Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-03 / 222. szám

SZEGED, szerkeszlöséq: Somogyi ucca 22. I. em. Teleion: 13-33.^Kiadóhivatal, ki)lc»i)nhiínyví6r A» (egylroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda s L8w Lipót ucca 19. Teleion : 16-34. TAvlratl é» levélcím: Délmagyarország Szeged. unni in i — Budapest: Magyarország Valljuk meg őszintén, nagyon kevés volt a jogosultsága, ha a magyar vidéki városok, különösen pedig a Trianon óta megmaradt városok amiatt panaszkodtak, hogy. külföldi vonatkozásokban Budapest őket tökéletesen felszippantja Az okok keresése nélkül, amelyek kétségtelenül számos enyhitő körülményt állapítanak meg a magyar vidéki városok mentségére, az objektív megállapítás nem mondhat mást, mint hogy sivárságuk, rendezetlenségük, az idegenek számára rendelt berendezéseik primitív állapota bizony nem gyakorolhatott valami nagy vonzóerőt az átlagos idegenre, akit a iátni és szórakozni vágyás visz messze földekre, külső országokba. Nincs is csodálkozni való rajta, ha a magyar provinciákon nem nagyon forogtak a múltban és ma sem nagyon jelentkeznek a duzzadt erszényü külföldiek és a vidéknek, talán egy-két kereskedelmi utazót leszámítva, le kell mondani az idegenforgalomnak minden bevételéről és pénzügyi hasznáról. Ha higgadtan nézzük ugyanis a dolgokat, nem mondhatunk mást, minthogy városainknak minden jóakaratú önfeldicsérése mellett is, mellyel eredetüket az Árpádok koráig, vagy a Dunántulon aTrómai kolonizátorokig szeretik visszávinni, a jelenben látványosságok szempontjából vajmi keveset tudnak nyújtani. Nincs az a magyar vidéki város, melynek külső megtekintését a forgó idegen, aki más méretekhez és más látnivalókhoz van szokva, két-három óra alatt be ne tudná fejezni. És ha végzett a város megtekintésével, vájjon mit kezdthet az idejével? Beüljön a szállodai szobájába, vagy nézze a kávéházak alsózó, sakkozó és dominózó törzsközönségét, avagy pedig beálljon szaporítani a bérbeadott, vagy házikezeléses nehézségekkel küzködő színház publikumát? Tisztába kell jönnünk ezzel a nyers és esetleg kellemetlen igazsággal Szegeden is, még pedig tisztába kell jönnünk éppen most, mikor készülődünk a fogadalmi templom és az egyetem avatási ünnepségeire és mikor Szeged az utolsó tiz esztendőben hozott hallatlanul nagy és erejét szinte meghaladó áldozatok után kezd odáig jutni; hogy kiemelkedve a lobbi magyar városok sorából, tud európai mértékkel mérve is nj-ujtani valamit a máshonnét ide jövőknek. Nem lehet közömbös reánk nézve, ha most akárcsak egy napra is reánk irányul a közfigyelem, mert szépítés nélkül be kell vallanunk és. ezt az állításunkat igazolhatja bárki, aki meg szokott fordulni a külföldön, hogy Ausztriát és Németországot leszámítva, ahol a szegedi paprikával kapcsolatban tudják, hogy vagyunk, a legtöbb ember azt sem tudja, hogy Szeged is van a világon. A nyugati német határon tul megszűnünk lenni s a tiszai metropolis legfeljebb Segedin néven szerepel a francia és angol térképeken. Aachentől és Kölntől nyugatra Budapest és Magyarország igazán egymást fedő, szinonim fogalmak. Annyira igaz ez, hogy az amerikai külkereskedelmi hivatal rendelkezése szerint a Magyarországról jövő áruk származási bii • n*. >» Péntek, 1930 október 3 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 2,22. szám zonyitváuyaira Budapestet vagy Magyarországot kell ráirni. Ha most ezektől a megállapításoktól elvonatkoztatva azt keressük, hogy mi az, ami az átlagos idegent valamely külföldi helynek meglátogatására indíthat és mi az, amit látni kiván, akkor vájjon minő eredményre juthatunk? Az első mindenekelőtt'egy jó, szépen kiállított és érthető nyelven megirt prospektus. Ennek a prospektusnak szépnek, jónak és érthetőnek kell lenni, mert e tekintetben a világjárók felekezete nagyon el van kényeztetve. Nem lehet egy falusian rikító színekbe öltöztetett nyelvgyakorlat, melynek grammatikai hibái fölött viccelő cikkeket írnak egyes újságok. A prospektuson tul kell vagy valami természeti szépség, múltra utaló emlék, vagy valami olyan különlegesség, amit másutt látni nem lehet és aminek a hirét ki lehet kiabálni világgá. Természeti szépségeink — sajnos — nincsenek s azok a jámbor akarások, melyek Szegedet fürdővárossá akarják fejleszteni, mindaddig, amig tenger, Balaton és gyógyfürdő is van a világon, a tisztán helyi jelentőségű eredmények határvonalát nem fogják meghaladni. Ezen még a tanács egyik ügyosztályához hozzábiggyesztett idegenforgalmi hivatal sem tud változtatni, különösen, amig ez a hivatal ugy van megszervezve, hogy az idegen