Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-28 / 243. szám

4 DFJLMAí.YARORSZAn 1930 október 28. tőkének felel meg. Ha a gázgyár hárommillió pengőt ajánl fel válság gyanánt, akkor ezen az alapon esetleg meg lehetne inditani a tár­gyalásokat. Ha a gyár négymilliót fizetne, ez öt év múlva 5—6 millióra emelkedne, ha még elengedné az 1.4 milliós beruházást, ak­kor az kereken 7 millió pengőnek felel meg. — Hátha versenytárgyalást tartanánk és 12 milliót kapnánk? — kérdi Pick Jenő. Wimmer ezután kijelenti, hogy véleménye szerint nincs olyan tőkés, aki ilyen körülmé­nyek kőzött befektetne a gázgyárba még négy­milliót. — Súlyos tévedés, — mondja Pick. — A közgyűlés intelligenciájára bizom en­nek az eldöntését! — replikázik Wimmer. — Erre majd nagyon súlyos választ fog kapni — replikázik Pick. Wimmer ezután indítványozza, hogy a gáz­gyár irásos ajánlatára való tekintettel hivassa össze a közgyűlés az ad hoc bizottságot az ajánlat letárgyaltatására. — Ezt a közgyűlés nélkül is megteszem, — mondja a polgármester. Ezután dr. Grüner István szólalt fel. A föld­bérek problémájával foglalkozik. A földbér­jövedelem a városi költségvetés egyik legfon­tosabb pillére. A földbérlők helyzete igen vál­ságos, a költségvetésben ez a jövedelem ismét kisebb összeggel szerepel. Vannak a bajnak az általános okokon kívül speciális, helyi okai is, ezeket pedig ki kell küszöbölni. A jövő évek­ben nagyobb városi területek bérleti szerző­dése jár le. Az uj hasznosítás alkalmával gon­dolni kell arra, hogy a bérlők nyomorúságát nagyrészben az okozza, hogy a bérlőknek nincs megfelelő felszerelésük a föld megművelésé­hez. Németországban a községi földeket csak olyanoknak adják bérbe, akik megfelelő szá­mú, holdankint legalább három igáslóval ren­delkezik. Ennek az a jelentősége, hogy a bérlő jobban megmunkálhatja és gondozhatja a föld­jét. Szegeden ezzel szemben a kiszipolyozott városi földek termő­képessége évről-évre csökken és ma már megtörténik, hogy egy hold föld két és félmázsa rozsot terem. A burgonya­termő földeken 3—4 szeszgyárat lehetne fel­állítani, amelyek a burgonyát dolgoznák fel. Szükség lenne tejközpontok szervezésére is. Propagandát kell inditani az ipari növények termesztésére. Súlyosan kifogásolható a ha­szonbérhátralékok behajtásának jelenlegi mód­ja, amely a 125 pengős bért 186.70 pengőre duzzasztja. Az egész magyar vámpolitika a nagyipar érdekeit szolgálja, de a mezőgazda­ságot teljesen kiszolgáltatja. Az ipari cikkek árai aránytalanul magasak. A karteltörvlny­tervezet nem mer hozzányúlni az anyagi rész­hez. Közszükségleti cikkeket nem szabadna kartelirozni. (Helyeslés.) Grüner István végül kijelenti, hogy nem híve a bérföldárveréseknek, a bérleti feltéte­leket módosítani kell. Lájer Dezső szólalt fel ezután. A szociálde­mokrata párt képviselői arra kaptak mandá­tumot, hogy a fizikai és a szellemi munkások érdekeit képviseljék, hogy az elnyomottak, az rlnggottak, a munkaképtelenek érdekében szót emeljenek, hogy küzdjenek a munkanélküliség c-llen, hogy szolgálják a város fejlesztésének, kultúrájának az ügyét, hogy a haladást, az ember igazságait, a szocializmust szolgálják, amelyben ma jobban hisznek, győzelmében jobban biznak, mint bármikor. A legtöbb párt rzeket a programokat átvette, de a mandá­tum birtokában egyszerűen nem küzd érte. A közgyűlésnek a hatalmi eszközöket nem a dolgozó nép. hanem egy törvény adta, amely gondoskodott arról, hogy a dolgozó nép a hatalmi eszközöket meg ne szerezhesse. Azok a határozatok, amelyek ebben a testületben jöttek létre, a legtöbbször nem a dolgozók, nem a kisem­berek