Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-25 / 241. szám

DfíT UTAG Y A fTOTISZTf? ITHn oKTőber 2S rA kolozsvári egíjctzm jogi karának első la­nárai. Az egyelem avató tanácsa: dr. Pefykó Jifnos főtanácsos, dr. Ditrói Gábor orvoskari dékán, dr. Kiss Albert jogi kari dékán, dr. Kov(ts L ¿1 Ferenc rektor magnijikus, dr. Huszli József bölcsészeikor idélcán, dr. Fröhlich Pál ter­mészettudomány és matematikai kari dékán. Képek a szegedi egyetemről Most dr. Pálfy József polgármesterhelyettes emelkedett fel a helyéről és felolvasta a kis­gyűlés második javaslatát. A városnak min­dig voltak pártfogói — mondotta többek között —, de a város történetében példa nélkül áll a város szeretetének és támogatásának az a mértéke, amellyel gróf Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter Szegedet elhalmozta. Ez a tá­mogatás olyan időben érkezett, amikor a város a legválságosabb helyzetbe került és a maga erejéből nem biztosithatott volna iparának munkaalkalmat, kereseti lehetőségeket. A kul­tuszminiszter építkezéseivel a legveszedelme­sebb esztendőkön segítette keresztül Szegedet, elősegítette, hogy az ötven évvel ezelőtt tett fogadalmat végre beválthassa, felismerte an­nak az igazságát, hogy Budapesten kivül is szüksége van ennek az országnak erős vidéki kulturcentrumokra, óvodákat, iskolákat, intéz­ményeket építtetett Szegeden és mint Szeged országgyűlési képviselője mindig meghallgatta az itteni polgárság panaszait, kívánságait. Sze­ged város ugy kívánja háláját dokumentálni iránta, hogy megbecsülésének és ragaszkodá­sának zálogaként felajánlja neki a város disz­polgárságát. (Éljenzés, taps.) Ezért azt java­solja a kisgyűlés, hogy a közgyűlés válassza meg a kul­tuszminisztert díszpolgárává, határozza el, hogy megfesteti művészi arcké­pét és határozatainak végrehajtásával bízza meg a város polgármesterét. Az éljenzéssel fogadott javaslat után a pár­fok kijelölt szónokai szólaltak fel. A Nagysze­ged-párt nevében dr. Dobay Gyula olvasott fel beszédet. Pártja nevében elfogadásra aján­lotta a kisgyűlés javaslatát. Dobay Gyula beszéde kissé hosszura nyúlt, ugy, hogy az elnöklő főispán, amikor a követ­kező szónokot szólította fel, megkérte a fel­szólalókat, hogy fogják rövidebbre mondani­valóikat, mert már későre jár az idő. Petrik Antal a külvárosi párt nevében ol­vasott beszédet. Wimmer Fülöp a közgyűlés liberális frakció­jának nevében szólalt fel. Kijelentette, hogy pártja szilárd ellenzéke annak a kormánynak, amelynek Klebelsberg Kunó a kultuszminisz­tere, éppen ezért ellenzéki álláspontjának főntartása mellett csatlakozik a kisgyűlés ja­vaslatához. Mert Szegedtől a kultuszminiszter, aki annyit tett, annyit dolgozott ezért a vá­rosért, megérdemli azt a ritka kitüntetést, amit a szegedi diszpolgársác jelent A' kitün­tetés értékét növeli, hogy Szeged igen fukar­kodott eddig vele, egyetlen élő díszpolgára van csak és ez gróf Apponyi Albert, A tanya népe nevében Papp József tartott lelkes beszédet. Más felszólaló nem jelentkezett, mire a fő­ispán megállapította, hogy a közgyűlés a ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta, majd felkérte Glattfelder Gyula megyéspüspököt, hogy kül­döttség élén hívja meg a közgyűlésre a dísz­polgárrá választott kultuszminisztert. Néhány perc múlva jelent meg a küldöttség tagjai között a közgyűlési teremben gróf Kle­belsberg Kunó. A törvényhatósági bizottság tagjai felálltak helyeikről és ugy éljenezték a minisztert, aki látható elfogódottsággal lé­pett az elnöki emelvény elé. Amikor az ová­ció megszűnt, a főispán rövid beszéd kere­tében közölte vele a közgyűlés határozatát és kérte, hogy a felajánlott diszpolgárságot fo­gadja el. A kultuszminiszter a közgyűlés padsorai felé fordulva mondotta el beszédét. — Meghatódottságot érzek — kezdette —, amikor köszönetet mondok azért a kitüntetésért, amelyben Szeged város közgyűlése részesített és amelyben Szeged lelke nyilatkozik meg. Még