Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-18 / 235. szám

SZEGED. ScerkeaztOteg: Somogyi uccn 22. L em. Telefon: 13-33.^ Kiadóhivatal, kOIoiOnkOnyvilAr és Jegyiroda : Aradi UCCB S. Tele ion: 306. - Nyomda : USw Llpól uccn 19. Telefon : 16-34. Tövlrall é» levélcím: DélmagyarortzAg Szeged. Szombat, 1930 október 18 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 2.33. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-00, UllfiHdrtn 0-40 pengő. — Egyes szám Ara hétköznap 16, vasár— és Ünnepnap 24 (111. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével naponta regge Az ellenzéki polgármester és a szerény ipartestületi elnök A rendkívüli közgyűlés rendkívüli események meglepetéseit zuditja a lakosságra, amelynek pedig eddig is elege volt nemcsak a bajokból, bizonytalanságokból, gondokból, krízisekből, mindenfajta munkanélküliségből és keresetcsökkenésből, hanem a meglepetésekből és csalódásokból is. Félreértés ne legyen. Nem meglepetés, hogy az egységes párt megszavazta a szivattyuzási adót. Az .egységes pártnak kötelessége, hogy támogassa, amit a hatóság akar. Nem okozott csalódást, hogy a külvárosi párt is a szivattyuzási adó megszavazói között szerepelt. Régőta tudott dolog, — mi már a választás előtt is tudtuk — hogy a külvárosi párt nem ellenzéki párt. Nem meglepetés, hogy a fajvédőknek se volt kifogásuk az ellen, hogy a gazdasági krizis kiterebélyesedésének hónapjaiban szegény keresztény és magyar szegediekből az eddiginél is több adót szivattyúzzanak ki. Ezrek és ezrek fölneszeltek azonban arra az erőteljes kritikára, amelyben a polgármester részesítette a — tiz év előtti kormányzatot. Az egész ellenzék igazat ad a polgármesternek. Nemcsak Szegeden. Országszerte. Teljesen igaza van. Ha a kormányok nem ugy gazdálkodtak volna, mint ahogy gazdálkodtak, nem éleződött volna ki a gazdasági krizis szinte az elviselhetetlenségig. Igaz, hogy a polgármester csak a tiz év előtti kormányzatról beszélt. De igazán nem lehet kívánni tőle, hogy most mondja el véleményét Wekerle pénzügyi politikájáról. Majd tiz év múlva. Ha akkor már nem Wekerle lesz a pénzügyminiszter. Mert csak a kormány örök, mondanák a mai benfentesek szabadon Kossuth után, de egy-két tagja alá van vetve a mindannyiunk fölött kérlelhetetlenül uralkodó mulandóságnak és változásnak. A dolgok ilyen természeténél fogva nem szószerinti értelmében kell venni a polgármester — időhatározóját. Nagyon jól tudja ő, hogy nem egy év gazdálkodása juttatott bennünket oda, ahol ma senyvedünk és tengődünk. Nagyon jól tudja ő, hogy a kormányok nyolc év előtt, hat év előtt, négy év előtt, két év előtt és tavaly sem gazdálkodtak kifogástalanul és hogy a gazdálkodás mai rendszerében is lehet találni néminemű hibát. Majd fog erről is beszélni. Egy év múlva, két év múlva, négy év múlva, hat év múlva, nyolc év múlva. Sose volt jó a nagy sietség. És időt kell engedni a meggondolásra. Különösen az olyan felelősségteljes állásban, mint amilyen a polgármesteré. Azt már csak a teljesség kedvéért emiitjük meg, hogy a tiz év előtti városi gazdálkodásról nem beszélt a polgármester. De a későbbiről sem. Pedig talán a városi gazdálkodásnak is van valami része abban, hogy jövőre a városnak legtöbb pénz a tisztviselők fizetésére, az egyetemre és az — inségakcióra kell. Talán ez a városi gazdálkodás is hozzájárult ahoz, hogy uj adók és adófölemelések nélkül felborulna az úgynevezett pénzügyi egyensúly. Nem meglepetés, hogy erről hallgatott a polgármester. Hiszen tiz év előtt is, de nyolc, hat, négy és két év előtt is Somogyi Szilveszter ült a város első tisztviselőjének a székében. Meglepetés azonban, ahogy Kőrmendy Mátyás szavazott. Mindenki tudja erről a derék és érdemes asztalosmesterről, hogy egységespárti. De azt is tudják róla, hogy az iparosság egyengette a karrierjét és vitte előre egészen a felsőházi tagságig. Körmendy a szegedi ipartestület elnöke. A kereskedelmi és iparkamara osztályelnöke. A felsőház tagja s itt a kisipart képviseli. Lehetséges, hogy nem tudja, hogy az iparosoknak is rosszul megy? Lehetséges, hogy nem tudja, hogy az utóbbi években hány ipartelep szűnt meg és hány volt kénytelen leépíteni? Lehetséges, hogy