érdekeit szolgálta. Lájer kijelenti ezután, hogy sérelmesnek tartják, hogy a bizottságokból a munkások képviselőit kizárta a többség, de sérelmesnek tartják azt is, hogy a bizottságok ülései zártak. Ezután a költségvetéssel foglalkozott. Szege­den a város minden lakosára, még a gyer­mekekre is évi 40 pengő közteher esik. Ebben nincsen benn a pótadó. Az egész adórendszer igazságtalan, mert a keresetet keresetet aránytalanul súlyosabban terheli, mint a jövedelmet. Ennek az adórendszernek a következménye a kisipar elsorvadása is, ez viszont a munkabérek leromlását idézte elő. A kereskedő helyzete éppen ilyen kilá­tástalan. A mezőgazdák és a bérlők helyzetével fog­lalkozik, amikor az elnöklő dr. Pálfy József figyelmezteti Lájert, hogy félórás beszédideje lejárt. — Meghosszabbítjuk! — kiáltják minden oldalról. Lájer beszédidejének félórával való meg­hosszabbítását kéri. Pálfy elnök elrendeli a szavazást. A közgyűlés az engedélyt nagytöbb­séggel megadta. — Nem értettük a kérdést, nem tudjuk mire szavaztunk! — kiáltja az elnök felé Petrik Antal. — Én már kimondtam a határozatot! — mondja az elnök. Petrik tovább kiáltoz, mire nagy zaj támad, aminek csak az elnök erélves csengője vet véget. Lájer ezután arról beszél, hogy a szociálde­mokraták indítványait a közgyűlés nem fo­gadja el. A város nem leríja be a nyolc­órás munkanapot, éjjel is dolgoztat. A munkanélküliségről szólva megállapítja, hogy ebben az évben a bizto­sításra kötelezett munkások közül több, mint 3000 vált munkanélkülivé. A börtönökben ma jobb, bővebb táplálékhoz jutnak az elitélt bű­nösök, mint a munkanélküliek a városi nép­konyhán. A mai nagy nyomorban félni lehet j attól, hogy a bűnözők száma szaporodni fog, hogy a munkanélküliek inkább elkövetnek va­lamit, csakhogy a börtön biztositsa megélhe­tésüket. Nem tudja megérteni, hogy a kislakásépitő indítványa miért nem került a kisgyűlés elé, amikor ez nemcsak a munkanélküliségen eny­hített volna, hanem a pincelakások problémá­ját is megoldotta volna. A csatornaépítés, a ha­lastó létesítés örvendetes, mert munkát ad a kubikosoknak, de hogyan gondoskodik a város az ipari munkásságról. Nemcsak a munkások érdeke a segítés, ha­nem azoké elsősorban, akiknek van mit ve­szíteniük. A költségvetés keretében ebben az irányban nem történt intézkedés. A' mérnöki hivatalnak nevezett apparátus fentartása éven­te 32.000 pengőbe kerül, a városrendezésre ezzel szemben csak 22.000 pengő jut. Pálfy József elnök figyelmezteti Lájert, hogy meghosszabbított beszédidejéből már csak í perc van hátra. Lájer ezután kijelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el. Indítványozza, hogy a költség­vetést adja vissza a közgyűlés a kisgyülésnek és a pénzügyi bizottságnak. Papp József ezután Grüner István felszó­lalására reflektál. A kezdő szegényember soha­sem lehetne gazda — mondja —, ha a város csak olyannak adná bérbe a földet, akinek jó­szágja van. Dr. Kelemen László a kővetkező felszólaló. A városatyák, amikor elvállalták a mandátu­mot, kötelezettséget vállaltak magukra. Ezt a kötelezettséget teljesíteni is akarják minden akadályon keresztül is. (Helyeslés.) Az auto­nómia szelleméből következik, hogy a költség­vetés általános vitája számára a legszélesebb keretekei kellene biztosítani. (Taps, éljenzés.) Kelemen László ezután a város gazdálko­dási rendszerét bírálta. Szeged gazdag város és hogy nehézségekkel küzd, annak valami rejtett okának kell lennie. A földbérleti rend­szert fenn kell tartani, mert az szociális hiva­tást tölt be, de ki kell küszöbölni a nibáit, mert különben a város bevételi rovatából