Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-22 / 238. szám

1930 október 22. DftL!HAr,YAnr,7~ZAG ROMEK ÁRPÁD, 8 a legnagyobb magyar csendéletfestő kiállítása a Kárpáti képszalon A fogadalmi templom ügye A fogadalom beváltásának fonlosabb mozzanatai 1880, 1800, 1830 Irta: Dr. Ivánkorits Jenő. Szeged városa 1880-ban tartott közgyűlésén akkori főispánja, Dáni Ferenc indítványára elhatározta, hogy az 1879. évi árvízkatasztrófából való szabadulás emlékére monumentális templomot építtet, amelyet fogadalmi templomul fog emelni. »Bár Szeged város közönsége egy pillanatra sem feledkezett meg Istennek tett fogadalmáról«, a fogadalom beváltására az árvízkatasztrófát követő általános rekonstrukció nélkül gondolni sem lehetett s igy »a fogadalom az anyagi fedezet hiánya miatt két évtizeden át valósággal elhanyagolódott«. Közben a dr. Lázár György főügyészsége idején egyességgel végződő és már végleg lezárultnak hitt tápéi úrbéri pert dr. Ivánkovits Sándor akkori főügyész. Szeged város törvényhatóságának hozzájárulásával ismét felvette és azt 1900-ban a bíróság összes fórumain megnyerve, Szeged birtokállománya mintegy 3500 katasztrális hold földterülettel nagyobbodott meg. A tápéi úrbéri per szerencsés fordulata folytán »a varázshatás gyorsaságával palotában és kunyhóban napirendre kerül a fogadalmi templom két Évtizede óta alvó ügye«. Szeged néhány kitűnő katolikus hőlgytagjának kezdeményezésére még ugyanazon év május 20-án megalakult a foga dalml templom egyesület, mely feladatául tűzte ki »a fogadalom beváltásának fontos ügyét társaialmi uton mozdítani elő«. Az 1901-ben kiadott ívkőnyv az egyesület produktivitásáról a többek között a kővetkezőkben emlékezik meg: »Rendkívül fontos mozzanat a fogadalmi templom létesítésének történetében és egyesületünket annál közelebbről érdekli, mert a kezdeményezés egyelületünk ügyvezető elnökétől, dr. Ivánkovits Sándortól indult ki, hogy Szeged szabad királyi város •900 Junlus 22-én megtartott közgyűlése 98 szavatattal 14 ellenében, általános nagy lelkesedéssel határozattá emelte, hogy a fogadalmi templom Spitési tőkéjének beszerezhetése céljából, az alsótanyai közlegelőkből 3500 holdat, 1900. évi október hó 1-től kezdve 25 évre, 10 holdas részletekBen haszonbérbe ad és a haszonbérbeadással járó 5sszes teendők foganatosításával a városi tanácsot megbizza.« A fentiek álapján tehát a fogadalmi templom Jr. Ivánkovits Sándor volt városi tiszti főügyész kezdeményezésére nyert anyagi alapot 3500 katasztrális hold földterület alakjában, ami azonban csakis azáltal vált lehetségessé, hogy ugyanikkor dr. Ivánkovits Sándor főügyész a tápéi urbéri per ujrafelvétele s annak megnyerése által mintegy 3500 katasztrális hold olyan földterületet szerzett vissza a városnak, amelyet az már végleg elveszettnek hitt. E tény folytán egyrészt Szeged város abba az örvendetes helyzetbe Jutott, hogy fogadalmát ettől az időtől fogva beválthatta, másfelől pedig az anyagi fedezet alapjának előteremtése — mint a fogadalom beváltásának főfeltétele — szétválaszthatatlanul összeforrt a tápéi urbéri per megnyerőjének nevével. A fogadalmi templom ügye, amely az anyagi kérdésen mult. az anyagi fedezet alapjának előteremtésétől, 1900-tól fogva idő és kiviteli kérdés lett csupán. A kivitel munkájában osztozott Szeged város akkori hatósága, élén dr. Lázár György polgármesterrel, »ki az általa szárnyaló tollal és megkapó közvetlensiéggél megirt árvizkönyv összes jövedelmét is — akkor még jelentős 300 koronát — a fogadalmi templom-egyesületnek ajánlolta »Napirenden piaiad a fogadalmi templom ügye Í900-tól kezdve. A sajtóban állandó rovat nyilik meg a fogadalmi templom helyét és terveit bíráló tanulmányok és vélemények számára.