nem tudja, hogy a kisipar tengődik és hogy nagyon sok önálló kisiparos boldog lenne, ha annyi jövedelme lenne, mint amennyi fizetést némelyik munkás kap? Lehetséges, hogy nem tudja, hogy könnyíteni kell a kisiparos közterhein, nem pedig uj adóval boldogítani? Lehetséges, hogy nem tudja, hogy a lakások teljes felszabadítása — mert az ipartestületi elnök a felszabadítás egyik előharcosa — a meggyöngült kisipari egzisztenciák egész sorát fogja gyökerében megrázni? Es lehetséges, hogy nem tudja, hogy mostanában egész közéleti magatartása éles ellentétben van azokkal a kötelességekkel, amelyek ipari pozícióival kapcsolatosan ráhárulnak és azokkal a megnyilatkozásokkal, amelyeknek nem egyszer voltunk szem- és fültanúi, amikor az ipartestület elnöki székében beszélt az iparosok közterheiről? Körmendy Mátyás, nagyra nőtt — pozíciókban. Most országgyűlési képviselő akar lenni. Néhány tulajdonsága tagadhatatlanul megvan hozzá. Tud alkalmazkodni. Nem egészen következetes. A világért se akarjuk érinteni politikai intaktságát. Mindig egységespárti. De nem az iparosok tömegeire számit. A mandátumot nem az iparosszavazók ezreitől akarja. Szerény ember. Megelégszik a háztulajdonosok és néhány városi tisztviselő szavazatával. Egéssz Romániára kiterjedő teémszzervezzetet leDle^iek le Magasrangu Katonai és magánmémökölc KémKedtek a szovjet Javára — Eddig ötven letartóztatás történt — Kél magyar a letartóztatottak Között (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: Romániában nagyarányú kémkedési botrányt leplezlek le. A kémkedést SSzovjetoroszország javára folytatták. Eddig ötven letartóztatás történt. A politikai rendőrség már hetek Óta nyomozott a kémkedés ügyében és a péntekre virradó éjszaka rajta ütött a kémszervezet tagjain. A késő éjszaka megtartott házkutatások során rendkívül súlyos és terhelő adatok jutottak a rendőrség birtokába. Megállapították, hogy a kémszervezetnek két autója, hat motorkerékpárja és Bukarestben titkos rádióállomása is volt. A kémszervezetnek azonkívül futárjai és repülőgépei voltak, amelyeken a jelentések egyrészét Bécsbe továbbították. A szervezet egész Romániára kiterjedt, Bukarestben három fiókja volt. A bukaresti szervezethez többnyire a katonai földrajzi intézet mérnökei tartoztak. Fontos központ volt Brassó, ahol az oLtani repülőgépgyár több magasrangu alkalmazottja állott a kémszervezet szoklgálatában. /1 bukaresti központ egy rádiószaküzletben volt, itt jelentkeztek a bécsi futárok és itt vették át az anyagot. 35 letarlózr tatás történt a vidéken és 15 Bukarestben. A szervezetnek azonban jóval töb tagja volt, de sokan neszét vették, hogy a rendőrség nyomukban van és megszöktek. így csütörtökön két autó haladt át a határon tiz utassal, akik" valamennyien a kémszervezet tagjai voltak. A letartóztatottak között kél magyar is van. Az egyik Erdélyi Aradi Viktor író, Jászi Oszkár egykori barátja, aki a román megszállás idején Budapesten cenzor volt, a másik egy állítólagos újságíró, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A kémszervezet vezére egy német mérnök, akinek a névét szintén nem publikálták. A házkutatások során lefoglalt iratok között sok fényképmásolt van titkos katonai iratokról. A leleplezés Bukarestben nagy szenzációt keltett. A hitleristák e! akarják kobozni a bankárok és a bevándorollak minden vagyonát Indiíványí nyújtatlak be a parlamenthez a bankok állami tulajdonba véíelöről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A nemzeti szocialista párt a kővetkező indítványt terjesztette a birodalmi gyűléshez: »Mondja ki a birodalmi gyűlés, hogy a kormány elkobozza az összes bank- és tőzs^eHrSIyofe egész vagyonát és zár alá veszi az 1914 augr.sztus l-e óta keletről bevándorolt z<sidök és egyéb külföldiek és családtagjaik minden vagyonát. Kártérítés nélkül el kell kobozni minden olyan vagyontöbbletet, ami a forradalmak, az infláció és a defláció zűrzavarában állott elő. Az összes nagybankokat, valamint a birodalmi bankokat Is az állam tulajdonába kell átvenni.« Viharok a porosz országgyűlésen Berlinből jelentik: A porosz országgyűlés mai ülésén a szociáldemokraták és a kommunisták közt heves összeütközés történt, amelv már azzal