Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-30 / 245. szám

SZEGED. SzerkcsztAséq: Somogyi ucca 22. I. em, Telefon: 13-33.^Klnttóhlvollil, kölc»»r>kHnyvíAr é» Jegyire da : Aradi ucca 8. Teleion • 300. * Nyomda ; Ibw Llpól ucca 1«. Telefon ; 1©—.34. TAvIratl é* levélcím: DélmogyaronzAg Szeged. Csütörtök, 1930 október 30 Ara le fillér r VI. évfolyam, 24|. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ZO Vidéken és Budapesten 3 bO, itUllttldtin 6-40 pengő. — Egyes szám éra hétküz« nap 16, vasAr- és Ünnepnap 24 1111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik néllO kivételével naponta reggel a közgyűlés lebecsülése Két napon keresztül foglalkozott a törvényhatóság közgyűlése a város költségvetésével. Két közgyűlés munkarendjét töltötték ki azok a felszólalások, melyek a költségvetést bírálták s bírálták egyben azt a várospolitikát is, melyet ez a költségvetés megvalósítani hivatott. Jobb- és baloldalról komoly felszólalások hangzottak el a vita alatt. S amikor a vita befejeződött s a közgyűlés elfogulatlan és gondolkodni szerető része azt várta, hogy a város polgármestere átül a »vitatkozó szék«-be, melyben a jelek szerint sokkal otthonosabban érzi magát, mint az elnöki székben s legalább a vita befejezése után válaszolva az egyes felszólalásokra, meg fogja nyugtatni az aggodalmakat, korrigálni fogja a tévedéseket, helyeselni a megszívlelésre érdemes megjegyzéseket s megcáfolni a helyt nem álló argumentációt. A polgármester azonban nem hagyta el a helyét, a felszólalások válasz nélkül maradtak. Elhangzott egész sor javaslat, egész sereg észrevétel, egész tömege a kritikai megjegyzéseknek s a javaslatoknak, észrevételeknek, megjegyzéseknek egész sora maradt — válasz nélkül. Bizonyos vonatkozásban ezt a magatartást a közgyűlés semmibevételének kell tartani. Végre is a közgyűlés szónokai — tiszteletlenség a kivételeknek — nem azért beszélnek, hogy a nyilvánosság tudomást vegyen róluk. Vannak a közgyűlésnek tagjai, akiknek nincs már az érvényesülésnek erre a módjára szükségük. Ha már a közgyűlés tagjai nem sajnálva a fáradtságot, foglalkoznak a költségvetési javaslat ezernyi-ezer télelével s megszólaltatják sokszor nem is a maguk, hanem küldőiknek és választóiknak kívánságát,vagy meggyőződését, a város vezetői is vehetnék maguknak a fáradtságot, hogy válaszszal, felelettel, felvilágosítással tiszteljék meg á közgyűlés tagjait s a közgyűlés tagjain keresztül magát a törvényhatóságot. Belátjuk, hogy az idén kissé elmaradt a költségvetés tárgyalása s mig a korábbi években Szeged elsőnek alkotta meg költségvetését (néha rekordjavitással is volt már első), az idei költségvetéssel a város a »futottak még« csoportjába került. Belátjuk azt is, hogy ennek következtében bizonyos gyorstalpaló és gyorsfőző szisztéma érvényesült — a törvény sérelmére — a költségvetés tárgyalásánál, mert amig a törvény a költségvetési és zárszámadási vitákban felszólalók felszólalási idejét nem korlátozza, addig az elnöklő polgármester senkit sem engedett egy félóránál tovább beszélni. Ez az intézkedés egyrészt törvényellenes, másrészt speciális szegedi jogértelmezésen nyugvó volt, mert csak Szegeden szokott előfordulni, hogy célszerűségi és kényelmi megfontolások vezetik a törvény értelmezőit. Ám jó, keresztül hajszolták a törvény rendelkezései ellenére a költségvetés általános vitáját, — annyira azonban csak nem égető a dolog s az a nagy sietség talán annyira mégsem indokolt, hogy a város vezetői részéről necsak költségvetési expozét ne kapjon a törvényhatóság, hanem még a vitában elhangzottak is válasz nélkül maradjanak. A költségvetés tárgyalása ugvis elvesztette fontosságát, mióta a belügyminisztérium nemcsak felügyeleti jogát gyakorolhatja, hanem a törvény megadta neki azt a jogot is, hogy határozzon a törvényhatóság helyett. lía abban a kérdésben, hogy például a város mennyit költsön a kaszárnyák tatarozására, nem a város törvényhatóságát illeti meg a döntés joga, hanem a belügyminisztert, akkor a törvényhatóság költségvetési joga amúgy is illuzóriussá vált s történelmi emlékké finomodott. De ha már a törvényhozás ilyen szük térre szoritotta a törvényhatóságnak ezt a jogát, mely az újoncok megajánlása s az adók behajtásának elhatározása után következett a politikai önállótlanság, de közjogi önállóság boldog háború előtti idejében, legalább a város