Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-02 / 221. szám

llftLMAtiYAHOKSZAÜ 1930 október 2. fuiSHiam Hmmes tolta Page (6s7efcp1ésévc' H csékok liaiésa oén'efclőt • Korzóban. ügyi bizottság - tekintettel a város súlyos anvagi helyzetére - egyetlen fillért sem irányzott elő hitfelekezeti segély címen. \ alószinünek tartom azonban, hogy a béke kedvéért o jövő évi költségvetésbe meri; beleborítják valahogy azt a harmincezer p:ngöt, amely az idei költségvetésben is szerepelt A baj csak az, hogy a felekezetek kozott létrejött megállapodás szerint tizezeröszáz pengővel többet kell előirányozni, mert különben felborul az egész tervezet. _ \ megállapodás részleteiről meg annyit sikerült megtudnunk, hogy a közös megbeszelésen kidolgozott és elfogadott felosztási teruiinutv>fni * vezet szerint a rendelkezésre álló összeget nem az egyes felekezetek lélekszámának arányában osztanák fel, hanem a felekezetek háború előtti segélyének arányában. A felosztásban a város kegyurasága ala tartozó plébániák nem szerepelnek és ennek következtében a kiscbbséci felekezetek körülbelül megkaphatják ugyanazokat az összegeket, mint amelyeket a háború előtti esztendőkben kaptak városi segély cimén. A felosztásnak ehez a módjához valamennyi felekezet hozzájárult és igy valószínű, hogy végre nyugvópontra jut ez a sok zavart okozó kérdés. I^eh^M ii 41 II ím flim u > • n * immmmmmmamm RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László Csányi János 1873 január 13-án született a Kálvária-utcában. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a város szolgálatába lépett; jelenleg Szeged város fogy!asz^ adóhivatalának főnöke. Felesége Kuluncsics Rozália. Leányuk: i9 , w Csányi Ilona, sz. 1896 november 18, a békéscsabai állami polgáriiskola tanárnöje férje Pancrátz József a békéscsabai felsőkereskedelmi iskola igazgatója Leányuk, Pancrátz Edith, 1917 április 26-án sz. Békés^Egy1 Csányinak az árviz előtt szélmalma volt Alsóvároson, a város szélen; a víz után a malom környékén barakokat epitetteK. Asc olvasórovata 41 Csaplár. 152í-ben az egyházi tizedlajstrom szerint Chiaplar Balázs Bondy-utcai lakos. Csapó. Nagyon régi és ma is elo szegedi család. Az 1522-iki tizedlajstrom említi Chyapo Bálintot, Chyapo Gergely Szent Háromságutcai, Chvapo János Hajnal-utcai, szinten Chyapo János Lysa-utcai és Chyapo Illés Bondy-utcai lakost. 1842-ben Tsapó István rókusi lakos, 30 krt adott a rókusi temetőre. ' 1849-ben a szegedi III. honvéd zaszloaljban két Csapó szolgált: János és Pál. Csapó Ferenc, jómódú gazda, a hatvanas evekben tagja volt a belvárosi kaszinónak Csapó Judit, 1738-ban Szabó János felesé^- ez év október 11-én született fiuk, István. Cs'aszna. Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom emlid Chyasna György szegedi lakost. C«atak 1522-ben, az egyházi tizcdlajstrom szerint Chyathak Albert Kerek-utcai lakos. Csatren. 