« Végül is Schulek Frigyes műegyetemi tanár, európai hirü építőművész terve nyerte ei a pálmát, a fogadalmi templom helyéül pedig a Templom-tér melletti telektömböt jelölték ki. A fogadalmi templom mielőbbi felépítése iránti általános lelkesedést még fokozta, egy a templom javára nagyobb püspöki adományt ajánlottak fel s igy már 1913-ban ünnepélyes keretek között megtartott alapkőletétellel megkezdődött Foerk Ernő épitészlanár Irányítása mellett a templomépítés, de az 1914-ben megkezdődött világháború folytán csakhamar félbemaradt egy évtizedre. Mikor a városi földek békebeli jövedelmezőségüket 1922-ben megközelítették, dr. Somogyi i Szilveszter, Szeged érdemes polgármesterének indítványára Szeged város törvényhatósága a templomépítés folytatását határozta el. De hogy a kétségtelenül nagyfontosságú tanyai kisvasút is megépíthető legyen, a többség akarata az eredetinél egyszerűbb kivitelű templom felépítése mellett döntött és igy az 1900-iki közgyűlési határozat olyképen módosult, hogy az építési tőke beszerzése céljából akkor megszavazott 3500 hold földterület helyett csak 2500 holdat hasított ki és adott bérbe 25 évre. Ugyanakkor Szeged illusztris főispánja, dr. Aigner Károly kezdeményezésére tár- j sadalmi gyűjtés indult meg a fogadalmi templom I javára .A fogadalmi templom-egyesület örökébe a fogadalmi templom-épHő bizottság lépett, mely a templomépitést 1930-ra jórészben befejezte. A tápéi urbéri per ujrafelvétele és kedvező fordulata nélkül azonban a templomépítés nem kezdődhetett volna meg 1913-ban, de nem kezdődött, illetve nem folytatódhatott volna 1922-ben sem és igy a fogadalom 50-ik évfordulóján hírehamva sem lenne a büszke alkotásnak, sőt a súlyos gazdasági helyzet folytán ugy lehet, még 50 esztendő telt volna el, míg a fogadalomból valóban beváltott fogadalom lett volna. Kedden a Regdon-fürdőben megtalálták a julíusi holttest felső törzsét (A Délmagyarország munkatársától.) Még julius elején — mint emlékezetes — a Regdon-uszoda fürcíőzői a kosárban megdöbbentő leletre bukkantak. Az egyik fürdőző vidám lubickolás közben egy nöi cipőt pillantott meg a farácsok közé beékelődve. Megfogta a cipőt, de nagy rémületére, amint kihúzta a rácsok közül, egy lábszár is a kezében maradt. A leletről azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, amely megindította a nyomozást. A Regdon-fürdő úszókosarát felemelték, csáklyákkal végigkutatták a vizet, azonban a holttest többi részét nem találták meg. Kedden délelőtt azután a Regdon-fürdőben ujabb felfedezést tettek. A női uszoda padlózata alól egy emberi holttest teljesen oszlásnak indult törzsét találták meg, ami a rendőrség feltevése szerint már julius óta a vízben lehetett. Megállapították, hogy a nyáron a vizből kihalászott láb ehez a törzshöz tartozik. A rendőrség szerint a holttest valószínűleg a rácsok között akadhatott fenn, ahonnan sokáig nem tudott szabadulni. