Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-28 / 243. szám

4 DFJLMAí.YARORSZAn 1930 október 28. tőkének felel meg. Ha a gázgyár hárommillió pengőt ajánl fel válság gyanánt, akkor ezen az alapon esetleg meg lehetne inditani a tárgyalásokat. Ha a gyár négymilliót fizetne, ez öt év múlva 5—6 millióra emelkedne, ha még elengedné az 1.4 milliós beruházást, akkor az kereken 7 millió pengőnek felel meg. — Hátha versenytárgyalást tartanánk és 12 milliót kapnánk? — kérdi Pick Jenő. Wimmer ezután kijelenti, hogy véleménye szerint nincs olyan tőkés, aki ilyen körülmények kőzött befektetne a gázgyárba még négymilliót. — Súlyos tévedés, — mondja Pick. — A közgyűlés intelligenciájára bizom ennek az eldöntését! — replikázik Wimmer. — Erre majd nagyon súlyos választ fog kapni — replikázik Pick. Wimmer ezután indítványozza, hogy a gázgyár irásos ajánlatára való tekintettel hivassa össze a közgyűlés az ad hoc bizottságot az ajánlat letárgyaltatására. — Ezt a közgyűlés nélkül is megteszem, — mondja a polgármester. Ezután dr. Grüner István szólalt fel. A földbérek problémájával foglalkozik. A földbérjövedelem a városi költségvetés egyik legfontosabb pillére. A földbérlők helyzete igen válságos, a költségvetésben ez a jövedelem ismét kisebb összeggel szerepel. Vannak a bajnak az általános okokon kívül speciális, helyi okai is, ezeket pedig ki kell küszöbölni. A jövő években nagyobb városi területek bérleti szerződése jár le. Az uj hasznosítás alkalmával gondolni kell arra, hogy a bérlők nyomorúságát nagyrészben az okozza, hogy a bérlőknek nincs megfelelő felszerelésük a föld megműveléséhez. Németországban a községi földeket csak olyanoknak adják bérbe, akik megfelelő számú, holdankint legalább három igáslóval rendelkezik. Ennek az a jelentősége, hogy a bérlő jobban megmunkálhatja és gondozhatja a földjét. Szegeden ezzel szemben a kiszipolyozott városi földek termőképessége évről-évre csökken és ma már megtörténik, hogy egy hold föld két és félmázsa rozsot terem. A burgonyatermő földeken 3—4 szeszgyárat lehetne felállítani, amelyek a burgonyát dolgoznák fel. Szükség lenne tejközpontok szervezésére is. Propagandát kell inditani az ipari növények termesztésére. Súlyosan kifogásolható a haszonbérhátralékok behajtásának jelenlegi módja, amely a 125 pengős bért 186.70 pengőre duzzasztja. Az egész magyar vámpolitika a nagyipar érdekeit szolgálja, de a mezőgazdaságot teljesen kiszolgáltatja. Az ipari cikkek árai aránytalanul magasak. A karteltörvlnytervezet nem mer hozzányúlni az anyagi részhez. Közszükségleti cikkeket nem szabadna kartelirozni. (Helyeslés.) Grüner István végül kijelenti, hogy nem híve a bérföldárveréseknek, a bérleti feltételeket módosítani kell. Lájer Dezső szólalt fel ezután. A szociáldemokrata párt képviselői arra kaptak mandátumot, hogy a fizikai és a szellemi munkások érdekeit képviseljék, hogy az elnyomottak, az rlnggottak, a munkaképtelenek érdekében szót emeljenek, hogy küzdjenek a munkanélküliség c-llen, hogy szolgálják a város fejlesztésének, kultúrájának az ügyét, hogy a haladást, az ember igazságait, a szocializmust szolgálják, amelyben ma jobban hisznek, győzelmében jobban biznak, mint bármikor. A legtöbb párt rzeket a programokat átvette, de a mandátum birtokában egyszerűen nem küzd érte. A közgyűlésnek a hatalmi eszközöket nem a dolgozó nép. hanem egy törvény adta, amely gondoskodott arról, hogy a dolgozó nép a hatalmi eszközöket meg ne szerezhesse. Azok a határozatok, amelyek ebben a testületben jöttek létre, a legtöbbször nem a dolgozók, nem a