vezetői respektálják a tőrvényhatóságnak ezt a jogát s a költségvetési vitát ne tekintsék annak a szükséges kényelmetlenségnek, amin át kell csak esni, hanem hallgassák meg a választók küldötteit s ismertessék meg előttük terveiket, szándékaikat, városfejlesztési programjukat. Elvégre a költségvetés csak egy év munkatervét öleli fel, de a programnak, a tervnek nagyobb időre, hosszabb útszakaszra, tágabb perspektívára kell beállitottnak lennie. Nem tudjuk elbirálni egy év munkatervét, ha nem tudjuk, hogy milyen elhatározások, milyen programok szolgálatába állítják ennek az egy évnek munkáját. Mindenképen helytelen tehát a törvényhatóságnak ez a lefitymálása, mely se előleges tájékoztatót, expozét nem ad, se a vitában elhangzottakra válaszolni nem akar. A bürokrácia bürokratává akarja tenni- igy a közgyűlést is és siet elsenyveszteni az önkormányzatnak amugv is mostoha gondolatát. A Genf—bordeauxi express kaiaszzlrófáfa A vonat kisiklott és lezuöant a töltésről — Eddig nyolc halottat és tizenöt sebesültet szedtek ki a romok alól (Budapesti tudósítónk telefonylentése.') Parisból jelentik: Perigueux közelében szerdán reggel borzalmas vasúti szerencsétlenség történt. A genf—bordeauxi express hajnali 2 órakor egy meredek hegyi pályán, ahol a vonatot két mozdony vontatta, kisiklott és a két mozdony, valamint öt személykocsi lezuhant a töltésről. A kocsi romjai alól eddig nyolc halottat és tizenöt súlyos sebcs.ültct emeltek ki. Interpellációk a hadikölcsönről, a kereseti adópótlékról és a munkanélküliségről Az uf népjóléti miniszter nem hive a karitativ rendszernek és elismerte, hogy »»indokolt a türelmetlenség« Budapest, október 29. A képviselőház szerdai ülésén folytatta az építkezések előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. ^ Az első felszólaló Pintér László volt, aki elfogadta a javaslatot. Gaál Gaszlon aggodalommal szemléli a javaslat tárgyalását. Szomorú, hegy a kermány nem talál a képviselőház számára más foglalkoztatási, mint ezt a javaslatot. Azt látja ebből, hogy a kormány tájékozatlan a mai nyomoruságos helyzetről, vagy pedig nem törődik vele. Rámutat a mezőgazdasággal foglalkozók súlyos he'yzetére és újból kijelenti, hogy ma egy ez?rho!das birtok jövedelméből nem lehet megélni. Felfogása szerint ennek a javaslatnak részrehajló színezete van olyan osztállyal szemben, amellyel szemben azonban a kormányzat különben elment a segítés legmesszebbmenő határáig és kihagy minden más olyan kategóriát, amely jobban volna rászorulva az építkezési segélyekre, mint a tisztviselők. Jól tudja, hogv az országot fentartani és adminisztrálni tisztviselő nélkül nem lehet. A tisztviselőkre épolv szükség van, mint egyéb tényezőkre, túltengetik azonban veszedelmet jelent épugy, mint a munkanélküliség túltengése. A javaslat a magasabb tisztviselő: osztályérdekeket képviseli. Petrováez Gyula szerint nincsen igaza Gaál Gasztonnak, hogy csak magasabb tisztviselők jutnak kedvezményekhez. A javaslatot elfogadta. Kabók Lajos azt kívánja, hogy az építkezést ne csak a közszolgálati alkalmazottak számára tegyék lehetővé. A javaslatot nem fogadta el. Bródy Ernő hangoztatta, hogy olcsósági hullámot kell előidézni. A kisiparosoknak adjanak rendeléseket akkor is^ ha adóhátralékban vannak. Sürgette a kormányzó 10 éves jubileuma alkalmából hozott törvény végrehajtását, amely ezer családi ház felépítéséről intézkedik. Az elnök ezután az általános vitát bezárta. Utána Wekerle Sándor pénzügyminiszter reflektált a felszólalásokra. Bevallja, hogy nem volt elkészülve arra, hogy a javaslat ellen szólaljanak fel, merta javaslat célja a munkanélküliség enyhítése is. Tiltakozik az ellen a megállapítás ellen, amelyet Gaál Gaszton képviselt, hogy a javaslat osztályérdekek szolgálatában áll, mert a javaslat rendelkezéseit kiterjesztették az összes többi társadalmi osztályokra is. Kijelentheti, hogv a kormány van olyan liberális és demokrata, mtnt a túloldal! Tiltakozik" Gál Jenő megállapítása ellen, hogy egy bankcsoportot favorizálna. A kormány tudatában van annak, hogy több tisztviselő, mint amennyi indokolt lenne. A kormány a létszámapasztás tekintetében már számos redukciót léptetett életbe, most pedig ujabb 10 százalékos létszámapasztást tervez, amely 5 év alatt valósulna meg. Megállapítják a normál státust, amelyet el kell érnünk, de, szerzett jogokat sutba dobni nem le-