Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-23 / 239. szám

2 DP.LMAGYARORSZAG 1930 október 23. Haffldffhrú <f0f^ró^ado^o7j30/ Szemüveg § Liebmann Id/sseréssnél. Kelemen ncca. lemének. Bizonyítani kivánom, hogy, Adám Lajos valóban ilyen magatartást tanúsított. Ezután a vádlottak védője előterjesztést tett a /alódiság bizonyítására. Töreky elnök megkérdezi Adám professzort, hogy hozzájárul-e a valóság bizonyításához? — Igen, hozzájárulok. Ezután feláll ügyvédje, dr. Erődi Harrach Tihamér és ellenbizonyitékokat jelöl meg. Most Traeger Ernő ügyész szólal fel: — Miután a felek a valóság bizonyítását kérték, én is kérem. Feladatom csak annyi, hogy indítványozom, méltóztassanak a bizonyítás elrendelését azon keretek közé szorítani, amelyek szükségesek. Szükségesnek tartom Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, Klebelsberg kultuszminiszter és Bethlen miniszterelnök kihallgatását. Rövid tanácskozás után Töreky elnök kihirdette a végzést, mely szerint « biróság elrendeli a valódiság bizonyítását arra vonatkozóan, hogy Adám professzor tolakodó magatartásával kierőszakolta volna az egyetemi katedrát és arra vonal kozóan, hogy tudtával pénzzel toboroztak hallgatókat előadására. Ezután Ádám professzor lépett Töreky elnök elé és megkezdődött a profeszszor kihallgatása. — Kuzmik professzor halálakor — kezdte előadását Ádám Lajos — én is pályáztam. Erre feljogosított a mögöttem álló hosszú sebészeti mult. Dollinger professzor mellett 9 évig működtem mint tanársegéd. Távozásomkor Dollinger olyan bizonyítványt adott, amely, kétségen kívül igazolja azt, hogy ugy tanári, mint sebészi vagy orvosi működésem joggal Jogosít fel egy katedra betöltésére. — A kinevezés után heves ujságcikksorozat jelent meg ellenem, ami rendkívül fájt nekem, hiszen 23 esztendeig itt dolgoztam, ebben az országban ebben a városban és soha senkivel összeütközésem nem volt. A kampány megindulása után felkerestem professzortársaimat, felajánlottam, hogy a legteljesebb elégtétellel szolgálok és minden módozatot elfogadok, ha az egyetemi kar működésemben bármit is sérelmez. Az ajánlatot nem fogadták el. Helyette memorandummal fordultak a kultuszminiszterhez. — Én a kar támogatását többizben kerestem, legalább háromszor. Legutóbb, amikor segédorvos nélkül maradtam klinikámon és a kartól kértem megfelelő orvosszemélyzetet. Azonban a válasz az volt, hogy a kar »ezidőszerint nem ér rá« hasonló ügyek elintézésére és én ott maradtam egyedül — ISI beteggel. Ekkor történt, hogy felmentem a kultuszminiszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz is és felajánlottam a lemondásomat. A lemondásomat azonban nem fogadták el. Töreky kezd ezután kérdezni: — Ml volt az oka, hogy az orvostudományi kar professzor ur kandidálása ellen foglalt állást? — Abban az időben és abban az atmoszférában, Kérem... — kezdi Ádám tanár, de » mondatot nem fejezi be, hanem igy folytatja: — a Jelszó mindenesetre az autonómiasértés volt. — Arról tessék most beszélni, hogy mit méltóztatik tudni az ön kollégiumainak hallgatásához pénzzel való toborzásról? — hangzik Töreky kérdése. — A mult évben Riegler professzor urnái Járcam, aki a medikusok menzájának vezetője. A professzor is megdöbbentő színekkel ecsetelte a diáknyomort és beszélt például arról, hogy egyik diákjának egyetlen ingje van csak, amelyet szombat este szokott kimosni a fürdőszobában, amikor a többiek már alszanak. Engem ennek a diáknak a nyomora meghatott, ezer pengő volt nálam, ezt felajánlottam a medikusok menzája számára. Kiss János pápai prelátus i " i meleg levélben köszönte meg adományomat, iia.om nappal később ujabb levelet kaptam, a következő szöveggel: • Legnagyobb sajnálatomra a Collegium Medicumnak juttatott ezer pengő tekintélyes adományt a parancsoló körülmények hatása alatt vissza kell származtatnom.* A prelátus ur személyesen is megjelent nálam és sajnálkozását fejezte ki ez ügyben és azt mondotta, hogy egyes Ifjúsági vezérek kényszeritették erre. Rövid pár héttel később megjelent nálam négy egyetemi hallgató, Csabasipkával a fejükön és közölték velem, hogy bár ők felvettek engem kollégiumaik közé, kt akarnak lralkozn). Mikor én megkérdeztem, mi ennek az oka, azt válaszolták, hogy. nekik pénzt ígértek, ha engem felvesznek ás mivel az Ígért 15Ö pengőből csak ötvenet kaptak meg, igy hát kiiratkoztak. Kijelentettem, hogy ilyen hallgatókra nincs is szükségem és azonnal aláirtam a nyilatkozatot. — Adott ön medikusoknak máskor is pénzt? — Soha! — És a Szub Gyula-féle dolog? — Az más eset! Az illető szigorlóorvos volt. akit megsajnáltam nagy nyomora miatt és 75 pergő szigorlati dijat adtam neki. Dr. Preisz Hugó egyetem! tanár, a kővetkező tanú, elmondja, hogv 6 nem csinálta volna végig, amit Adám tanár, ő lemondott volna. A tanári kar körében visszatetszést keltett Ádám magatartása, senki sem látta őt szívesen. Tudomásom szerint a tudományos működése jelentéktelen. Nem elégsz, ha valaki jó sebész, Jó patológusnak is kell lenni. A kővetkező tanú dr. Verebély Tibor egyetemi tanár. — Adám professzor ur ügyében az volt á' véleményem, hogy az ő eddigi tudományos munkásságát figyelembe véve — mondotta —, nem tartottam alkalmasnak kinevezését. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy Adám tolakodó magatartást tanusitott-e, Verebély kijelenti, hogy a tanán kar nem tekintette nem tolakodónak Ádám szereplését. Elnök; Tud arról,, hogy pénzért toboroztak diákokat? Verebély: A tanári karban ez szóbakerült, a vizsgálat eredménytelensége után a tanári kar nem látta elintézettnek az ügyet s az volt a felfogás, hogy Adám tanár egyéni érdeke, hogy maga tisztázza ezt a kérdést. A következő tanú dr. báró Kétly László egyetemi tanár. Elmondotta, hogy neki mint dékánnak jelentést tettek, hogy egyes diákoknak pénzt ajánlottak, ha Ádám óráit hallgatják. A vizsgálat megállapította, hogy egy Hosszú Zoltán nevü fiatalember ajánlott a diákoknak kilencezer pengőt és a pénzt deponálták is. Hosszút kihallgattuk s azt vallotta, hogy nem Ádámtól kapta a pénzt, hanem felsőbb helyről, amelyet nem keverh t az ügybe. Ezután Jakabházy Zsigmond volt dékánt hallgatták ki. Elnök: Hallott, ugyebár arról beszélni, hogy 4dám professzor óráira pénzért toborozzák a hallgatókat. Tud erre vonatkozóan valami koukré„ tumot? Tanú: Nem tudok. Délután a hátralévő tanukat hallgatták kl Hosszú Kálmán Jogszigorló a kővetkező tanu. FogházST vezeti be. Hosszú az unitárius egyház ellen elkövetett bűnügy miatt most tölti büntetését. Azzal kezdi vallomását, hogy egy illetőtől megbízást kapott és 10.000 pengőre vonatkozó ígéretet, amelyből 3000 pengőt kézhez is kapott. Hogy ki volt az adományozó, azt nem hajlandó megmondani. Ádám professzor megkérdezi tőle, hogy kitő! kapott pénzt, mire azzal válaszol, hogy erről csak akkor nyilatkozhatik, ha megbízója megengedi. — Még egyszer kérdezem, miért nem mondja meg. kitől kapta a pénzt? — szól Töreky elnök. — Becsületszavamat adtam, hogy nem mondhatom meg, — válaszolt Hosszú. Ádám professzor ekkor a kővetkezőket mondotta: Komoly érdekem fűződik ahoz, hogy tisztázódjék a dolog, azért kérem a tanút, hogy mondjon el mindent. — Becsületszavam kőt, — mondta Hosszú. A tőrvényszék ezután 100 pengő pénzbüntetés terhe alatt kötelezi, hogy erre a részre nézve is vallomást tegyen. Hajlandó-e most vallomást tenni? — Nem tehetek vallomást. — Minthogy a kiszabott büntetés mellett sem hajlandó vallomást lenni, a törvényszék intézkedik, hogy ön büntetésének kltjjllése ulán Is fogságban maradjon és pedig mindaddig, de legfeljebb 6 hónapig, amig vallomást nem tesz, — jelentette ki erre az elnök. Ezután az elnök ismertette az egyetemi tanács határozatát, amely megállapítja, hogy az eljárás során semmi olyan tény nem merült fel, amely arra engedne következtetni, hogy Ádám orofesszornak része lett volna a segélyügyben. Traeger ügyész ezután kifejtette, hogy nem sikerült bizonyítani, hogy Adám tanárnak bármi köze lett volna a pénzügyhöz s hogy bármit te tudott volna a pénzek eredetéről. Ádám profeszszort oly tényekért ls felelőssé akarják tenni, amelyek kormányzati ténykedések. Antal védő azt fejtegette, hogy nem Adám professzor személyére vonatkozott az, hogy az egyetem legnagyobb szégyene, hanem az ügyre. Ezután a törvényszék visszavonult tanácskozásra, amely után az elnök kihirdette az ítéletet. A bíróság bűnösnek mondotta H a vádlottakat egyrendbeli rágalmazás vétségében és ezért őket 200—200 pengő pénzbüntetésre Ítélte, áronban az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Az Ítélet elleni fellebbezéseket jelentettek be. Donkozáhoh dala nons \. von Schleflow Donkozák kóros J&^SSS^ 260 halottja, 90 sebesültje van az Aachen melletti bányakatasztrófának (Budapestitudósifónktelefonjelentése.) AIsdorfból jelentik: Ma délelőtt 11 óráig Alsdorfban a bányaszerencsétlenség 150 áldozatának a holtteste került napvilágra. Az eltakarítási munkálatokat ugy a föld felett, mint alatta teljes erővel tovább folytatják. Mentőosztagok bőséges számban rendelkezésre állanak, ugy, hogy sürü váltás lehetséges. Még 79 bányász hiányzik, most már azonban nincs semmi remény, hogy a még lent rekedt bányászokat életben találják. A borzalmas bányakatasztrófa okát még mindig teljes homály fedi. A bányaigazgatóság közli, hogy a bánya egész lőszerraktára — mint most kiderült — sértetlen maradt Igy tehát az a lehetőség is elesik, hogy dinamitrobbanás tőrtént. Bányalégrobbanás, vagy szénporrobbanás azért nem jöhet számításba, mert a talált halottak és sebesültek testének fekvése ezt a szakértők véleménye szerint kizárja. Megvizsgálták a bányalég áramlását szabályozó biztonsági szelepeket is és ekkor azt a meglepő felfedezést tették, hogy a robbanás kívülről benyomta a bányalégszelepeket. Ez tehát arra mutat, hogy a robbanás fészke nem Is lent a bányában volt, hanem azon kívül. Valószínűtlenné tesz! azonban a bányalégrobbanás lehetőségét már csak az is, hogy a bányának éppen ez a biztonsági berendezése kitűnően volt megszerkesztve és teljesen egyenletesen osztotta «( a» egyes járatok között a bányaléget. Aachenből jelentik: A bányamérnöki hivatal este 6 órakor kiadott közlése szerint az Anna-bányából 180 holttestit hoztak ki, de még 80 holttest fekszik a bánya mélyében, ugy, hogy a halottak száma 260. Kilencven sebesültet a kórházban ápolnak. Szóm" baton temetik a halottakat közös sírba. A mentőlegénység borzalmas részleteket beszél el a katasztrófáról. Elmondották, hogy az egyik tárnában 18 halottat találtak egy tömegben. Ezek ugy próbáltak menekülni a gázok elől, hogy levetették ruhájukat és azokból valami sátorfélét prö* báltak összetákolni. Ezek alá bújtak, de a gázok ide Is behatoltak és ott pusztultak valamennyienA bánya bejáratánál még mindig egymást érik • szlvettépő jelenetek. II Délmagyarország kölcsön; könyvtárában az előfizetési iila Délmagyarország előfizetői részére havonklm t pengő, munkáselőfizetőknek hetenklnt 16 fiiJ' mindenki más részére 160 pengő havonkim;