kisemberek érdekeit szolgálta. Lájer kijelenti ezután, hogy sérelmesnek tartják, hogy a bizottságokból a munkások képviselőit kizárta a többség, de sérelmesnek tartják azt is, hogy a bizottságok ülései zártak. Ezután a költségvetéssel foglalkozott. Szegeden a város minden lakosára, még a gyermekekre is évi 40 pengő közteher esik. Ebben nincsen benn a pótadó. Az egész adórendszer igazságtalan, mert a keresetet keresetet aránytalanul súlyosabban terheli, mint a jövedelmet. Ennek az adórendszernek a következménye a kisipar elsorvadása is, ez viszont a munkabérek leromlását idézte elő. A kereskedő helyzete éppen ilyen kilátástalan. A mezőgazdák és a bérlők helyzetével foglalkozik, amikor az elnöklő dr. Pálfy József figyelmezteti Lájert, hogy félórás beszédideje lejárt. — Meghosszabbítjuk! — kiáltják minden oldalról. Lájer beszédidejének félórával való meghosszabbítását kéri. Pálfy elnök elrendeli a szavazást. A közgyűlés az engedélyt nagytöbbséggel megadta. — Nem értettük a kérdést, nem tudjuk mire szavaztunk! — kiáltja az elnök felé Petrik Antal. — Én már kimondtam a határozatot! — mondja az elnök. Petrik tovább kiáltoz, mire nagy zaj támad, aminek csak az elnök erélves csengője vet véget. Lájer ezután arról beszél, hogy a szociáldemokraták indítványait a közgyűlés nem fogadja el. A város nem leríja be a nyolcórás munkanapot, éjjel is dolgoztat. A munkanélküliségről szólva megállapítja, hogy ebben az évben a biztosításra kötelezett munkások közül több, mint 3000 vált munkanélkülivé. A börtönökben ma jobb, bővebb táplálékhoz jutnak az elitélt bűnösök, mint a munkanélküliek a városi népkonyhán. A mai nagy nyomorban félni lehet j attól, hogy a bűnözők száma szaporodni fog, hogy a munkanélküliek inkább elkövetnek valamit, csakhogy a börtön biztositsa megélhetésüket. Nem tudja megérteni, hogy a kislakásépitő indítványa miért nem került a kisgyűlés elé, amikor ez nemcsak a munkanélküliségen enyhített volna, hanem a pincelakások problémáját is megoldotta volna. A csatornaépítés, a halastó létesítés örvendetes, mert munkát ad a kubikosoknak, de hogyan gondoskodik a város az ipari munkásságról. Nemcsak a munkások érdeke a segítés, hanem azoké elsősorban, akiknek van mit veszíteniük. A költségvetés keretében ebben az irányban nem történt intézkedés. A' mérnöki hivatalnak nevezett apparátus fentartása évente 32.000 pengőbe kerül, a városrendezésre ezzel szemben csak 22.000 pengő jut. Pálfy József elnök figyelmezteti Lájert, hogy meghosszabbított beszédidejéből már csak í perc van hátra. Lájer ezután kijelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el. Indítványozza, hogy a költségvetést adja vissza a közgyűlés a kisgyülésnek és a pénzügyi bizottságnak. Papp József ezután Grüner István felszólalására reflektál. A kezdő szegényember sohasem lehetne gazda — mondja —, ha a város csak olyannak adná bérbe a földet, akinek jószágja van. Dr. Kelemen László a kővetkező felszólaló. A városatyák, amikor elvállalták a mandátumot, kötelezettséget vállaltak magukra. Ezt a kötelezettséget teljesíteni is akarják minden akadályon keresztül is. (Helyeslés.) Az autonómia szelleméből következik, hogy a költségvetés általános vitája számára a legszélesebb keretekei kellene biztosítani. (Taps, éljenzés.) Kelemen László ezután a város gazdálkodási rendszerét bírálta. Szeged gazdag város és hogy nehézségekkel küzd, annak valami rejtett okának kell lennie. A földbérleti rendszert fenn kell tartani, mert az szociális hivatást tölt be, de ki kell küszöbölni a nibáit, mert különben a város