ma­holnap teljesen eltűnik a haszonbér. A' gaz­dálkodási rendszer gyökeres megváltoztatására; van szükség, a városi bérleti szerződés nem alkalmas a belterjesebb gazdálkodás elő­feltételeinek megteremtésére, mert ezeket a szerződéseket a város minden pillanatban egy­oldalúan felbonthatja. Kívánatos, hogy a bér­lő, ha bérletét idő előtt felbontják, teljes kár­térítést kapjon minden beruházásáért. A régi nemesi osztály több megértést tanúsított a földhöz kötött jobbágyok iránt, mint most a nemes város tanusit bérlői iránt. Félkilenc volt, mikor Kelemen László be­fejezte beszédét. Petrik Antal következett vol­na, aki azonban kijelenti, hogy észrevételeit majd a részletes vitánál mondja el. Pick Jenő van most soron. A városatyák egyre türelmetlenebbül követelik a tárgyalás elhalasztását. Nagy zavar támad. A' polgármester ismét átveszi Pálfytól az el­nöki tisztséget és kijelenti, hogy nem halasztja el az ülést. Pick indítványozza a tárgyalás el­halasztását. — Elfogadjuk! — kiáltják minden oldalról. — Ez az elnöki jogkörhöz tartozik! — kiált­ja a nagy zajban a polgármester —, ebben pedig én parancsolok! Folytatjuk az üléstl — Nem lehet ilyen fontos kérdéseket öt em­ber jelenlétében tárgyalni! — kiáltják. — Tessék beszélni — szól a polgármester Pick Jenő felé, aki el is kezdi beszédét Indít­ványozza, hogy a város a Maros és a Tisza vizének felhasználásával csináltasson öntöző­berendezéseket, fúrasson a paprikaföldek t©­rületén minél több ártézl kutat. Javasolja a banánbehozatal betiltását, ami a gyümölcster­melés fokozódására vezet. Ezután a gázgyár ügyéről beszél. A leghelye­sebb megoldás az lenne, ha a város verseny­tárgyalást hirdetne a gázgyár eladására, vagy bérbeadására, ha már le akar mondani meg­váltási, vagy háramlásl jogáról. De vélemé­nye szerint a városnak nem szabad kezéből' kiengednie ezt a közüzemet. A vizmizériákon csak a vizmérő órák bevezetése segíthet. Nagy pazarlás folyik az uccák locsolása körül is. A város minden pontján töltőállomást kell felállítani, hogy a locsolóautók ne tegyenek meg naponta 20—30 kilométert üresen. — Szólni kívánok még a színházról — mondja ezután Pick. — Arról jobb nem beszélni! — kiáltozzák többen is Pick felé. Pick azt indítványozza, hogy a költségve­tésbe felvett összegen kívül egyetlen fillért se költsön a város. Szorítsák meg as autó­használatot. — Mind a négy autót leszereljük — jelenti ki a polgármester —, visszatérünk a fogatokhoz! — Dr. Szepessyné! — szólítja a kővetkező szónokot a polgármester. — A felszólalás jogát átengedem Irftí Bé­lának! — Akkor Pásztor József következik«— mond­ja az elnök. ^ — Szólásjogom fentartásával én ls Irítz Bé­lának engedem át a szót —, mondja Pásztor. — Iritz bizottsági tag ur következik! — Az ügyrendhez kívánok indítványt tenni — mondja ezután Iritz. Miután a polgármester nr lehetetlenné teszi az általános vitát, azt indítványozom, hogy a közgyűlés vegye le az egész költség­vetést a napirendről! A polgármester meglepetten tekintett az Jn­ditváryrzóra. tanácstalanul forgatta a csen­gőjét. Az a néhány városatya pedig, aki még a közgyűlési teremben tartózkodott, kórusban kiáltotta Iritz indítványára: — Elfogadjuk, elfogadjukt — Ugy látom — mondta később kénysze­redett mosollyal a polgármester —, hogy mégis csak el kell hálasztanom a közgyűlést, ha ilyen komolytalan indítványok hangzanak eL — Komolytalan volt a polgármesteri ob­strukció! — kiáltotta valaki feléje. — Az ülést félbeszakítom, holnap délután folytatjuk! — adta fel a teljesen reményte­lenné vált harcot a polgármester este kilenc óra után.

Next

/
Thumbnails
Contents