meg sem kezd­tem az egyetemi építkezéseket Szegeden, amikor már képviselői mandátummal tisztelt meg a vá­ros közönsége és be sem fejeztem még a munká­mat, amikor most díszpolgári oklevelet nyújt át. Szegeden eddig én csak nagyvonalúságot tapasz­taltam, ez a nagyvonalúság nyilatkozik meg az árvízi fogadalom most már felszentelt templo­mában, amely emlékeztet a hajdani nagy közép­kori városok dómjaira. Ezek a régi, nagy városok nagyságukat, fejlődőképességüket fejezték ki az Isten tiszteletére emelt templomokkal. A szegedi templomépi'és ^>nn többet jelent ennél, hi­sze 1 e: a város akkor építette föl székesegyházát, amikor a legszeg yebb volt. Nagyvonalúság nyi­latkozik meg abban is, ahogyan magához fogadta a város a száműzött egyetemet és több. mint nyolc­millió pengőt költött el a legnehezebb időkben azért hogy méltó hajléka legyen ennek az egye­temnek. — Tudja jól, hogy súlyos kötelezettséget jelentett a képviselői mandátum elfogadása is, de ezt a kö­telezettséget megkétszerezi most a díszpolgári ok­levél. Kötelezettséget és felelősséget jelent, azt je­lenti, hogy fokozottabb mértékben kell dolgoznia ezért a városért, amely Trianon után az ország egyik legszenvedőbb városa lett. Szeged címerében két folvó van, a Maros és a Tisza, amely azt szim­boli-á'ja, hogy a ' árost ez a két folyó teremtette meg. A trianoni határok következtében Szeged ezekből a folvókl ól mir nem meríthet erőt, mis forrásból kell azt merítenie, a műveltségből és a gazdagságból. Nem elég, hogy Szeged egyetemi, főiskolai város, Szegednek gazdag várossá kell lennie. Ezt a gazdagságot ugy értelmezi, hogy a polgári jólétnek kell beköltöznie ugy a városi, mint a tanyai lakásokba, mert a városi földek tíz­ezer holdjai még nem jelentik a város gazdag­ságát. Ezt a célt szolgálják azok a tervek, amelye?­ket legutóbb beszélt meg a város hatóságával, a hala tó, a csatorna a külváros feltöltése. Most ké­szül az iparfejlesztési törvény. Ennek keretében Szegednek uj, nagy iparvállalatokat kell kapnia és biztosítania kell a kormánynak a meglévő iparvállalatok támogatását is, mert enélkül ezek könnyen elsorvadnak. — A kultura és az ipar a nagyváros kettős ha­talma — folytatta emelt hangon a közgyűlés sürfl éljenzése közben a miniszter —• Szeged összetétele egészen különleges. Szeged nagyváros, de lakosai közül igen sokan mezőgazdák. Ezért Szeged problé­máinak megoldásánál' nem lehet külföldi doktrí­nák után menni. Itt speciális megoldásra van szküség. Amikor az állam az árvíz után megadta Nagyszeged kereteit, a keretek tartalmával adós maradt. Ezt a tartalmat kell megteremtenünk. Sú­lyos méltánytalanságot látok abban, hogy a kör­nyékbeli községek és kommunitások, amelyek igénybeveszik Szeged kórházait, iskoláit, klinikáit, adóikat nem ennik a városnak, hanem a megyék­nek fizetik sigy a számukra is szükséges intézmé­nyek fönntartásához nem járulnak hozzá semmivel. Ezért akarjuk megteremteni Szeged-megyét, mind­azokat a területeket ide akarjuk csatolni, amelyek tulajdonképpen eddig is idetartoztak, mert más­hova nem is tartozhatnak. — Nem festek én rózsás képeket. Amikor meg­kaptam a mandátumot, akkor sem Ígértem sem­mit. A díszpolgári oklevelet is kötelezvénynek tar­tom, hogy dolgozzam egy nagy nemes cél érdeké­ben, hogy valóban naggyá tehessük ezt a nagy­vonalú, nagyszerű várost. A kultuszminiszter a közgyűlés lelkes ováció­ja közben fejezte be a beszédét, amely közben gyakran felvillant a fotográfusok magnézium­lámpája. A díszközgyűlés félhárom előtt né­hány perccel a Himnusszal ért véget. darabja rövid Ideig használt gramofon lemezeknek. t pengő 3 pengő Fonyó rádiószaküzletében, Kölcsey ucca 4. szám. Sehol olcsóbban! és kellékek gazdag vélasztékbnn 124 Q|||R IQP hálózati és fűtő készülékek I^ÍBIIUSÍ^W^ legújabb modellekben IS 0avi résxletre nálam kaphatók Szántó Sándor nénkereskedOoíl Szened, üss ucca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents