Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-21 / 237. szám

4 DÉLMAÍiYAKOHSZAti 1930 október 21. gár mester megígérte, hogy ma, vagy holnap szükséglakást utal ki számukra. A környék •azonban nem felejti, hogy a szerencsétlen rok­kant beteg családjának a szabad ég alatt, az uccán kellett tölteni a vasárnapra virradó éj­uccán kellett tölteni a vasárnapra szakát. VWWWWWWWWWWWWVWI MWMMI Kép a Szegedi Fészek Klub vasárnapi ebédjéről, amit a reprezentatív képzőművészeti kiállításra Szegedre érkezett művészek tis.teleiére rende­zett. Balról jobbra az asztal­/5/i; Wimmer Fülöp, Róna Jó­zsef, dr. Cscmerg Jánoi, Márk Lajos. Ezer látogató a reprezentatív kiállításon, négyezer ember a Szegedi Fészek Klub négy matinéján (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap délelőtt országos méretűvé nőtt siker mel­lett zajlott le az a nagyszabású kulturese­mény, amelyet a budapesti Munkácsy-céh és a Szegedi Fészek Klub együttesen rendeztek. Vasárnap délelőtt egész Szeged megmozdult és olyan érdeklődéssel szemlélte az esemé­nyeket, amely példátlan a magyar vidéki vá­rosok történetében. Soha még elő nem fordult nemcsak Szegeden, de az egész országban, hogy a kulturcélok szolgálatába állított mati­nékon ennyi és főlea ennyi lelkes ember ve­gyen részt. A színházban, a Belvárosi, a Korzó Moziban és a Tisza nagy­termében 3500—4000ember gyűlt össze. Hogy mit jelent ez a szám, azt csak' az tudja igazán, aki megkísérelte már a tömege­ket a kultura jelszavával megmozgatni. De ezen a napon Szeged társadalma megérezte az események jelentőségét, meglátta a város határain is túlnövő méreteit és készséggel sie­tett méltó lenni a rendezők elgondolásához. Az iparostanonciskolában megnyilott kiállí­tás tiszta ünnepe volt a művészeteknek. Ará­nyaiban is impozáns volt a fényes verniszázs: 500 műtárgy pompázott a ter­mekben. A kiállítás látogatottsága is rekordot ért el. A megnyitás napján mintegy ezer ember lá­togatta meg a termeket. A közönség őszinte elragadtatással szemlélte annak a nagy és áldozatos munkának a hatását, amelyet a Munkácsy-céh és a Fészek Klub kifejtett. Mindezek a tények és körülmények döntő bizonyítékok amellett, hogy Szegeden van ér­deklődés művészeti kérdések iránt, hogy a közönség itt is lelkes és megértő, csak egy kikötése van: amit kap az százszázalékosan művészi, értékes legyen. Ha ezt az igényét kielégítik, hajlandó levetkőzni látszólagos kö­zönyét, lelkesedik és örül, mert érzi, hogy ez a kultura több annál, amit legtöbbször hir­detni szoktak. A matinéknak és a kiállításnak őszinte visszhangja támadt a sajtóban is. A két szegedi hétfői lap: a Szegedi Hírlap és a Hétfői Rendkívüli Újság a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg ugy a kiállításról, mint a matinékról. A Fészek Klub és a Munkácsy-céh mun­kája országos kultureseménnyé nőtte ki ma­gát. Sorra foglalkoztak vele ugy a budapesti, mint a vidéki lapok és a Fészek Klub akciója kapcsán eddig mintegy 20 vidéki lap adott közleményeket Szegedről, mint irodalmi, mű­vészeti és kulturális központról. Délelőtt féltizenegy órakor Márk Lajos, Glatz Oszkár, Bardócz Árpád, Hermann Li­pót, Déry Béla, Róna József vezetésével tizen­öt fővárosi festő- és szobrászművész érkezett Szegedre. A művészek a vasútról autókon mentek a matinékra és elragadtatással szem­lélték a matinék ünnepi közönségét. A matinék. Hatalmas és lelkes tömegek vándoroltak dél­előtt 10 órára a Fészek Klub matinéinek színhelye felé. A szinház, n Pclvárosi, a Korzó Mozik, a Tisza-szálló teljesen megteltek. Egy­negyed tizenegy órakor kezdődött el mind a négy helyen a műsor. A Belvárosi Moziban elsőnek Lengyel Vilma tartott lelkes tapsokkal kisért -előadást »A barbizoni festők« cimmel Paul Cézanne, Van Gogh és Paul Gauguin művészetéről. A következő előadó Nagy György volt, aki Kiss József: Tüzek és Arany János: A fülemüle cimü versét szavalta el nagy tet­széssel. Kollár