1565-ben Csatren György özvegye és árvái nem érezték jól magukat a török uralom alatt és Szegedről Debrecenbe költöztek. Csavargó. Csavargó Péter a magyar szabók céhmestere volt 1779-ben, 1791-ben és 1791ben. 1797-ben a zsidó rabbi Csavargó János házában lakott. Ugyanazon év őszén megvásárolta a házat a hitközség azzal a szándékkal, hogy telkére zsinagógát építtet. Csavojszky. Trencsénből jött uri család volt. Csavojszky János 1772-ben költözött Szegedre Zvoncsin községből. lW-17£ben városi rendőrkapitány volt. 1790-1805-ben az alsóvárosi polgárőrség gyalogszázadának kapitánya volt. 1807-iki országgyűlésen Szeged egyik követe. Ekkor egyszersmind városi tanácsnok is volt. Csavojszky József, az előbbinek fia, szintén tanácsnok lett. Leánya, Jozefa ifjabb Vedres Istvánnak, Vedres mérnök fiának lett a felesébe majd özvegységre jutva Gaál Mihály kereskedő és földbérlőhöz ment nőül. Mostoha fia dr. Gaál Endre m. kir. kormányfőtanácsos, ny. városi tanácsnok. A Csavojszkyak családi háza a Boldogasszony-sugárut 3. sz. a. volt. Egy idei 4 (1843-48) itt volt elhelyezve a tanítóképző intézet. . . A Csavojszky családnak leányági leszármazottjai valószínűleg ma is vannak Szegeden. »Csavojtzky« Borbála, ki kétségtelenül ugyanebből a családból származott, Rókuson lakott; 1842-ben 1 frt 40 krt adott az uj temetőre. Csáki. Az 1737-iki boszorkánypörben, junius 5-én vallomást tett Szeghi Ferenc neje, Csáki Anna, Kovács Rózsa boszorkány ellen. Csáky István alsóvárosi háza az 1748. évi nagy tűzvész alkalmával elpusztult. Csákv Anna Szabó Antalnak volt a felesége Fiaik; Antal, sz. 1754. VIII. 28. István, sz. 1756. II. 17., István, sz. 1759. II. lo. Rókuson 1820 óta szerepel az anyakönyvekben a Csáki család. Csáki István rókusi lakos 1842-ben egy frtot adott az uj temetőre. Csákó. Az 1522-iki tized1 ajstromban »Chakot János Bondy-utcai lakos. Csánvi. A város mindegyik kerületében találunk Csányiakat, akik mind ugy tudják, hogy családjuk már nagyon régóta itt él. Csányi Mihály 1723-ban felsővárosi lakos, de még nem polgár. Ellenben: Csányi János, aki 1678 körül Szegeden született már polgárnak vallotta magát s kétségtelenül az is volt, mikor 1728-ban tanúvallomást tett egy boszorkányporben. Csányi István fiát .megrontottak* egy 17^8iki vallomás szerint. 1737 junius 5-én Csányi Mihály 30 éves neje, Koszó Anna, szintén boszorkánypörben tesz V1íányil Gergely ügyvéd 1845-ben önkéntes adózást vállalt. . Csányi András 1848-ban, mint tizedes belépett a nemzetőrségbe. E két utóbbiról nem tudjuk, melvik Csányi családból származik. I. Felsővárosi Csángiak. Legnevezetesebb közülük Csányi József, aki 1819-ben a csajkas században szolgált. A Maros kiöntésénél oly hősiesen látta el szolgálatát, hogy a hivatalos lapban is közzétett dicsérő okiratot kapott. Csányi Anna Szabó Albertnek volt a felesége. Fiaik: József, sz. 1756 április 18. Pál, sz" 1738 január 20. r, . ..... II. Rókusi Csámiiak. A rokusi plébama anyakönyveiben 1820 óta szerepel a Csanyi irév Csányi János, aki 1808-ban születhetett kispap volt a váci egyházmegyében és az 1831iki kolera alkalmával nagy segitsegére volt a plébánosnak. A teologiát Pesten vegezte az egyetemen. A Központi Szemináriumban megfakult Magyar Iskolának o volt az első elnöke. 1831-ben szentelték pappá 1848-ban mátraszöllősí, 1850-ben ^igt^éiplébános lett; itt is halt meg 1874 október 24-ém 1842-ben Csányi József rókusi lakos 1 frtot adott a rókusi uj temetőre. í Pomáziné Csányi Juha nagyon vallasos aszszony volt Rókuson; elnöke volt az Olvasó Társulatnak. . . , III. Alsóvárosi Csángiak. Csánvi Mihály ab sóvárosi lakos 1848-ban tagja volt a városi képviselőtestületnek. Csányi Gvörgy gabonakereskedő volt; üzlete a Kárász-utcában, szölleje Szatymazon volt. A nvolcvanas évek