Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-19 / 236. szám

1930 október 13. UELMAGYARORSZAG 21 13 Pengő havi részletre Standard i 23 „ „ „ Philips ' Kerékpárok Hálózati Rádiók Varrógépek Gramofonok csekély részletfizetésre 16 FkÁvir /^An^mK^'v Oromolonlemei u|(lon»Agok. ljery oeparunaz. Nagy Javlta mUhely. M WWW ÉSMIÍSARHI VIM IRTA: UMBERTO NOBILE Mikor megkaptuk a rádió utján a hírt, hogy a repülők már megtették előkészületei­ket, hogy felkeressenek bennünket, lázasan dolgozni kezdtünk. Ezidáig sohasem volt ilyen élénk élet a jégtáblán és egyikünk sem tel­jesítette reája tartozó kötelességét olyan vidá­man, olyan bizakodón, mint most. Mindegyi­künk igyekezett megtenni mir.Jen lőle telhetőt. Holmiainkat, élelmiszereinket:, rádiónkat még jobban őriztük, mint eddig, hogy valahogy el ne tűnjenek a repedezett jégben, hisz most ujabb, szebb reményeink voltak. Nem akar­tuk, hogy saját hanyagságunkkal sulyosbit­suk helyzetünket most, amikor a nehéz órák után horizontunkon halkan megcsillant a re­mény sugara. Az őrszolgálatot is — ha ugyan lehetett — meg lelkiismeretesebben láttuk el. Minden energiánk arra irányult, hogy össze­köttetésünket, amelyet a rádió teremteti meg a világgal, megtarthassuk. És mégis, e napokban egy előre nem látott kisebb esemény majdnem elpusztította sát­runkat, ha nem lépünk kellő időben közbe. Elrendeltem ugyanis, hogy készítsék elő a Very-jelzőket, már csupán magukat a rakétá­kat, amelyeket meglévő pisztolyunkkal kel­lett meggyújtani. Amint emiitettem, e töl­tényeket a sátorral együtt találtuk meg egy zsákban, de a töltények, amelyeket összekeres­géltünk a hóban, tul nagyok voltak a meg­lévő pisztolyhoz. Hogy a talált töltényeket mégis használhassuk pisztolyunkhoz, ki kel­lett annak csövét tágítanunk és a töltények­ből pedig egy keveset le kellett reszelnünk. Cecioni éppen ezzel a munkával foglalko­zott, amikor valamit keresett s fejét éppen egy skatulya felé fordította; ebben a pilla­natban egyik töltény felrobbant. Kis láng csapott fel és egy közelben lévő szövetrongy lüzet fogotl. Szerencsére mindjárt el tudtuk oltani a tüzet, mivel kabátomat mindjárt rá­dobtuk az égő helyre és igy azt elfojtottuk. A tüz következtében a sátron kis lyuk tá­madt, lábam pedig hevesen fájni kezdett, mert mikor el akartam oltani a tüzet, hirtelen talál­tam megmozdulni és valahogy meglöktem azt. Az ijedtség nagy visszhatást szült, tagjaink elernyedtek. Mert bizony nagy veszedelem­ben voltunk, meg a sátor is most már bizal­mas, meghitt otthonunkká lett. Vidám vasárnapunk az állójégen. Kétségkívül jobb napokat éltünk át az álló­jégen junius 8. és 16. között, azután, hogy sikerült összeköttetésbe jutnunk a világ többi részével. Mindent megtettünk, hogy jobb han­gulatunk legyen, sőt még a szél is délkeletről fujt és megint megtettük az utat visszafelé, amelyet azelőtt délkeletre tettünk. A Foyn-sziget megint felbukkant a láthatá­ron, sőt olyan közel jutottunk hozzá, mint még soha azelőtt, mig három társunk május 30-án el nem hagyott bennünket. Az ese­mények igazoltak bennünket: nem volt igaza a három pesszimista társunknak, kik sodró­dásunk miatt aggálvoskodtak. Jó hangulatunk annyira emelkedett, hogy — a katasztrófa óla első izben — megmos­tuk kezünket, amihez egy darabka szappant is kiutaltam; ezt Cecioni találta a hátizsák­jában. Mivel már csak nagyon kevés tüzelő­anyagunk volt, nem gondolhattunk arra, hogy a hóból olvasztás utján állítsunk elő vizet. Ehelyett Biagi hóval töltött meg egy faládát és ebben szappannal erősen megdörzsöltük ke­zünket, igy mosakodtunk meg. Kezünkről vas­tag, sötét massza futott le a szűzi fehér hóra. Az állójégen történt első mosakodásunk élén­ken vésődött emlékezetembe. Társaim körül­álltak és velem örültek, mikor kezeim las­sankint visszakapták természetes színüket. Ezt az előterjesztésemet örömmel fogadiák, mert bizony fejlői lábig tele voltunk izzad­sággal és piszokkal, mert nyoma sem volt meg nálunk a tisztálkodásnak. De kénysze­rültünk megszokni ezt az állapotot és nem is gondoltunk arra, hogy az egész müveit világ undorodnék tőlünk, ha látna bennünket. Vég­eredményben egy eszkimó természetesen tel­jes megértést tanúsított volna velünk szem­ben azért, hogy ezeken a napokon semmi érzékünk sem volt legaláb!> a kézmosásra, mivel ez a nép, — amint Teli rben megismer­tem őket, — egyáltalán nem érzi undorítónak a testére száradt izzadságréteget, sőt ellenke­zőleg: megbecsüli, mivel jól megvédi őt a hideggel szemben. Látni való tehát, hogy a higiénia és a tisztaság relatív fogalmak, ame­lyek a világban nem mindenütt és elsősor­ban nem minden körülmények között része­sülnek kellő tiszteletben. Még táplálékunkkal szemben támasztott igé­nyeinket is a primitív népek nívójára kellett leszállítanunk. Egyetlen szemránditás nélkül megittuk a piszkos vizet, megettük, sőt kimon­dottan nagyra becsültük az olyan ételmara­dékokat, amelyektől rendes körülmények kö­zött nndorodtam volna. Kis papirossal ujjaim közé fogtam mindent és mcgctlcm, hogy csak minél tovább tartson élelmiszerkészletünk. Bi­zony tartózkodás nélkül ittuk meg a piszkos levest akár rénszarvasprémiink. akár a fekete füst, akár a medve zsirja szennyezte be azt és még akkor se undorodtunk tőle, ha egyik­másik társunk villa helyeit piszkos ujjaival belenyúlt. A legrosszabb mégis az volt, mikor ujjainkról boldog akkurátussággal nyaltuk le drága eledelünk, a csokoládé minden legki­sebb nyomát. Ha valami leesett a sátorban, nem resteltük felvenni azt a földről, ha még­oly piszkos helyre is esett az a szomorúan kis darabka medvehus. Mohón nyújtottak utána kezünket és éhes szemek tapadtak rá. Mihelyt érintkezésbe jutottunk a civilizált világgal, attól a | i lanatlól kezdve oly sze­rénnyé lett szükst leink is megnőltek. Hir­telen éreztük, hog- étkezésünkhöz hiányzik a tányér, amelyet - ha kész az ebed —, szájról-szájra körüladogathattunk volna. Ugyan csináltunk egy tányért egy üres alu­miniumdoboz darabjaiból, és magam voltam azon, hogy egy alkalmas fémdarabból szű­rőt készítsek olyasformán, hogy kis lyukacs­kákat fúrtam a fémbe. Ezenlul most már minden folyadékot előbb »megszűrtünk-! és csak azután ittuk meg. Az uj »tányért« álta­lában »felszolgáló tálcának« neveztük, annak ellenére is, kogy ? husieves gyakran kicsur­gott a fenekén keresztül belőle. Aznap hir­telen megjelent a sátorban Behounek és tu­datta, hogy az ebédet pár perc múlva Trojani felszolgálja. Majd megjelent Trojani a sült hússal tele, párolgó edénnyel (tálca gyanánt egyszerű pléhdarab szolgált) s e szavakkal állította elénk: »tálalva van.t És nem szabad azt hinnünk, hogy ezt az ételt csak a fennálló kényszer pusztíttatta el velünk. Egész másképp 1 Amíg például a medve zsirját nyugodtan felhalmoztuk, a tel­jesen haszontalan részeit kidobtuk. A jégen való hosszú tartózkodásunk alatt ajánlottam, hogy könnyebbség kedvéért ad­junk nevet az egyes tárgyaknak, mindegyik­nek azt, ami számára leginkább megfelel. Igy például ezzel az alkalommal a vastag kávés termosz fémpalackját »bussolotto«-nak, »iránytűcskének* neveztük el. Ebből étkezeit a két sebesült és annyira hozzám nőtt már, hisz örökösen használtam, hogy már életem egy specifikus darabjává vált s hogy később is megmaradtam mellette, teljes a kontraszt, mikor nekem ebben a termoszfedőben szol­gálnak fel. Legfeljebb, ha majd elgyengit már öregségem, akkor tágilok csak a termosz fedő­jének belső burka mellől, ha meg akarnák tisztogatni, amely társaim speciális engedélyé­vel ivópoharamul szolgált. • • • A lezuhanás óta most először ettük meg jobb kedvvel ebédünket. Trojani nagy dicsé­I Wv.-V» mWKM 41 Üzlet: Gizella tér VARGA CIPŐI LEGJOBBAK Raktáramat leépitem isW.íJírt ktárusito Illa — Ezen olcsó eladási már az ipartestület székházában Iev5 ipari vásáron megkezdem. F|$chep ,zsó „KéZÍmUnkaháí" SSISucc. ,o. s^? CSEPEL % Dl'RKOPP CSEPEL % PUCH 140 VARROGEPEK H KEREKPAROK részletfizetésre tólál'éssal gyári áron IcapOaiók. Ingyenes htmzőtanfolyamra Jelentkezni lehet Lukácsnál, Feketesas ucca 2,0. Speciális favHómütiely. Keztyüt csak Paulusznál vegyünk! Nagy raktárt tart minden színben és minőségben szarvas-, iramszarvas-, őz-, kutya (nappa)-, antilop-, zerg,e-) gazella-, kecskebőr stb. keztyüben. — Rendelésre fS készít. — Specialista sportkeztyük, mint |)0X-, vitfó-, autó- stb. készítésében. — flz ¡parkiái itáson résztvesz. — üzlet és ipartelep : Kelemeaucca 7. Magy. hír. szabadalmazol! IFszliló- a. A jani B ük M ^ •, szereimmel felfilmulhalallanul W©f$SrIIÍ5Íl IISZVBVOffC uri, n5i és gyermekruhákat, himzésf, teritőt ^tb. Függönytisztításra külön osztály. Gyászesetben ruhák soronkiviil festetne : eketére. Férfiruhók kívánatra ki Is javíttatnak, kisebb javítás díjtalan. 84 ivatat I iif«9 lÁVBAf kelmefestő és vegytisztitn inarteleoe. Rákóczi tér (salát ház, az .. n •HUQ «VftdCi és a tűzoltólaktanya közt). Fióküzletek: Kazinczy u. 11. Telefon 04 Gizella tér 3. Teirfo > 10 5í Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 15. Ruhákért elküldünk és haza Is szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents