Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-05 / 224. szám

So ищет DÉLMARTAROItS/AO 1930 оШЬег 5. Szeged sx Wr. vöröst sxln&áx Vasárnap d. n. fél 4 órai kezdettel. Délutáni bérlet 3. Irta Barry, Oonners. Fordította Zágon István, Személyek: ffATtngtoB m M M M Harrtngtomié * » m Grace leányaik — — Patrícia ~ — _ fSflti Calrfwefl — — — — Tony Anderson — — ~ Sadje Buchanan — — — Francls Patrick O' Flaherty — Herezeg Vilmos S. Geszti Rózsi Pókay Irma mv. Kiss Manyi Károlyi Vilmos Palásthy Géza Babos Micl Zilahy Pál Vasárnap este »/« 8 órai kezdettel Bérletszünet Első favasa: Operett 3 felvonásban. Irta: Andai Ernő. Zenéjét szerzette: Brodszky Miklós. Rendezi: Sziklai Jenő. Vezényli: Beck Miklós. Személi/ek: fiva — — — — — — Elek Ica Adám András _____ Tolnay Andor Iván Szldroff —i — — _ Szórád Ferenc Buchbjnder — — — — Rónai Imre Marfs — — — — — Kiss Manyi Pob ______ Fülöp Sándor Ottika _____ Acs Rózsi Albert nr _____ somesi Ödön Péter _____ Szi'ácyt Aladár Intéző _____ Marinkovics Sebó Zsuzsi _____ Trunkó Böske Főpincér _____ Olasz Károly Inas _____ Csonka Antal L frakkor nr _ _ _ _ Ekecs János n. — _ _ _ Matjyarits László ni. _ _ _ _ Svéd Sándor Groom _____ Szilágyi Miklós L hölgy _____ Kiss Ilonka Kövér hölgy _ _ _ — Trunkó Böske Fiatal férj _____ Rónai Béla Fiatal asszony _ _ _ _ Török Maya HéHB eete »/< 8 órai kezdettel BérietsrBnet Hunyadi László Opera 4 felvonásban. Irta: Euressy Béni. Zenéjét szerzette: Erkel Ferenc. Rendezi: Dr. Németh Antal. Vezényli: Fridi Frigyes Személyek: V. László, magyar király — Róbert György mv. Cilley Ulrik gróf, kor. mányzó — — — _ Arany József Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye _ _ Szász Edith László, fia — — _ _ _ Szórád Ferenc Mátyás » _____ Sz. Patkós Irma Oara Miklós, nádor — _ Horváth József Mária, leánya — — — _ Sebők Stefi Rozgonyi, tiszt a király seregében — — — — Csonka Antal lesotcsítiti Steiner Tibor hangszerkészítő Kelemen u. 7 Tann!« ( едчйи P 12-től. Legnagyobb I Legolcsóbb 1 Ifi. Hegedűs Béla dlsztemetkezési vállalata Szeged, Szentgvnrgy fér 1. leieion 555. Az összes klinikák és kórhtnk szerzAdíses szállUA|a. ICézimunka-szalosiomban Aradi ucca ©. (Wiesner melleit) Inkásdiszllést kézlmuntráV ere-tett rslzok után leotobb kivitelben készülnek. ¡6®- Valódi csipkéket méterszámra is raktáron tar<ok 53 Reiízerné Harczos Helly. Tartós ondoiálás! Henna hajfestés minden színben. Arcápolás, •iz- és vasondolálás, hajvágás és manikűr. 148 Elsőrendű munka, mérsékeli árakon. HeimnéL Takaréktár u. 8. szám. ^jf • fi á V 51 $ I MlelőH vásárol nézze meg Giii i a legújabb rendszerű iCH Megérkeztek a CSEPEL és R.<S. varrógépek. Kerékpárok rendkivül olcsó áron kaphatók. Amerikai Írógépek nagy választékban. Aruimal 6—12—18 havi részletre beszerezheti. Nagy Javítóműhely. 49 Díjtalan bemutatás. Kelemen Márton Kelemen u. 11. mellett.) Teleion: 13-22. K.onyvete Az élei csodál A minap egy zoológusból lett filozófus, Hans Driesch lipcsei egyetemi tanár tartott előadást Budapesten, a Filozófiai Társaságban az »elavult materializmusról.