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. Mától -vasárnapig A Belvárosi Moziban nagy attrakciója Ramon Novarró Repülő flotta A film bemutatja az Egyesült Államok egész légi flottáját. Ez a film a kötelességtudás, a bajtársi szeretet legszebb példája. Nem repríz! Félévi börtönre iléllék a kuruzsló asszonyi (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla A'owícs-tanácsa kedden egy kuruzsló napszámosasszony bűnügyét tárgyalta. Lapusni Zsuzsanna éveken keresztül »kezelt« egy gazdag békéssámsorti asszonyt, mig az végül feljelentette csalás miatt. öreg Györgyné békéssámsoni asszony hosszú idő óta betegeskedett, mig egyik ismerőse tanácsára fe'ke e te Lapusni Zsuzsannát, aki ismert kur. e sió felkereste Lapusni Zsuzsannát, aki ismert kuruzsló Öreg Györgvnének, majd kijelentette, hogy megrontották. Betegség re ezerjófüvet, karlsba^i sót és egy gyomorerősítőt rendelt és szigorúan megu tiltotta, hogg orvoshoz menjen. »Az orvosok — mondotla — csak kitalálják az orvosságokat, de azok a szerek nem használnak«. Öreg Györgyné busásan honorálta Lapusni Zsuzsannát. A következő látogatáskor ujabb szereket sózott a nyakába azzal, hogy'az ő szellemei éjjelente összebarart-go'ják a vi'ágot és elhozzák az összes orvosságokat. De természetesen ezeknek naqy ára van. Öreg Györgyné örömmel fogadta a szereket és mindig mesfizetle az árat. amit Lapusni Zsuzsanna érettök kért. öreg Györgyné. nagyszerű betegnek bizonyult: baja nem akart elmúlni és mindig fizetett. Lapusni Zsuzsanna egyre merészebben követelőzött. Azt mondotta, hogy a szellemek kérik a holmikat és ezekkel nem jó ujat húzni. Egyszer pénzt, máskor élelmiszert, ruhaneműt kért. örey Györgyné telies három esztendeig járt a kuruzsló asszonyhoz, aki ezalatt a három év alatt csaknem teljesen kifosztotta a vagyonából. Teljesen hatalmába kerítette az asszonyt, aki mindent megtett, amit kért. Végül öreg Györgyné családja lépett közbe és megakadályozták a további kezelést. Az ügyészség Lapusni Zsuzsanna ellen folytatóIonosán elkövetett csalás büntette miatt adott ki vádiratot. Ügyében a gyulai törvényszék hozott Ítéletet. Lapusni Zsuzsanna azzal védekezett, hogy nem volt kuruzsló, csupán jótanácsokkal látta el öreg Györgynét, aki ezeket a tanácsokat apró figyelmességekkel honorálta, öreg Györgyné azonban nem ezt vallotta. Elmondotta, hogy többszőr majd' nem halálra ijesztette a szellemekkel és az ilyen fenyegetések hatása alatt adta az ajándékokat. A gyulai törvényszék bűnösnek mondotta ki a kuruzslóí és 8 hónapi börtönre ítélte. Lapusni Zsuzsanna az Ítéletet megfellebbezte. A keddi táblai tárgyaláson az iratok ismertetése és a perbeszédek elhangzása után a bíróság a törvényszék ítéletét 6 hónapi börtönre szállította le. Lapusni Zsuzsanna az ítéletben megngugodott. Korsó Mozi Október 22., 23-án, szerdán, csütörtökön Versenyfutó» n szerelemért. Sportfllm Pafsy Ru'h Miller főszereplésével. Azonkívül: Aranymezök réme. Cowboy történet W< llam Falrbanks főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, T, 9 órakor Bútorszállításokat legelőnyösebben vállal helyben és vidékre Ungár és Bauer8záimó Cé9 Klauzál tér 5. szám. 332 Telefon 22—22. nészxe meg Mülpofíer V. müórás és ékszerész csodaszép brilliáns, arany, ezüst és óra kiállítását, hol minden igényt kielégítő tárgyak a legolcsóbb kiállítási reklámárban vásárolhatók. 343 (üzlet: Széchenyi tér 9.)