Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-10 / 228. szám

A közgyűlés napirendje Itt emiitjük meg, hogy a polgármester csütörtökön állitotta össze a szombati kisgyűlés és a hétfőn kezdődő rendkívüli közgyűlés napirendjét. A szombati kisgyűlés nyolc kisebb jelentőségű ügyet tárgyal le és előkészíti a rendkívüli közgyűlés napirendjét, amelyen négy pont szerepel, még pedig a szavattyuzási adó, a lakások felszabadításának kérdése, az inségjárulék és a jövő évi költségvetés. A rendkívüli közgyűlés előreláthatólag egy hétig fog tartani. Azz olvasó rovata Fizessék ki az iparosokat Tisztelt Szerkesztő l'r! Lapjának ma megjelent számában olvastam, hogy a polgármester ur meglátogatta Klebelsberg kultuszminiszter urat, az októberi ünnepségek előkészületeiről és a program kidolgozott részeiről részletesen tájékoztatta őt. Szíveskedjék megkérdezni a polgármester urat, hogy ez alkalomból megkérdezte-e a kultuszminiszter urat, hogy a szegedi iparosok hónapok óta visszatartott keresetét, melyek már rég esedékesek, miérl nem utalják ki? Az iparosok kész leszállított munkái után miért nem kapnak pénzt, miért csak ígéretet? Miért nem fizette be a város a megígért nyolcszázezer pengő járandóságot? Miért kell az iparosnak a bankokba menni és váltókölcsönt felvenni 11 százalékos kamatra, de kellő garancia mellett és nagy költséggel táb1 áztatni, ha van mire? A kinemfizetett keresetek százezrekre rúgnak és ez mind hiányzik a forgalomból, mert az iparos nem tudja a gyárakat, a kereskedőket és szállítókat fizetni, nem tud Társadalombiztositót fizetni, jön a havi 2 százalékos kamat, a 11 százalékos bankkamat, a váltóköltség, a végrehajtás, esetleg az árverés, kényszeregyesség, csőd! Mindez azért, mert a gazdasági program nem nyer halaszthatatlan elintézést. Tisztelettel: Egy szenvedő iparos. Iramom novarro »^•B^aMiw^^Ai'-^gjgatrr^rtn»-«»^'!«*!»! 'm iTmramnn-ii-ii,! i-min A tábla kétezer pengővel leszállította a gázgyári döntőbizottság tiszteletdíját Tízezer pengő helyeit — nyolcezrei kell a városnak Űzetni (A Délmagy^rország munkatársától.') A város és a gázgj'ár együttes kérelmére — mint ismeretes — a kereskedelmi miniszter néhány hónappal ezelőtt ismét kiküldte a gázgyári döntőbizottságot az egységárak revidcálása végett. A döntőbizottság hosszas tanácskozások, helyszíni szemlék és tárgyalások után végre megállapitotía, hogy nincs szükség a régi egységár-klauzula megváltoztatására, mert azok az üzemköltségek, amelyeknek alapján annak idején felállították a klauzulát, nem változtak meg annyira, hogy indokolt lenne a képlet megváltoztatása. A döntőbizottság halározatának érdekesebb része volt az, amelyben saját tiszteletdiját és költségeit állapította meg. A határozat szerint a városnak és a gázgyárnak a döntőbírók fáradozásáért összesen harmincmjolcczer pengői kell fizetnie és ebből az összegből kerek tízezer pengő esik a városra. A döntőbizottság határozatni általában jogerősek, fellebbezési fórumuk nincsen, de a határozatnak a költségek és a tiszteletdíj megállapítására vonatkozó része ellen lehet apellálni a budapesti ítélőtáblához, mint legfelsőbb fellebbezési fórumhoz. A gázgyár, amelyre huszonnyolcezer pengő jutott a döntőbizottsági költségekből, nem fellebbezte meg ezt a határozatot, a