Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-01 / 220. szám

1930 október 1. DRLr.nr.Y A KORSZAG 3 A város llizelőaoyagszükséglc ZA Délmagyarország munkatársától.) A kte. delmi miniszter — mint ismeretes — nemrcgerrendeletet adott ki, amelyben figyelmeztetteSrosokat és a községeket, hogy téli tüzelődszükségletük biztosítása alkalmával ne isidoljanak külföldi tüzelőanyag beszerzéséreivei pedig a tűzifa nagyrészét importálni 1, alakíttassák át kályháikat ugy, hogy az ii szénnel való fűtésre is alkalmas legyen. EZ a rendelet érzékenyen érintette Szegedet/t * város intézményeibe még a régi időkberitett kályhák állanak, amelyek csak fával ó tüzelésre alkalmasak. Ezek a kályhák még ;r épültek, amikor Erdély és Felvidék hatalmas 1erdői Nagymagyarország számára termelték alfát A rendelet alapján — mint jelentettük a polgármester kiadta az utasítást a cserép káli átépittetésére. Ez a munka most meg is kez<k a város hivatalaiban, az öreg cserépkálylt szétszedik és a kályhaszakértők átalakítják ¡. mennyit. A város téli tüzelőanyagszükségletére is mi rendelet, alapján irta ki a polgármester az a iái versenytárgyalást. Az idén már csak annyit vesz a város, amennyi a begyújtáshoz szü ges, de fűtésre úgyszólván kizárólag szenet . deL Háromezer métermázsa fára és tizennyolc métermázsa hazai szénre kért ajánlatot. A h kezett ajánlatokat kedden délelőtt bontották Az eredmény elég változatos. A bükkhasáb métermázsáját a Nemzeti Hitelj ret 2.80, Halász István 2 80, a Winkler Testv( cég 2.91 és Bach Jenő 2.90 pengőért ajánlja. A Budapest-Gyöngyös Városi Kereskedelmi lignitet ajánl 2.22, a Mátravidéki Szénbánya rózsaszentmártoni szenet 2.65, a Salgótarjáni rancsbrikeltet 3.00, kockaszenet 3.20, a pécsi nya brikettet 5 20, a Nagybátony-ujlaki bánya / kaszenei 2.77, diószenet 2.58 és féí„ a Magyar talános Kőszénbánya tatai darabos szenet 3 tojásszenet 4.20, Bach Jenő szegedi cég doi kockaszenet 4.35. boglyasaljai darabos szenet 3 salgótarjáni darabos szenet 3 33, mizsárfai sze 2 76, kisternyei szenet 2.56 pengőért ajánl. A felbontott ajánlatokat a szénmintákkal egj » mérnöki hivatal vette át, hogy a különböző s nek fűtőértékét megállapítsa. Á város valószínű egyik-másik szénfajtából próbarcndelést eszkö> hogy a szén használhatóságát fütőpróbákkal ái pitsa meg. Azután a polgármester dönt, hogy r lyen fajta szenet rendel a városi hivatalok és tézmények fűtésére, valamint az üzemek céljai rmmBzmmmmzmtm I Vegyen I osztálysorsíegyet ( • I 1 180411 Is! i fi Szlgoiuan »zabolt <%ralc. A. váró» Szigorúan szabóit árak. 119 legolcsóbb legdúsabb választékú legmegbízhatóbb beszerzést forrása Dr. Salgó és Társa (Károlyi u. 1.) KértUk A«zl kirakataink megtekintését. Szigorúan szabott Arak. Ujabb bi&oliságQosz lettéU át a lakásadóról sszóló javaslatot A »munkanélküli bizottság« ülése (A Délmagyarország munkatársától.') Több- | szőri elhalasztás után és jó hosszura elnyúlt i nyári vakávió után, kedden végre ismét összeült a munkanélküliség ügyében kiküldött ötös bizottság, hogy döntsön l.ájer Dezső törvényhatósági bizottsági tag építkezési javaslalának sorsa fölött. Lcjer Dezső, mint emlékezetes, néhány hónappal ezelőtt részletesen kidolgozott javaslatot terjesztett az ötös bízottság elé. Azt javasolta, hogy a város vessen ki progresszív alapon lakásadót és az ilyen módon befolyó jövedelemből építsen modern munkáslakásokat. Bejelentette pártja nevében azt is, hogy a lakásadó megfizetését maguk a munkások is szívesen vállalják, mert tudják, hogy ilyen módon a város nemcsak a munkanélküliséget csökkentheti, de arra is lehetőséget teremthet, hogy az egészségtelen, nedves pinceoduk lakói végre emberi lakásba költözhessenek. Láje rtervezete szerint az egyszobás