« Előadásának az volt a pointje, ami a filozófiájáé is: hogy az élő szervezet nem gép. Nem gép, mert nem tudja hiányzó részeit kiegészíteni s mert nem tud szaporodni Most pedig egy vaskos, népszerű biológia jelent meg az angol könyvpiacon, amely első kötetében azt bizonyítja, hogy az ember-teste igenis gép: tökéletes, finom, precizen működő gép. A laikus csodálkozva áll a két állítás előtt és töprengve kérdi: gép-e az ember, vagy több ennél? Aki választ keres a kérdésre, annak azt ajánljuk, ne álljon meg annak az emiitett háromkötetes angol biológiának — hogy ne kelljen sokat találgatni: a szerzőjét is eláruljuk: H. G. Wells — az első köteténél, hanem menjen végig mind a három köteten és meg fogja találni a választ Meg fogja pedig találni nem csak erre, hanem mindazokra a kérdésekre, amelyet a ma embere az életbuvároknak feltehet. Az első kötet elébe tárja az embert, mint gépet: megmutatja, mennyire gépszerű az ember teste és mennyiben nem az. A második kötet végigvezeti az olvasó az élet roppant birodalmán: az egysejtüektől az emberig, az élet végtelen országútján, a kőzetekbe zárt ősmaradványoktól a jelenkor színpompás faunájának és flórájának képéig. A harmadik kötet pedig bevezet azokba a titokzatos laboratóriumokba, ahol a pszichológus és okkullista nyomozza a leiki élet megnyilvánulásait és az úgynevezett para-pszichológiai jelenségeket: a távolbalátást, a mediumizmust, s!b. titkait. Ez természetesen csak durva vázlata annak a testes munkának, amelynél időszerűbb és érdekesebb rég nem jelent meg. Hiszen soha olyan hevesen nem ostromolták a tudósok az ezerarcú élet titokzatos rejtelmeit, mint az utóbbi negyedszázadban. Csak amióta tökéletesnek mondhatjuk a mikroszkópot, azóta sikerült belenézni az élet elemi laboratóriumába: a sejibe, a szövetek labirintusába, az agyvelő tekervényei közé, a baktériumok és bacillusok félelmetes táborába. Csak amióta a győzelmes, diadalmas emberi elme ura az elemek tudományának: a vegytannak és fizikának, azóta tudja ellesni azokat a mélységesen rejtett folyamatokat, amelyek a parányi sejtben, a szövetek világában szüntelenül végbemennek és az egész életet irányítják. Az élettan, a fiziológia tudománya játsza a prímet ma az élettudományok orkeszterében. És mellelte az örökléstan napról-napra tökéletesedő eredményei adják meg a feleletet azokra a döntő kérdésekre, miért vagyunk olyanok, amilyenek éppen vagyunk és hogyan érhetjük el, hogy a jövő nemzedék épebb, egészségesebb, az élet viharaival dacolóbb lehessen. tízeket a végtelen nagyjelentőségű kérdéseket ma tisztán csak a tudós látja, aki a problémák felderítésének szenteli életét. Azok a tízezrek azonban, akiket a hivatás és kenyérkereset elvon az elméleti pályáktól, akik a gyakorlati életben keresik érvényesülésüket, csak most pillanthatják át a modern élettudományi vizsgálatok tágas mezejét, mikor három nagyszerű angol szerző szövetségre lépett, hogy laikusok számára hozzáférhetővé tegyék az élet csodáit. M. G. Wells, a természettudományilag kitűnően képzett, ragyogó fantáziájú iró, maga mellé vetle Julián Ihixley cambridgei egyetemi tanárt, Anglia egyik vezető biológusát és maga mellé vette saját fiát, a fiziológus Philip George Wellset, igy hármasban: a biológus és fiziológus