Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-26 / 242. szám

e DfiLMAGTARORSZÍO 1930 október 26. Pazar látványosság Freimann Miksa képkiállitása Kárász ucca 13. sz. alatti régi Próféta helyiségben. Kiállításra kerülnek a legjelesebb hazai festők munkál.n Legkedvezőbb részletfizetésre kaphatók! akiknek legfőbb ékességük a magyarságuk. Csizmadia András országgyűlési képviselő a ma­gyar Alföld köszönetét tolmácsolta a kultuszmi­niszternek az épitőmunkáért. Balogh Péter az iparosok nevében mondott kö­szönetet, amiért a miniszter munkához juttatta az iparosságot. A kormányzó ezután még níhány percig elbe­szélgetett, külön gratulált Hüttl Dezsőnek, az is­kola tervezőjének. A Hiszekegy hangjai mellett vonult el a kormányzó és kísérete az iskolából. privát jótékonyság formájában rőjják le má­sokkal szemben fennálló emberi kötelességük egy részét. Vannak olyanok is, akik ártat­lanok abban, hogy társtalan maradt az életük. A nagy átlag mellett azonban ezek kivételek. Az igazság mégis az marad, hogy annak, aki négy szájnak ad kenyeret ugyanazon ösz­szegből, kevesebbje marad, mint aki csak ma­gáról gondoskodik, még akkor is, ha az utóbbt megduplázza a kenyéradagját. t Ezért van nagy és mély erkölcsi jogosultsága az inségadónál elsősorban az agglegények' megadóztatásának. Morális értelemben legye­nek egy időre ők is családapák. Bizonyára lesznek közöttük sokan, akik még őrülni Is fognak, hogy ezt a minőséget nem anyakönyv­vezetőnek, hanem az inségadót kivető, vagy, a felemelt adókulcsot alkalmazó fináncnak köszönhetik. M k Wte Géza B mj H B B orgonaeslje. I V I mm Közreműködnek : F. Takács Alice 7 Arakor hCfledü i urcmur TentíamásiAlma ének Jegy 50 fillértől 3 pengőig Délmagyarország Jegy­irodában. INGYEN KAP mindenki a Szöchanyl lllatssertirban (Széchenyi tér) hétfőn, egy darab 555-ös Clermont-féle Eau deColognet, vagy egy darab Clermont-féle Hygls-crémet, vagy egy darab Clermont-féle Serodent fogkrémet. f^fi mellíartóR a: %M.Ma%3 haskötők orvosi rendelés szerint legmodernebb, legolcsóbb 20 Slelnernénál, KÖIcsey-uccn 12. AZ. A béke-évek gondtalan órái humor, csapongó jókedv, bécsi valcerek gassenhauerek levegője lengi át a »Dalok városa« eimü énekes tán­cos vígjátékot, melyet hétfőtől szerdáig fog bemutatni a Belvárosi MozJ. Igo Sym, a néma filmekről előnyösen ismert filmamorosó szebbnél-szebb kerjngőket énekel, partnerei mind a legkiválóbb énekesszinészek. Két órán keresztül átéljük egy elmúlt szebb idő emlékét. Csütörtöktől a hangos filmgyártás egyik legszebb és leg­nagyobb alkotását tűzte műsorra a Belvárosi Mozi Paul Wittemann, a legnagyobb jazz karmester mesteri mun­káját, a »Jazz király«-t. A film, mely végig színes, egy egészen uj és értékes színészgárda bemutatkozója. Az egész világon a legnagyobb siker jegyében folytak ennek a filmnek hónapokon keresztül az előadásai. A film nagy értékei mellett főerőssége, hogy 11 felvonáson keresztül a legtökéletesebb visszaadásit magyar konferán­szokat halljuk, miben sajnos eddig nem igen volt részünk. A repülő flotta közönsége már izelit» kapott a >Jazz királyiból, mert minden előadásban részleteket mutattunk be s ezek a filmből összeszedett egyes Je­lenetek nagy tetszéssel találkoztak. A filmet egy ritka ötletes Miki hangos móka vezeti be vAgglegényadó Irta: TonelU Sándor. Minden adó Igazságtalan, illetve minden adónemnek vannak olyan igazságtalanságai, amelyeket kiküszöbölni nem lehet. Azt az adót, amely valóságos jövedelmük arányában ter­heli meg az embereket, még nem találták fel és nem is fogják feltalálni soha. De az adónak ezeket a velejáró igazságtalanságait még sú­lyosbítja, hogy az adót emberekre vetik ki s az adókivető hatóságokat is emberek, nem pedig a lelkekbe és vesékbe látó félistenek képviselik. Az egyik ember el tudja titkolni és a paragrafusok útvesztőjében jobban el tudja rejteni a jövedelmét, mint a másik, a harmadiknak nagyobb tehetsége van adó­jának leírásához, mint a negyediknek. Nincs az a kicsiny kör, amelyben ne volnának egye­sek, akikről a közfelfogás ne tudná és ne érezné, hogy kevesebbel járulnak