hirde­tett ítéletet Fischer Lajosnak, a Vacuum Fischer cég százezer pengőt sikkasztott igazgatójának bűn­ügyében. A bíróság Fischer Lajost kétévi börtönre és politikai jogainak 5 évre való felfüggesztésére ítélte. Az orgazdasággal vádolt kereskedőket fel­mentette a bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents