Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-18 / 235. szám

1330 otctóber 18. DELMAGYAr.ínSZAG 3 II sziniigyi bizottság elutasította a Szeged-Debrecen-Pécs Miskolc staggione-tervef Ünnepélyes külsőségek között, a legelső művészek jelenlétében nyitják meg vasárnap a reprezentatív kiállítást Az uj iparostanonciskola épületében lázas izgalommal rendezik a Szegedi Fészek Klub és a Munkácsy-céh nagyszabású reprezentatív kiállítását. A Munkácsy-céh olyan hatalmas anyagot küldött Szegedre, hogy szinte lehetet­len elhelyezni az egészet a kiállítási termek­ben. Kosztolányi-Kann Gyula vezetésével éj­jel-nappal folyik a rendezés munkája. A ki­állitás anyaga — minden várakozást felülmúl. A legelső magyar festők és szobrászok küld­ték el legújabb alkotásaikat. De meglepő a szegedi festők osztálya is és gyönyörű része lesz a kiállításnak a Heller, Károlyi és Szőri emlékkiállítás. A reprezentatív kiállítást vasárnap délben 12 órakor ünnepélyes külsőségek között nyit­ják meg az uj iparostanonciskolában (Zrinyi­ucca és Kölcsey-ucca sarok). Az ünnepélyes verniszázsra a többek között Szegedre érkez­nek: Márk Lajos, Róna József, Horvay Já­nos, Iványi-Grünwald Béla, Csánky Dénes, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Nagy Sándor, Petri Lajos, Glatz Oszkár, Hermann Lipót. Szüle Péter, Istókovics Kálmán, Rubovics Márk, Gyenes Lajos, Kemény Nándor, Hubay Andor, Réti Zsuzska, Nádler Bóbert, Zádor István és még többen, akik valamennyien a kiállításon is szerepelnek, — Szegedre jön Déry Béla, a külföldi kiállítások miniszteri biztosa is. A nagyszabású tárlattal kapcsolatosan egyéb­ként a Fészek Klub vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel négy matinét rendez, amelyekre min­den jegy elfogyott. Indítvány Klebelsberg díszpolgárrá választására (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Kószó István és hatvannál több bizottsági tagtársa beadványt intézett dr. Aigner Károly fő­ispánhoz, akitől azt kérik, hogy október 2*-íre, a szegedi ünnepségek első napjár« hívjon össze rend­kívüli közgyűlést. A rendkívüli közgyűlés meg­állapítaná, hogy a város közönsége a fogadalmi templom építésének befejezésével teljesítette arvizi fogadalmát. Az előterjesztés aláírói ezenkívül in­dítványozni fogják, hogy a közgyűlés Szeged fej­lesztéséért kifeitett érdemei elismeréseként válasz­szák meg a város díszpolgárává gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert. Kifogták az öngyilkos fiatalember holttestét a Tiszából (A Délmagyarország munkatársától.) A' Délmagyarország megírta, hogy két héttel ezelőtt egy ismeretlen férfi a közúti hid kor­látjáról a Tiszába ugrott és eltűnt a habok­ban. Az öngyilkosságot Licht Béla magán­tisztviselő látta, de már nem tudta megaka­dályozni. Mire a hid korlátjához ugrott, az ismeretlen már levetette magát a habokba. A hidon tul azután a szerencsétlen ember se­gítségért kiáltozott, de a mentőcsónak már nem találta. Az volt a feltevés, hogy az isme­retlen öngyilkost a viz lesodorta Jugoszláviába. Péntekeu délután azután az egyik fürész­telep munkásai jelentették a központi ügye­letre, hogy a Tisza partján a gyártelephez közel egy hulla van fennakadva. Bizottság szállt ki a helyszínre, a rendőrorvos meg­állapította, hogy a holttest már két hét óta lehet a vizben. Megállapították az öngyilkos személyazonosságát, Sári Józsefnek hívják, 35 éves állásnélküli munkás, aki valószínűleg nyomora miatt menekült a Italálba. Holttestét az orvostani intézetbe szállították. A Munkácsy-céh és a Fészek Klub együttes kép kiállítása október 19. iparostanonelsbola uj épü­letében. (A Délmagyarország munkatársától.) A szinügvi bizottság pénteken délben dr. Pálfy József pol­gármesterhelyettes-intendáns elnökletével ülést tar­tott a városháza tanácstermében. Az ülésen fog. lalkozott a bizottság azzal a memorandummal, amelyet — mint ismeretes — a vidéki színészet válságának megoldására Palágyi Lajos volt szín­igazgató. a Nemzeti Színház tagja dolgozott ki és amellyel a városok országos kongresszusának állan­dó polgármesteri választmánya már foglalkozott. Pa­lágyi elgondolása szerint négy város, Szeged, Mis­kolc, Pécs és Debrecen egyenlő