Pál, a kiváló zongoraművész Bartók Erdélyi táncait és Liszt: XI. rapszódiá­ját interpretálta A közönség a művészt nyolc­szor hivta ki. Hasonló nagy sikere volt Sebők Stefi operaénekesnőnek, aki Fridi Frigyes kí­sérete mellett Strausz Tavaszi dalát és egy Hubay-dalt énekelt. Végül dr. Csengery János professzor tartotta meg vetitettképes előadását y>Róma kincseiről«. A professzor értékes elő­adásának igen nagy sikere volt, A Tiszában • dr. Belle Ferenc tartott bevezető beszédet. Szóród Ferenc a Turandotból és a Farsangi lakodalomból énekelt nagy sikerrel. Zongorán felesége, Würi Magda kisérte. A harmadik' szám Szentgyörgyi László hegedűművész volt. A közönség lelkesen tapsolta a kitűnő művészt, aki Brahms Valcerét és Hubay Zephyr-\íi adta elő. Ezután Lengyel Vilma tartotta meg előadását nagy tetszés mellett, majd R. Étsy Emília lépett az emelvényre. Két Petőfi-verset és a Himnuszt szavalta el a legnagyobb si­kerrel A Vár isi Színházban is zsúfol' nézőtér fogadta az előadó művésze­ket. Itt dr vitéz Sz ibó Géza kulturtanácsnolf mondott bevezető beszédet, majd R. Étsy Emilia szavalt megindító átérzéssel. Dr. Belle Ferenc kitűnő hegedüjátékában gyönyörkö­dött ezután a közönség, majd dr. Buday Ár­pád professzor tartott értékes előadást a kép­zőművészetekről. Végül Szórád Ferenc több áriát énekelt nagy sikerrel, A Korzó Moziban nagyszámú ünnepi közönség előtt dr. Tonelli Sándor tartott szellemes bevezető beszédet. A frappáns beszéd után a közönség sokáig tapsolta dr. Tonellit. Itt lépett föl Mágori Mária, aki néhány vers előadásával aratott értékes sikert. Kollár Pál játékával itt is ma­gával ragadta a hallgatóságot. A műsort dr. Ocskay Kornél énekszáma zárta be. A kiváló énekes szárnyaló hangon énekelt több áriát lelkes tapsoktól kisérve. A kiállítás megnyílása A matinék közönsége 12 órakor kezdett gyü­lekezni az uj iparostanonciskola kiállítási ter­meiben. Az épület elé egymásután érkeztek az autók, fogatok. 12 óra után az egyházmű­vészeti teremben lépett dobogóra dr. Pálfg József helyettes polgármester, a Szegedi Fé­szek Klub elnöke, hogy megnyissa a kiállí­tást. Beszédének első részében foglalkozott az­zal a törekvéssel, amely azért küzd, hogy a vidéki városokat kulturgócpontokká emelje. Fontos a kultura decentralizációja — mon­dotta —, mert ez mutatja meg az ország élet­erejét. Köszönetet mondott Kertész K. Róbert államtitkárnak, Déry Béla kormánybiztosnak és Kosztolányi-Kann Gyulának, a Munkácsy­céh kiküldött művészének". Ezután arról be­szélt, hogy a Szegedi Fészek Klub alapsza­bályba előirt programjának és vállalt kö­telezettségének tett eleget, amikor megrendezte a művészetek napját. Nem hiúság, nem kon­kurrencia, nem érvényesülési vágy vezette a klubot a kiállítás elhatározására. — Az élők művészete mellett — mondotta ezután — helyet kaptak a körünkből elkől­tözöttek is: Heller, Károlyi, Szőri, akik' nagy értékei voltak a magyar piktúrának. Üdvö­zölte a város és a Fészek Klub nevében a megjelenteket és a kiállítást a közönség szere­tetébe ajánlotta. Márk Lajos, a kiváló festőművész, a Mun­kácsy-céh elnöke beszélt ezután. Megköszönte a szegediek lelkes munkáját, majd a Mun­kácsy-céh jelentőségét és munkásságát ismer­tette. Ezután kitárultak a kiállítás ajtajai és a közönség elözönlötte az egyes osztályok gazdag termeit. Félkettőkor ebéd volt a Tiszában a Sze­gedre érkezett művészek tiszteletére. Az első felköszöntőt dr. Csengery János egyetemi ta­nár mondotta, majd egymásután mondottak köszöntőket Wimmer Fülöp, Glatz Oszkár, Márk Lajos és Róna József. Délután a Szegedi Eészek Klub tiszai házában látta vendégül a budapesti művészek csoportját. A festők és szobrászok ezután a Templom-térre mentek, ahol megszemlélték az uj épületeket. SBEiVRTORFORRHS a vese, fsólpg, rfteuma ggrpize • é. -«vTff Üaletvezetóség; Budapest, *r«toet-lér 1. Kapható minden Üzletben. Hí

Next

/
Thumbnails
Contents