Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-08 / 226. szám

1930 október 8. /IfiLMAGYAI^OTSSZÂG 3 Az ufszegedf reformáíus egyházközségei kifelejtették a hitfelekezetek segélyéből Az egyházközség beadvánnyal fordul! a polgármesterhez (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a szegedi hit­felekezetek között hosszas tárgyalások és egyezkedések után végre létrejött a megegye­zés a hitfelekezeti segélyek arányos felosz­tására, A polgármester határozatát ugyanis, amelyben a hitfelekezetek segélyezésére szánt harmincezer pengőt a felekezetek lélekszáma arányában osztotta fel és amelyben a kegy­úri plébániák számára is ilyen arányban jut­tatott városi segélyt, az összes felekezetek sé­relmesnek találták és panaszt nyújtottak be ellene a közigazgatási bírósághoz. Ezeknek a panaszoknak a letárgyalására azonban nem került sor, mert az érdekelt felekezetek meg­egyeztek a felosztás igazságos arányában és megállapodásukat közölték a polgármesterrel is, aki azt elfogadta és annak alapján módo­sítja korábbi határozatát. Az uj felosztási ter­vezet szerint a város kegyurasága alá tartozó plébániák ebből a segélyből nem részesülnek, a kisebbségi felekezetek pedig megkapják kö­rülbelül azt az összeget, amelyet a háború előtt kaptak a várostól. A hitfelekezeti segélyért most egy ujabb egyház jelentkezett, amelyről a felosztási tár­gyalások alkalmával a többiek megfeledkeztek, még pedig az ujszeyedi református missziói eyyházközséy. Ez az egyházközség beadványt intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármes­terhez és bejelentette, hogy a költségvetésben előirányzott hitfelekezeti segélyösszegből szin­tén reflektál arányos részre. Igényét arra alapítja, hogy teljesen önállóan működik, a szegedi református egyházközséggel semmi­féle kapcsolata nincsen, hatásköre a körtöl­tésen kivül fekvő uj lakótelepekre terjed és a város körül mintegy negyven kilométernyi körzetben látja el a református lakosság egy­házi szükségleteit, tanítja az iskolák reformá­tus tanulóit hittanra és ezért semmiféle dí­jazásban nem részesül. Az egyházközség elnöksége nevében Teleki Sándor lelkész és dr. Bartók György egye­temi tanár, az egyházközség elnöke irta alá a beadványt, amely azt is közli a polgármes­terrel, hogy az ujszeyedi reformátusok csak a lapok híradásából értesültek a hitfelekezetek között létrejött megállapodásról, de az uj­szegedi egyház a megelőző tárgyalásokra még csak meghívót sem kapott. Arra kérik tehát a polgármestert, hogy nótlólaa gondoskodjék igényük kielégítéséről. Solymotfy Sándor 5040 pengőt pöre a város ellen Kedden tartották meg a perfelvéíell tárgyalási CA D'élmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy Kürthy György a szerződtetési tár­gyalások során több színésznek tett Ígéretet, akiket azonban később nem szerződtetett. Ez történt Solymossy Sándor volt szegedi, jelen­leg makói színésszel is. őt Kürthy György annak idején 3500 pengő évi gázsival szer­ződtette, majd arról értesítette, hogy nem ref­lektál reá. Solymossy erre kártérítési pert in­dított a város ellen és kérte, hogy 50M pen­gőt ítéljenek meg kártérítés címén. Solymossy keresetében előadta, hogy a szer­ződést több okból is perfektuáltnak kellett te­kintenie. Egyizben, amikor a Szinészegyesü­lethez fordult kölcsönért, kijelentették, hogy csak szerződtetett színésznek adnak kölcsönt. Ekkor ő hivatkozott arra, hogy szerződtetett (A Délmagyarorszáy munkatársától.) A szeptemberi közgyűlés ismeretes széksértési afférjából érdekes közigazgatási bonyodalmak keletkeztek. A közgyűlés, mint emlékezetes, a polgármester megsértéséért dr. Simkó Ele­mér tiszti főügyész javaslatára kimondotta, hogy Szűcs Imre törvényhatósági bizottsági tag széksértést követett eí és ezért őt a tör­vényben megszabott legmagasabb birsággal, öt­száz pengővel sújtotta. A törvény szerint a birság nyolc napon belül lefizetendő a városi szegényalap javára, a széksértésben vétkesnek talált városatya pedig tagsági jogait mindad­dig nem gyakorolhatja, amig a birságot le nem fizette. Ha nyolc napon belül nem fizeti le, akkor mandátumát elveszíti. A nyolcnapos határidő hétfőn járt le. A vá­rosi főpénztár szolgálati ideje délben egy óra­kor ért véget, egy óráig azonban Szűcs Imre nem jelentkezett az ötszázpengős birságpénz­zel. A városházán már azt hitték az illetéke­sek, hogy Szűcs nem is hajlandó lefizetni ezt a tekintélyes összeget és szinte ugy tekin­tették már, mintha ezzel mandátumáról is lemondott volna. Szűcs Imre azonban nem mondott le man­tagja a szegedi városi színháznak". A Szín'ész­egvesület erre Kürthyhez fordult, aki meg­erősítette Solymossy állítását és ígéretet tett, hogy a kölcsönösszeget havonta le fogja voruii Solymossy