részjegyzéssel ötszázezer pengős részvénytársaságot alakítanának, amelynek egy központi igazgatósága lenne. A rész­vénytársaság egy kollektív színtársulatot szervez­ne, külön társulatot az operettek, az operák és a drámák számára és szervezne egy kisebb kamara­társulatot is. Ez a négy társulat felváltva játszana a négy városban, agy, hogy minden társulat két­két hónapig egy állomáson maradna. A rész­vény! ársaság mindent központilag intézne, közpon­tilag szerezné be a szükséges darabokat, a ruha­tárat és a díszletraktárt. Palágyi szerint a vállal­kozás rentábilis lenne és a városokat mentesítené (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délután folytatla a törvényhatósági bi­zottság a rendkívüli közgyűlés napirendjének tárgyalását. A polgármester negyedöt órakor nyitotta meg az ülést, amikor a közgyűlési teremben lényegesen kevesebb városatya tar­tózkodott, mint csütörtökön. A szivattyuadó szabályrendelet részletes 'ár­gyalása volt soron. A szabályrendelet szaka­szait dr. Csonka tanácsnok ismertette. A har­madik szakasznál dr. Biedl Samu szólalt fel és azt kivánta, hogy a szabálvrendelet csak az építendő uj csatornák mentén lévő házak be­kapcsolását tegye kötelezővé. A módosítást elfogadta a közgyűlés. A negyedik szakasznál ismét Biedl Samu szólalt fel. Elmondta, hogy a szabályrendelet alapján a város hatósága sokszor igen mé­lyen bele fog nyalni a polgárság zsebébe. A közgyűlésnek kell gondoskodnia arról, hogy ennek gátat vessenek. A tervezet szerint a bekapcsolás költségeit az ingatlan tulajdono­sának kell viselnie. Kívánatosnak tartja, hogy a tulajdonos, ha akarja, maga építtethesse meg a bekapcsolást, mert a tapasztalat szerint ha a város épittet valamit, az mindig drá­gább, mintha a magános épittet. Dr. Kováls József az eredeti szövegezést fo­gadja el. azoktól a horribilis terhektől, amelyekkel jelen­leg a színházak fentartása jár. A szinügvi bizottság dr. Pálfy József javaslatára kimondotta, hogy Palágyi tervezetét nem tartja alkalmasnak a kivitelre. A legfőbb kifogás ellene az, hogy az érdekelt városok a tervezet szerint két-két hónapig csak egyfajta műfajt láthatnának színházaikban, vagy csak operettet, vagy csak ope. rát, vagy csak drámát. Ilyen körülmények kőzött nem lehet változatos műsorról gonioskodni, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szín­ház látogatott legyen. Az egyfaju műsor még azt a kevés érdeklődést is elforgácsölná, ami meg­maradt a vidéki városokban a színházak iránt. A szinügyi bizottság a Palágyi-féle tervezet le­tárgyalása után a szinház müsortervezétével fog­lalkozott és tudomásul vette, hogy Szeged ünnepi hetét a szinház Sik Sándor »Szent István« cimü darabjával kezdi október 22-én, szerdán díszelő. adás keretében. Ugyanez a darab szerepel ar ün­nepi napok mindegyikén á szinház műsorán. A Fészek Klub 19-1 matinéira belépődíj nincs. Dr. Széli Gyula kifogásolja, hogy a betor­kolás engedélyezéséért külön kérelmet kell beterjeszteni. A közgyűlés mindkét módosítást elfogadta. A következő szakasznál Iritz Béla kifogá­solta a 10 pengős betorkolási dijat. A XI. paragrafust dr. Biedl Samu, dr. Sfn­ger István, dr. Szél! Gyula és dr. Erdélyi Jenő felszólalása után stiláris módosítással fogad­ták el. A XVII. szakasznál dr. Széll Gyula szólalt fel. Kijelenti, hogy a szabályrendelet nem kí­vánatos és csak feltételesen fogadja el. A ren­deletre szükség van, hogy alap képződjék a csatornázáshoz, de burkolt pótadóemelést nem jelenthet. Mondja ki a közgyűlés, hogy a szivattyuadó jövedelme semmi másra, mint csatornázásra és a csatornázás fentartásának költségeire nem használható fel. Lájer Dezső csatlakozik Széli indítványához. A módosítást elfogadta a közgyűlés. A XXIII. szakasznál Lájer Dezső a jótékony egyesületek mentesítését kéri a csatornázási adó alól. Indítványát a többség nem fogadta el. A XXV. szakasznál Wimmer Fülöp stiláris módosítását elfogadták. A XXVI. szakasznál dr. Széli Gyula és dr. Singer István, Pctrik Antal, Biedl Samu, Ot­tóval/ István és dr. Szckerke Lajos felszólalása A Közgyűlés részleteiben is megszavazta a szivattyuadlót Szombation délután lesz a lakásvita

Next

/
Thumbnails
Contents