hozzá a közterhek viseléséhez, mint jövedelmük ará­nyában kellene. A nagy tömeg, amely nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy semmiféle emberi intézmény nem lehet töké­letes, ezért tart minden adót egyformán igaz­ságtalannak. Különösen lehet tapasztalni ezt uj adók életbeléptetése alkalmával, amelyek még nem mentek bele a köztudatba, vagy magyarán megmondva, amelyekbe még nem törődtek bele. ilyenkor azt nyomozza minden érdekelt, hogy kit milyen mértékben fog az uj adó sújtani, arányos lesz-e az elosztás és megvan-e az áthárítás lehetősége? Valósággal azok fog­ják viselni az uj adót, akikre kirójják, vagy. ezek a kapott lökést rúgás formájában fogják tovább adni a többieknek? Most megint egy uj adó előtt állunk. ínség­adót akarnak behozni a gazdasági válság ál­tal előidézett és a közelgő tél által kétségtele­nül fokozásra váró nyomor enyhitésére. Vonat­kozzunk el egy pillanatra a tisztán helyi jel­legű kérdéstől, hogy van-e szükség Szegeden inségadóra és keressük, hogy mi az inség­adónak a lényege? Adva van a közületben, a társadalomban bizonyos számú egyed, akinek nincsen biz­tosítva, a megélhetése és nem tudja a létfen­tartáshoz szükséges eszközök minimumát meg­szerezni. Egy normális, rendezett emberi kö­zületben senkinek, aki dolgozni tudna, de munkát nem kap, éhen elvesznie nem szabad. Ezeket tehát a társadalomnak kell eltartani, amely nem tudott olyformán berendezkedni, hogy ilyen esetek elő ne forduljanak. Hogy a társadalom ezt az eltartást^/milyen mraton eszközli, szükségmuflkát ad-e, vagy egyszerűen ellátja az illetőket, csak morális szempontból fontos, de a lényegen nem változtat. A lényeg az eltartás. Más módon ezt a közület eszkö­zölni nem tudja, minthogy adót vet ki a többiekre, akiknek biztosítva van a megélhe­tésük és akiknél elegendő anyagi erőt gyanit az adóteher elviselésére. Közvetve tehát én és te, mi és tí, eltartói leszünk azoknak, akik szűkölködnek és nyomorban senyvednek. Igen ám, de azok kőzött is, akikre a társa­dalom számit, hogy résztvegyenek ennek az adónak viselésében, nagyon jelentős különb­ségek vannak. Vannak, akik már tartanak el másokat, feleséget, gyermeket, családot, szóval teljesitik eltartó kötelezettségüket, mig mások ebben a teherben egyáltalán nem részesednek. Nyilvánvaló például, hogy az inségadó, amely­nek alsó kivetési határát évi 3600 pengő jöve­delemben állapítjuk meg, egészen másként sújtja azt az embert, akinek magán kivül feleségéről és esetleg egy-két gyermekéről kell gondoskodni, mint azt az agglegényt, akinek" a saját személyén kivül senkire sincs gondja a világon. Ugyanazon jövedelem mellett az egyiknél az inségadó egy alig érezhető száza­lékos teher, mig a másiknál, aki már elért teljesítőképességének határához húsba, vérbe és elevenbe vágó probléma, amely az igények megszorítását és az életstandard alábbszállá­sát jelenti. Más adóknál, melyek külső ismérvekhez, ház­hoz, földhöz keresethez, jövedelemhez fűződnél, lehet lineáris jellegű kivetést eszközölni, de az inségadónál, amelynek egy morális megf ontolás, az eltartási kötelezettség az alapja, nem. Az eltartás kötelezettségét elsősorban azokra kell kimondani és megállapítani, akik ezt bármely oknál fogva elmulasztották teljesíteni. Megkö­zelítőleg az az inségadó a legigazságosabb, amely súlypontját az agglegények megadóz­tatására helyezi. Ha van jogosultsága az agg­legényadó kivetésének, amelyet nagyon sok államnak adóügyi rendszere már ismer, ugy ez Iegjogosabban az inség elhárításánál és az arra szorulók eltartásánál vehető igénybe. Nagyon jól tudom, hogy egy ilyen agg­legényadóval kombinált inségadónak is meg­lesznek az igazságtalanságai. Vannak úgyneve­zett egyedülálló emberek, akiknek megvannak másokkal szemben a terheik és eltartási köte­lezettségeik. Esetleg vannak olyanok Is, akik KASS SZALLO SZEGED KÁVÉHÁZ ÉTTEREIM BAR flz előkelő közönség szállója és szórakozóhelye Elsőrangú zenekar SfifcVflTORFOBBáS a vese, hólgag, rheuma ggófpizc "iTTT r^F?* * Üdetrezatőség: Budapest, Erzsébet-tér f. Kapható minden üzletben. HÍ

Next

/
Thumbnails
Contents