lakások után havonkint 60, a nagyobb lakások után pedig szobánkint ötven fillér fizetendő. Szegeden a lakáskataszter szerint körülbelül húszezer egyszobás lakás van, ami havonta 12.000, hatezerötszáz kétszobás, ami 13.000, háromezer háromszobás, ami 13.500, nyolcszáz négyszobás, ami 6400, száz ötszobás, ami 1250 és negyven hatszobás, ami 720 pengő jövedelmet jelentene havonta. A városnak tehát minden hónapban i-6.870 pengő jövedelme lenne ezen a címen, ami egy év alatt 562.440 pengőt jelentene. Ebből a pénzből több, mint 200 szoba-konyhás munkáslakást építhetne, tehát három év alatt hatszázzal szaporíthatná a lakások számát. Az adót csak három esztendőre vetnék ki, de az építkezést tovább is folytathatnák, mert a lakások bérjövedelméből minden évben ujabb és ujabb lakásokat építhetnének. Amikor az ötös bizottság tárgyalni kezdte ezt az indítványt, a bizottság két tagja, Wimmer Fülöp és Czigler Arnold nem tartózkodtak Szegeden. Pálfy József polgármesterhelyettes, a bizottság elnöke addig nem akarta a polgármester elé terjeszteni ezt az ügyet, amíg meg nem hallgatja mind az öt tag véleményét. A keddi megbeszélésen résztvett a bizottság minden tagja és Lájer Dezső javaslatához azok is hozzászólhattak, akik a legutóbbi ülésen nem jelentek meg. A bizottság ugy határozott, hogy a javaslatot átteszi ahoz a másik bizottsághoz, amelyet a közgyűlés hétfői határozata alapján rövidesen a polgármester küld ki Gál Miksa és dr. Grüner István nyomorenyhítő indítványának letárgyalására. Kimondotta a bizottság azt is, hogy egyelőre nem oszlatja fel önmagát, hanem permanenciában marad, hogy szükség esetén ismét tárgyalhassa a munkanélküliség leküzdésére alkalmasnak látszó javaslatokat. Fantasztikus hírek Szegeden Franciaország munkástoborzásalról Munkanélküliek kétségbeesel! hajszája munka után I c | PETŐ EPNŰ főárnsitóitá! li (A Délmaggarország munkatársától.) I.assan közeledünk a tél felé. A mezőgazdaság napról-napra kevesebb munkást foglalkoztat, a betakarítás befejezés előtt áll. Amilyen mértékben közeledünk a tél felé, épp olyan mértékben nő a munkahiány, az a munkahiány, amely már évek óta ad gondot az egyénnek, a családnak, a társadalomnak és törvényhozásnak egyaránt. Az elmúlt télen Szegeden óriási munkanélküliség és ezzel kapcsolatosan nyomor mutatkozott és a tavasz, a nyár sem hozott lényeges változást. De most, az ősz felé nemcsak a munkaalkalmak szSma csökkent, hanem a béréltételek is egyre romlottak. A szezonmunkások áttelelését lehetetlenné tették iz alacsony munkabérek s ma, aki leteszi a szer¡zámot, az holnap kenyér nélkül áll. A mezőgazlasági munkások, törpebirtokosok birlők mámrg eleniek a városban és a télen még nagyobbarányu nunkásvándorlásra lehetünk elkészülve. A mezőuzdasági munka ok cs nincstelenjei az idén sokkal nagyobb számban szaporítják a munkanélküliek" számát, mint a múltban. A munkanélküliségre jellemző az a nyugtalanság, amély már két hete tapasztalható. Valami titokza. ' tos francfa munkaalkalomról szól a hír és jár városról-városra, községről-községre. Ugy tudják, hogy « francia kormány megbízottai már Magyarországra érkeztek és alig várják, hogy a magyar munkásokkal útnak indulhassanak. Egyes községek, ben a munkanélküliek pénzt adtak össze egy-egy élelmesebbnek, aki a nyakába vette az országot és "kereste azt a bizonyos franciát persze hiába, de. elhitte és elhitette azt a hirt, hogy a munkaalkalom komoly valóság és októberben már összeállítják a francia munkáscsoportokat. Az algyőiek megrohanták a jegyzőt, aki az egész akcióról nem tudott semmit, de a munkanélküliek kérelmére felfektetett a község egy kimutatást azokról, akik a ófrancia munkára« vállalkoztak. Erre a hirre az egész környékről Algyőre ipar-