bevételi rovatából maholnap teljesen eltűnik a haszonbér. A' gazdálkodási rendszer gyökeres megváltoztatására; van szükség, a városi bérleti szerződés nem alkalmas a belterjesebb gazdálkodás előfeltételeinek megteremtésére, mert ezeket a szerződéseket a város minden pillanatban egyoldalúan felbonthatja. Kívánatos, hogy a bérlő, ha bérletét idő előtt felbontják, teljes kártérítést kapjon minden beruházásáért. A régi nemesi osztály több megértést tanúsított a földhöz kötött jobbágyok iránt, mint most a nemes város tanusit bérlői iránt. Félkilenc volt, mikor Kelemen László befejezte beszédét. Petrik Antal következett volna, aki azonban kijelenti, hogy észrevételeit majd a részletes vitánál mondja el. Pick Jenő van most soron. A városatyák egyre türelmetlenebbül követelik a tárgyalás elhalasztását. Nagy zavar támad. A' polgármester ismét átveszi Pálfytól az elnöki tisztséget és kijelenti, hogy nem halasztja el az ülést. Pick indítványozza a tárgyalás elhalasztását. — Elfogadjuk! — kiáltják minden oldalról. — Ez az elnöki jogkörhöz tartozik! — kiáltja a nagy zajban a polgármester —, ebben pedig én parancsolok! Folytatjuk az üléstl — Nem lehet ilyen fontos kérdéseket öt ember jelenlétében tárgyalni! — kiáltják. — Tessék beszélni — szól a polgármester Pick Jenő felé, aki el is kezdi beszédét Indítványozza, hogy a város a Maros és a Tisza vizének felhasználásával csináltasson öntözőberendezéseket, fúrasson a paprikaföldek t©rületén minél több ártézl kutat. Javasolja a banánbehozatal betiltását, ami a gyümölcstermelés fokozódására vezet. Ezután a gázgyár ügyéről beszél. A leghelyesebb megoldás az lenne, ha a város versenytárgyalást hirdetne a gázgyár eladására, vagy bérbeadására, ha már le akar mondani megváltási, vagy háramlásl jogáról. De véleménye szerint a városnak nem szabad kezéből' kiengednie ezt a közüzemet. A vizmizériákon csak a vizmérő órák bevezetése segíthet. Nagy pazarlás folyik az uccák locsolása körül is. A város minden pontján töltőállomást kell felállítani, hogy a locsolóautók ne tegyenek meg naponta 20—30 kilométert üresen. — Szólni kívánok még a színházról — mondja ezután Pick. — Arról jobb nem beszélni! — kiáltozzák többen is Pick felé. Pick azt indítványozza, hogy a költségvetésbe felvett összegen kívül egyetlen fillért se költsön a város. Szorítsák meg as autóhasználatot. — Mind a négy autót leszereljük — jelenti ki a polgármester —, visszatérünk a fogatokhoz! — Dr. Szepessyné! — szólítja a kővetkező szónokot a polgármester. — A felszólalás jogát átengedem Irftí Bélának! — Akkor Pásztor József következik«— mondja az elnök. ^ — Szólásjogom fentartásával én ls Irítz Bélának engedem át a szót —, mondja Pásztor. — Iritz bizottsági tag ur következik! — Az ügyrendhez kívánok indítványt tenni — mondja ezután Iritz. Miután a polgármester nr lehetetlenné teszi az általános vitát, azt indítványozom, hogy a közgyűlés vegye le az egész költségvetést a napirendről! A polgármester meglepetten tekintett az Jnditváryrzóra. tanácstalanul forgatta a csengőjét. Az a néhány városatya pedig, aki még a közgyűlési teremben tartózkodott, kórusban kiáltotta Iritz indítványára: — Elfogadjuk, elfogadjukt — Ugy látom — mondta később kényszeredett mosollyal a polgármester —, hogy mégis csak el kell hálasztanom a közgyűlést, ha ilyen komolytalan indítványok hangzanak eL — Komolytalan volt a polgármesteri obstrukció! — kiáltotta valaki feléje. — Az ülést félbeszakítom, holnap délután folytatjuk! — adta fel a teljesen reménytelenné vált harcot a polgármester este kilenc óra után.