város hatósága azonban a tiszti ügyészség utján fellebbezést jelentett be ellene. A fellebbezés alapján a budapesti Ítélőtábla most bírálta el a döntőbizottság határozatát és ugy találta, hogy a döntőbírók naggon borsosán állapították meg saját tiszteletdíjukat és kiszállási költségeiket. A városra rótt tízezer »ensőt a lábla ezért nyolcezer pengőre redukálta azzal az indokolással, hogy a döntőbizottság a központi tanácskozásokért nem számithat fel költségeket. Mivel a tábla döntése jogerős, a városnaH nyolcezer pengőt kell lefizetnie a nevezetes döntésért. Háromezer pengőt már régebben kiutalt a polgármester előleg cimén, csütörtökön kiutalta a még fenmaradt ötezer pengőt is. Bécsben elkobozták a Pressét és a Tagblattot Bécs, október 9. Ma reggel általános meglepetésre elkobozták a Neue Freie Pressét, a Neues Wiener Tagblattot, a Volkszeitungot és a Landbund szócsövét, az Extrablattot. Az elkobzás nagy feltűnést keltett, miután még nem volt példa arra, hogg a Pressét, vagy akár a Tagblattot is elkobozták volna. Az elkobzási parancs indokolása szerint a lappéldányok lefoglalása a Landbund kőnyomatosának egyik közleménye miatt történt, amely Pabst őrnagy terveiről számolt be. Ebben a közleményben arról van szó, hogy Pabst fasiszta rendszert akart létesíteni Ausztriában és antiparlamentáris diktatúrát akart kikiáltani. Azt is állítja a közlemény, hogy. együtt dolgozik külföldi kormányokkal. Az elkobzás után a négy lap uj kiadást nyomatott s ezért reggel elkésve jelent meg. IRAMON NOVARRO^-ej írógépek u|ak és használtak mérsékelt Arak! 45 _ .Tavifó műhely és kellék raktAi Keller Irócéa Vállalata. Széchenyi tér 8. Tel. 3—63. 1930 október 10. DftLMAGYA T." TJSZAR II liberális párt éles közgyűlési harcot indít a szívatfyuadó és a lakások felszabadítása ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság liberális frakciója csütörtökön délután Wimmer Fülöp elnökletével értekezletet tartott, amelyen a hétfői rendkívüli közgyűlés tárgysorozatával foglalkozott. A pártértekezleten először a szivattyuzási adó ügyét tárgyalták le. Dr. Pap Róbert szólalt fel először. Kéri, hogy a párt foglaljon állást az uj adó ellen. Az inségjárulék megszavazása elől nem lehet kitérni. Kilátás van arra, hogy az inségadó jövedelme pótolja majd azt a költségvetési hiányt is, amelynek kiküszöbölésére kellene a szivattyuzási adó. A közgyűlési ellenzék nem járulhat hozzá az adóemeléshez, a fedezet kérdése viszont a város hatóságára tartozik. Fokozottabb takarékoskodással csökkenteni lehet a kiadásokat. A vitában résztvettek még Pásztor József, dr. Bodnár Géza, Fenyő Mátyás, Iritz Béla, dr. Kertész Béla és dr. Vadász János. Valamenynyien ellenezték a szivattyuzási adót, mire a pártértekezlet elhatározta, hogy a legélesebb harcot indítja a közgyűlésen a szivattyuzási adó ellen. Ezután a lakásfelszabaditás kérdésével foglalkoztak. Bodnár Géza, Iloltzer Tivadar, Adler Rezső, dr. Dettre János, Pásztor József, Varga Mihály és dr. Kertész Béla felszólalása után kimondották, hogy a párt szónokai a felszabadítás ellen foglalnak állást. Az inségjárulék kérdéséhez dr. Vadász János, Fenyő Hugó, Fenyő Mátyás, Bokor Adolf és Varga Dezső szólaltak hozzá. A párt egyhangúlag elhatározta, hogy az inségjárulékot megszavazza.