exakt tudását az iró rutinjával és stílusával egyesítve, ezernél több kép kapcsán elénk tárják: mit tud a huszadik század derekán a tudomány a titkok titkáról: az életről. Aligha tévedünk: Wellsnek, az írónak az a könyve jelenti a legnagyobb sikert, amelyben nem a saját fantáziájából, hanem az élet fantáziájából: minden titkok és sej/elmek ősforrásából merítette mondanivalóját. Lambrecht Kálmán. Tolsztoj N. L.: Mérceláb. (Regény.) Az orosz költőóriás egyik legérdekesebb fejezete kisebb alkotásai, amelyekben csodálatos irói művészete teljes szépségében megmutatkozik. Megtaláljuk bennük a nagy iró sokszor vitatott, de mindig emelkedett és mélységesen emberi etikáját csakúgy, mint páratlanul érdekes ember- és helyzetábrázoló készségét. Tolsztoj »Mérceláb« cimü hires kis regénye, egy elöregedett ló életének és kimúlásának története és a lovak »társadalmának« szenzációsan érdekes rajza. Tolsztoj a régi ösvényeken halad, amikor a Mércelábot és a ménes többi lovát emberi módon beszélteti, de teljesen uj és igazán csak az ő nagy művészetével lehetett fölépíteni ugy ezt a kis regényt, hogy a lovak társadalma nemcsak az emberi társada^m szimbóluma, hanem a kétféle eseménycsoport — emberek és lovak története — párhuzamosan halad, kiegészíti és föltételezi egymást. Tolsztoj számtalan olvasója örömmel fogadja ezt a kis regényt, amely kiegészíti előttük az iró arcképét, azoknak pedig, akik még nem jutottak el hozzá, keresve sem tudnánk alkalmasabb bevezető regényt ajánlani a »Mérceláb« drámai történeténél. A »Mérceláb« magyar fordítása Szélpál Árpád művészi fotomontázsboritékával jelent meg, a Világosság-nyomda tökéletes szedésével és nvomásával. Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarowrff» Hirlnp- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájábanFelelős üzemvezető: Klrln Sándor, Kfilföldl képviseletekt AUSZTRIA: Bicsi szerkesztőség: Wien, //, Taborttras** 7. {Wr. Auslandskorrespondent). Telefon: R W—J—22. Bt. esi kiadóhivatal, olvasóterem is hirdetést képviselet Anzeigen A.-GX Telefon: Serie V 22-5 -95. JUGOSZLÁVIA: tnterreklam d. d. Zagreb, I. 78, Uarovska altoa 98. Telelőn: il-65. NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.-S, Berlin tV 35, Potsdamer Strasse 27/A. Telefon: B1, Kar. fürst 7865/67 is 7885/87 SVÁJC: OrellFüssli Annoncen AG. Zürich. Sonnenquai 10. Telelőn: Hott. 6700. Ausztria részére: Wien, I, WildpretmarU 1. (Osterr. Villany X Villany motoroH Jani Andrásnál részletre. Széchenyi fér 8. Telefon 19—29. Mtfiicfc, nrah! 507o megtakarítást érnek el SftSr ha szőrméjüket, bundájukat, fél'kabáüu'riat nálam csináltatják! Alakítást, javítást is le<yjutányosabb árért. Tisztelottel Bálint/marás Műhely: Somogyi ucca 24. (udvari uj épületben.) Értesítem a n. é. közönséget és ismerőseimet, hogy Balá» és Petri, majd Petri Antal cégtől jnnius l.Vén kilépve, hol hosszn éveken át mint szabász mükö em, Dugonics tér 11. sz. a. KB5 uri szabóságot nyitottam. 4s Dos választékban tartok hazai éa külfSIdi szSvoteket Hosott anyagokból la vállalok mnnlrát a legkényesobb igényeknek éa Ízlésnek is megfelelőt. — Szíves pártfogást kér Kiicz Fülöp, uri szabó-mester