Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-21 / 237. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 12. L cm. Teleion: 13—33.- Klndóhlvntnl, f<Uo*«nk«nyvlAr és Jegyiroda ; Aradi He«» 8. Teleion: 306. - Nyomda : Lllw Upót ucca 19. Telelőn - 16—34. Távirati fts levélcím: DélmagyoronzAg Szeged. imiíX Kedd, 1930 október 21 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 237. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vldésien és Budapesten 3-00, kUllüldítn 6-4«) pengd. - Egyes szdm Ara hélkilznap 16, vasár- és Ünnepnap 24 IIII. Hirdetésévé telvétele tarlla szerint. Megjelenít "étfrt kivételével naponta regge Művészi kiteljesedés A varázs megtört. Egyszer mégis csak sikerölni fog kiemelni Szegedet a kiskorúságból, amelyben egyre nagyobb erőfeszítéssel akarják megtartani az emberi kor legvégső határáig. A kultuszminiszter, akinek Szeged körül nagy érdemei vannak, a szó európai értelmében vett nagyvárost akar itt csinálni. Elgondolása szerint Szegednek, az ország második városának közel kétszázezer lakosa lenne s bizonyára beletartozik ebbe a koncepcióba a tudományos és művészi élet megélénkülése, kereteinek kibővítése és méreteinek megnagyobbitása. Mit gondol a Képzőművészeti Társulat, ki fogják-e elégíteni a második város szellemi életével szemben országos érdekből támasztható igényeket az olyan tárlatok, amelyekre nagyfélénken lekoldulnak 60— 80 képet? Mit gondol a Képzőművészeti Társulat, alkalmas-e az a szellem a szegedi művészi élet összefogására, kifejlesztésére, megedzésére és megszépítésére, amely a legkiválóbb szegedi festőművészt két pengő negyven fillér erejéig olyan módon számoltatja el, ahogy lakatosinast szoktak elszámoltatni, amikor a répa, a borjumáj, a retek és a tökfőzelék bevásárlása után hazajön a piacról? Mit gondol a Képzőművészeti Társulat, hivatást tölt-e be a város és a művészet szolgálatában, akinek kisigényű és szerényeredménvü működése nem az egész várost, hanem csak a Tisza Lajos-köruton belüli városrészt veszi kombinációba? És mit gondolnak képzőművészeti illetékeseink, képzőmüvészeti-ee az a társulat, amelyben egy-két nagyérdemű és nagyértékü, deN^em agitálni, sem szervezni nem tudó tagon kivül csak a paravánoknak van közük a művészetekhez, a művészi elmélvedéshez, a művészi meggondoláshoz, a művészi átéléshez, a művészi kiteljesedéshez és a művészi föl virágzáshoz? A varázs megtört. Ki hitte volna, hogy Szegeden ugyanabban az időben égyszerre négy nagy helyiségben lehet matinét rendezni? Ki hitte volna, hogy Szegeden egyszerre 3—4 ezer embert lehet felvonultatni kizárólag a művészetek nevébenvaló agitálással? Hiszen ezeken a matinékon nem volt se fellibbenő szoknyáju, se lenge ruháju tánc, senkisem kérdezte meg Mnrvtól, hogy mer-e és nem szerepelt se Zerkovitz, se Lobkovitz. Ezeken a matinékon kizárólag művészetekről beszéltek tanárok, írók és hírlapírók, kizárólag művészi munkákat szólaltattak meg színészek, zenészek és énekesek. Ki hitte volna, hogy olyan képzőművészeti kiállítást is lehet Szegeden rendezni, amelyen 500 műtárgy dokumentálja azokat az arányokat, amelyeknek elérése és továbbfejlesztése kötelező és világkiállításon is feltűnést keltett képek és szobrok szabják meg azt a mértéket, amely felé most már ebben a városban figyelni, felemelkedni és elérni kell. Többször hangoztattuk: sokkal mélyebben gyökeret vertek itt a kulturális erők, mint ahogy azt a hivatali és társadalmi vezetők nagy része hiszi. Csak tudni kell az érdeklődést fölkelteni. Csak merni kell lebányászni az ériékekig. Csak erőt kell mutatni a termelők ós n teremtök de a tömegek megszervezésében ls. A gazdasági krízist a szinház sem szenvedné meg olyan nagy mértékben, mint amilyen mértékben megszenvedi, ha kiküszöbölték volna azokat a hibákat, amelyek azért tengenek tul, mert a színháznak monopóliuma van s amellett a — városé. Majd máskép lesz magánvállalkozó kezében. És még inkább máskép lenne, ha megszüntetnék a — monopóliumot is. A hangversenyeknek mindig kisebb a közönségük, mint a színházaknak. A szegedi hangversenyrendező vállalat, aránylag, mégis sokkal kevesebbet kénytelen elkönyvelni a gazdasági krízis rovására, mint a szinház. Budapesten a rádió mellett a mozik a színházak legnagyobb konkurrensei. Szegeden a szinház nem panaszkodik a mozik miatt. Csendben vannak. Nem sok vizet zavarnak. Azt hiszik, igy jobb nekik. Majd ha másnak is lesz mozija, nemcsak nekik, tapasztalni fogják, hogy a verseny termékenyítőleg hat — saját üzemükre is. A kultuszminiszternek igaza van. Ki kell építeni az ország második kulturvárosát. Senkise álljon ennek útjába. Azon a cimen se, hogy a Newtoné mellett van még egy — tehetetlenségi törvény. Bethlen ai egységes pártban uiabb beszédet mondott a gazdasági krízisről »Az államháztartás egyensúlya nem Ingott meg« — mondotta — 20 millió redukció a dologi tételebnél, 10 milliós a személyi kiadásoknál Bejelentette, hogy nem csökkentik a tisztviselők fizetését, de — fölemelik minden fixfizetéses alkalmazott kereseti adóját Budapest, október 20. Az egységes párt ma este pártértekezletet tartott, amelyen Bethlen miniszterelnök ismét beszédet mondott a gazdasági válságról. A miniszterelnök elsősorban kérte, hogy a párt őrizze meg bizalmát személye és a kormány iránt. Igyekezni fog mindent megtenni, amit a mai helyzetben tenni lehet. Ha nézőm a mai helyzetet — mondotta —, csak ismétlem nyugodtan és őszintén, hogy tavasz óta a helyzet nem javult, hanem inkább romlott. Mikor a bolettát megalkottuk, 21 pengőn állt a buza, ma 15 pengő. Ha én ezeket nyiltan elmondom, ezáltal nem destruálom a közgazdasági életet. — Nem áll az, hogy a budapesti tőzsdén játék folyna, amely mesterségesen alakítaná a tőzsdei árfolyamot. Aki ezt hirdeti, nem ismeri a tőzsde üzletmenetét. A kereskedelmi miniszternek betekintése van még abba is, hogy ki hány kötést köt naponta. Mi fegyelemmel kisérjük a tőzsdei áralakulást és annyit mondhatok, hogy ott fedezetlen tőzsdejáték nem folyik, ott nz áralakulás a világparitásnak megfelelően történik. — Három javaslatot hallottam Az egyik . z volt, hogy a gabonanemüeknél az ár minimállassék olyan fokon, amely a ga~d'i terme lési költségeinek megfelel, teh 't 25 p?ngő körül. E javaslat olyan organizációt kiván létesíteni. amelyet mn a kampány közepén megvalósítani nem l?het. A másik javaslat az hogy megfelelő magas kiviteli prémiumot adjunk, aminek eredmétfyekép a? országban is emelkednének az árak. Ez is olvan óriási áldozatokat követelne, mint az előbbi és abban a hibában leledzik, hogy az államok, amelyekbe importálnánk, retorzióhoz folyamodnának. Marad a harmadik javaslat, amelyet én vetettem fel, ez a boletta értékének felemilése. Meg kell mondanom, hogy ennek is bizonyos nehézségei vannak. Ez az emelés bizonyos áldozatokat jelentene a kincstár számára. A számitások most vannak folyamatban. — Másik jogosult panasza a gazdáknak', hogy ugyanakkor, amikor lefelé száll az általa eladott termény ára. az ipari cikkek ára magasan áll. A mai napon beterjesztettük a parlamenthez azt az iparpártolási törvényjavaslatot, amely gondoskodni kiván arról, hogy az ipart olyan támogatásban részesíthessük, amely elfogadható legyen. Az ősz folyamán lehetőleg hamarosan a karteltörvényjavaslatot a törvényhozás elé fogjuk terjeszteni. Addig is, amig a vámkérdésben és a kartel ügyében a gazdák kívánságának eleget tehetünk, kell olyan átmeneti akcióról gondoskodni, amely a gazdatársadalmat kedvezőbb helyzetbe hozza az ipari cikkek vásárlása alkalmánál. A kereskedelmi miniszter közbelépése folytán a magyar iparvállalatok olyan olcsó szövetet és lábbelihez szükséges bőranyagot fognak szolgáltatni, amelyek a mai árakkal szemben sokszor 40, sői 60 százalék árcsökkenést mutatnak. A városi közönség fogyasztási viszonyait is tanulmány tárgyává kell tenni. A kereskedelmi miniszter proponálni fogja, hogy minden nagyobb városban egyfelől a parlament kiküldötteiből, másfelől a kormány, a város és a közgazdasági élet kiküldötteiből bizottság alakuljon, amely a helyi viszonyokat tanulmányozva megfelelő ajánlatokat tegyen megfelelő intézkedések tekintetében. — Nemzetközi krízissel állunk szemben. Nemzetközi eszközökhöz kell tehát nyúlni. Az egyik olyan világmegoldás volna amelyben nemcsak az európai államok, hanem az amerikai exportállamok is részt vennének. Ez egy "világkartel volna, amely azt tenné lehetővé, hogy minden ország annak kezébe tegye le az exportot. A másik lehetséges megoldás a Briand-féle páneurópai gondolat gazdasági megvalósítása lenne mezőgazdasági téren. A harmadik megoldási mód ennek az általános európai rendszernek helyi meeoldása lenne, azaz racionális megegyezések létesítése. Ezeket a trianoni szerződés Magyarország részére lehetővé tenné. Mi a magunk részéről támogatjuk mind a három lehetőséget .A belföldi és nemzetközi eszközökön kivül igénybe kell venni mindazokat az eszközöket, amelyek a magyar mezőgazdasági termelésnek a mai nehéz viszonyok közt szóba jöhetnek. A hitelkérdés mindnyájunkat érint. Mind érezzük a hitelfelvevés nehézségeit, a kamat magasságát, a hosszúlejáratú hitelek hiánvát. A hágai megegyezés lehetővé tette