nyelvű leveleket a tiszti főorvoshoz, vagy a kamarához küldik át lefordításra és elintézésre. De éppen ezért kell most nagyon nyomatékosan rámutatni a muzeum ásatásainak teljesen egyedülálló eredményeire, amelyek elég jelentősek voltak ahoz, hogy felkeltsék a British Museum érdeklődéELÓFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Vidéken és Budapesten 3-60, kUlfHldHn ö*40 pengd. «• Egyes szám ára hélköz« nap 1», vasAr- és Ünnepnap 24 MII. Hirdetések felvétele tarlla szerint. Megjelenik hétld kivételével nanonla reggel •^MiMWIWIIIBH—HIHIHII Hl II' J II Ml sét és már nem egy komoly kutatót vonzottak Szegedre. Mi volna, ha bizonyos áldozattal ugy lehetne ezeknek az ásatásoknak az anyagát csoportosítani, kiállítani és hirüket világgá kürtölni, hogy Szegeden látható legteljesebb időrendi sorban mindaz, ami jellegzetes Középeurópa kultúrájának fejlődésére az ujabb kőkorszak derekától a népvándorlás befejeztéig? Lehet, hogy ebből sokan nagyon keveset fognak megérteni, — Szegeden is kevesen értik, sőt még érzékük sincsen hozzá —, de viszont emelett szól a különlegességek iránti érdeklődés lélektani momentuma és az az igazság, hogy az átlagos utazó azt tekinti meg, amit megfelelő reklámozás után neki beajánlanak. Valahogyan itt kellene megfogni a dolgot. De ha ezt a muzeumi kulturát fel akarjuk használni Budapest magyarországi monopóliumának megtörésére, ahoz kell valami, ami még a pénzkérdésnél is előbbrevaló: a megértés, amely nem engedi odáig fajulni a dolgot, hogy a város tulajdon tisztviselői fellebbezzék meg és gáncsolják el'a muzeum kibővítésének javaslatát. Most, a fogadalmi templom és az egyetem felavatása alkalmával m&r lekéstünk a muzeum legszükösebb kibővítéséről is. De ha várost akarunk csinálni Szegedből, ha folytatni akarjuk, ami eddig történt a város európaiasitása körül és ha értéket akarunk csinálni abból, amit a muzeum számára a szerencsével párosult hozzáértés megszerzett, akkor ennek a kérdésnek a megoldását nem szabad halogatnunk. Masaryk vád alá helyezéséi köveleli a tót néppárt a határreviziós interjú miatt A cseh kormány parlamenti nyilatkozatban a revízió gondolalát is visszautasította Viharos jelenetek a kormány-nyilatkozat felolvasása közben (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') Prágából jelentik: A cseh kormány csütörtökön újra és a leghatározottabban megcáfolta az emlékezetes Masaryk-féle interjút. A parlament mindkél házában kormánynyilatkozatot olvastak fel, amely erélyesen visszautasítja a revízió gondolatát és a békeszerződések megváltozhatatlanságál hangsúlyozza. A kormánynyilatkozat felolvasása a képviselőházban nagy botrányba 'fulladt, ugy, hogy az üicsf félbe kellett szakitani. Udrzal miniszterelnök a nemzeti demokratapárt és a cseh agrárpárt sürgetésére határozta el a kormánynyilatkozat felolvasását, amely többek között a következőket mondja: »Illetékes betyen tájékozódtam arról az állítólagos interjúról Masaryk elnökkel, amelyet a London General Press terjesztett. Információim szerint a köztársaság elnöke 1930 augusztus 13-án Tapolcsányban fogadott egy angol újságírót, akivel társalgás közben érintett néhány kérdést, amelyekről a lapokban publikáció történt. A beszélgetést az elnök nem szánta interjúnak. Az úgynevezett interjú szövegét jóváhagyás végett nem mutatták be. Midőn az elnök irodája értesült arról, hogy a beszélgetést interjú formájában és jóváhagyás céliából be nem mutatott szövegben közölték. intézkedéseket tett, hogy a nyilatkozatnak legalább azokat a részeit, amelyek az elnök nézeteit a legnagyobb mértékben hamisan adják vissza, amennyire lehetséges, a kellő értékre szállítsa le. Mint minden mértékadó alkotmányos tényezője államunknak, az elnök sem tartja lehetségesnek, hogy fontolóra vegyen olyan szabályozást, amely megváltoztatná a békeszerződések teremtette állapotokat. Ezek szerint a köztársaság elnökének magánbeszélgetéseiről van szó, amelyeket a nyilvánosságra hozott interjúban nem helyesen adtak vissza., A kormánynyilatkozat utolsó szavait a cseh többségi pártok viharos tapssal, a kommunisták és a tót néppártiak olyan lármával fogadták, hogy az elnök hirtelen berekesztette az ülést. Miután az ellenzék szerint az ülés gyors berekesztése tervszerű volt, az elnök határozatának kihirdetését ujabb szűnni nem akaró vihar fogadta. A tőt néppárt elnöksége a Prager Tagblatt értesülése szerint az ülés befejezése után közölte az újságírókkal, hogy a párt elnöksége indítványt fog tenni a képviselőházban és azt javasolja, hogy az ismeretes revizió-interjn miatt Masaruk elnököt heluezzék vád alá.