gázsijából. Előadta még Solymossy keresetében, hogy ruhákat csináltatott, egyéb invesztációkat eszközölt, igy őt az elmaradt évi gázsin kivül is tetemes károsodás érte. Az ügyben keddre tűzött ki perfelvételi tár­gyalást a szegedi járásbíróságon dr. Török Bálint járásbiró. A tárgyaláson megjelent a tiszti főügyészség képviselője és a Makón ját­szó Solymnssy Sándor képviseletében dr. Kar­dos Izsó. A perfelvételi tárgyaláson a kereset ismertetése után Török biró elrendelte a vá­ros által készített előkészítő iratok beszerzését, majd a tárgyalást elnápolta. | dátumáról. Hétfőn délután a városi szegény­1 alap címére feladta a főpostán a reá kisza­bott ötszázpengős birságot. Ez az ötszáz pengő természetesen csak kedden délelőtt érkezett meg a városházára, ahol egyelőre nem köny­velték el a szegényalap javára, hanem letétbe helyezték. Felmerült ugyanis a városházán az az aggodalom, hogy Szűcs a birság lefizeté­sével elkésett, miután az a nyolcnapos ter­minus lejárta után érkezett meg a főpénz­tárba. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nincs itthon, a városok kongresszusának választ­mányi ülésére utazott Budapestre, ahonnan valószínűleg szerdán tér vissza. A Délmagyar­ország munkatársa dr Pálly József polgármester­helyetteshez fordult felvilágosításért. A polgármesterhelyet­tes elmondotta, hogy a terminus betartásának kérdése szerinte, illetve a városházi jogászok felfogása szerint vitatható. A törvény nem je­löli meg azt a helyet, ahol a bírságpénzt le kell fizetni, igy a kérdést valószínűleg az igazoló választmány dönti el. Ha az igazoló Vigázzjl ! ! Jön » Királytigris péntektől a Korzóba. választmány arra az álláspontra helyezke­dik, hogy Szűcs elkésett, mert a pénz csak kedden érkezett meg a főpénztárba, akkor Szűcs Imre elveszti mandátumát. A közgyűlés egyik ügyvéd tagja ezzel szemben a következőket mondotta: — A törvény a széksértés elkövetőjére Ki­vetett birság lefizetésének elmulasztásához azt » jogkövetkezményt fűzi, hogy aki a birsá­got nyolc nap alatt nem fizeti le, elveszíti bi­zottsági tagságát. Nincs azonban a törvényben rendelkezés arra, hogy a birság hol fizetendő le, mert bár a törvény szerint a birság a tör­vényhatósági szegényalap javára fordítandó, nincs rendelkezés arra, hogy a pénz átvéte­lére melyik hatóság jogosult Miután ebben a konkrét esetben a megbírságolt közgyűlési tag a birság összegét a birságot megállapító köz­gyűlési határozat keltétől számított nyolc napon belül postán adta fel, vizsgálandó az a kérdés, hogy az ilyen módon történt befizetés kellő határidőben történtnek tekinthető-e. A törvény ebben a kérdésben sem rendelkezik, ezt a kérdést tehát a törvény egyéb rendelkezéseiből vont analógia alapján kell eldönteni. Annál inkább eldönthető ez a kérdés analógiák alapján, mert a törvényér­telmezés szabálya szerint a jogfosztó rendelke­zéseket a legmegszoritóbb értelmezéssel kell magyarázni. — A törvény XLIII. szakaszának 3. bekez­dése ugy rendelkezik, hogy a posta utján to­vábbított jogorvoslati beadvány előterjesztési idejének a postára adás napját kell tekinteni. Ha tehát például a föllebbezést hétfőn déli egy óráig kellett beadni, kellő Időben beadottnak kell tekinteni akkor is, ha azt délután 5 órakor postára adták. Nyil­vánvalóan az következik ebből, hogy, ha a birságot a hivatalos órák alatt kellett volna befizetni, a birság kellő időben megfizetett­nek tekintendő akkor is, ha azt a fizetési ha­táridő utolsó napján a postára adták. — Ennek az ügynek a kapcsán felmerült még egy érdekes kérdés. A törvény XXX. sza­kasza szerint a széksértésben elmarasztalt tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amig a rájarótt birságot ki nem fizeti. Szűcs Imre a kirótt bírságol lefizette és ha vitatható is, hogy azt kellő időben fizette-e le, mind­addig, amig ez a vita a közigazgatási biróság előtt el nem dől, illetve végérvényesen le nem zárul, Szűcs Imre bizottsági tagsági jogát gyakorolhatja. Gyakorolhatja annál is inkább, mert bizott­sági tagságának megszűnését a birság lefize­tése után csak az igazoló választmány álla­pilhatja meg, az igazoló választmány határo­zata pedig nem hajtható végre mindaddig, amig az jogerőssé nem válik. Kétségtelen te­hát, hogy bizottsági tagságának gyakorlásában ennek a kérdésnek jogerős eldöntéséig most már Szűcs Imrét a törvény szerint megaka­dályozni nem lehet. 3 0K0SÍ --Z • BOROND SZO • JÓ! » Kézimunka-szalonomban Aradi ucca 6. (Wiesner mellett) lakásdiszitési kézimunka* eredeti rntzok ulán leofobb kivitelben készülnek fíWST- Valódi csipkéket mélerszámra is raktáron tartok 55 Reitzerné Harczos Melly. Szűcs Imre bizottsági tagsági fogát gyakorolhatja, mert a széksértésért rárótt 500 penget lefizette

Next

/
Thumbnails
Contents