elején halt meg. Bárkányi Anna volt a felesége. Fiuk, Csányi János 1845 január 7-én született 1 Szegeden. Ö is gazdálkodással foglalkozott es gabonát adott-vett Lippai Ferenc bormerőneK és Sándor Rozáliának leányát, Máriát (sz 1850 junius 11., meghalt 1913 február 150 vette nőül. Lippai Ferencnek szölleje von Domaszéken és borait a mai Vitéz-utca helyén volt házában mérte ki. Csányi János és Lippai Mária fia. Harc az Iparművészei! kiállilás körül Mélven tisztelt Szerkesztő ur! Engedje meg, hogy a mai lapban megjelent »Harc az iparmuvé^eh kiállítás körül, cimü cikkhez pár szóval hozza szólhassunk. A Budapestről lerándult kézimunkakereskedők azzal ejtették tévedésbe a helyi szaK társadat, hogy hirdetéseikben -Parmüvészet, taállitásróU tettek említést, sőt a tegnapi interjúban megemlítik, bogy nagyrészt keránmd fzm unkákat és iparművészeti .targyakatámtangkU Ez azonban nem egészen igy áll, mert a tóm tott tárgyak túlnyomó része olyan amüvent a szegedi kereskedők es kézimunkas«£ Ionok is készitenek és árusítanak. Ebben rejlte tehát a sérelem, mert ilyenformán a budapesti piae konkurál a szegedivel, erre pedig a mai szomorú viszonyok mellett nincs szükség. A vidéki ipar és kereskedelem amúgy is küzd a rossz gazdasági viszonyokkal és emellett fel kell vennie a versenyt Budapesttel, hova áttwdj kedvezményes vasúti menetjegyekkel csábítják a vevőket. E rendszer ellen - sajnos - hasztalanul emeltük fel számtalanszor szavunkat Ha mar most ezenfelül még a budapestieknek lehetővé teszik a szegedi piacon való árusítást, akkor mi szegediek várhatjuk csendes kimúlásunkat Minden tárgyilagos vélemény ezt a tényt fogja megerősíteni és kétségtelen, h<*y aj-őbenhasonló kiállításoknak nem fognak engedélyt adm, hacsak nem akarják, hogy a szegedi adóalanyok elpusztUlSnk szíves közlését kérve és megköszönve vagyunk tisztelettel: Régi előfizetők. A Honvéd-tér igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagybecsű lapjában nem egvszer volt szíves szót emelni arról a szörnvüséges helyzetről, amelyben a város közeoén a most rendezés alatt levő Gizella-tér tőzoms'zédságában fekvő Honvédtér van. >Azsu Szeceden« cimet adhatnám levelemnek* de nem akarok rekriminálni, mert célom nem a szemrehányás, hanem a bajok mielőbbi orvoslásának d^SCádónkat állandóan emelik, de a köztíszincásr legelemibb követelményével nincs olyan hatósági szerv, amely törődne. A Honvéd-tér csatornázatlan, az eső- és szennyvíznek nm« lejolvása. A Bódogh János-ucca felé vezető vonalán éjszakánkint szálláshelyül használjak fel a végigvonuló árkokat. Világítása nincs a H<»»véd-térnek. A kömvékbeü házak házi szemetjeit* döglött állatait oda viszik el abban a reményben* hogy a köztisztasági hivatal majd gondoskodik azok eltakarításáról. Az árkok füvei, Illetve régóta bűzlő személtei vannak telve. Körülbelül egy nőnappal ezelőtt kitisztították a gyakorló teret, annak lekaszált füve és egyéb szemete ott bűzlik ma is a Honvéd-téren. A po'fán^ster irt*!* tézzük kérelmünket. Csatornái, világítást, kövezetet és köztisztaságot kérünk a Ilonvéd-térre! Tisztelettel: A Honvéd-téri lakók. B Délmagyarország kölcsönkönyvtárában az előfizetési dü: a Délmagyarország előfizetőt részére havonkint 1 pengő, munkáselötizettthnek hetenkint 16 fillér mindenki más részére 160 oenaő havonklnt. 1930 októ A Tem i (A Délmagi aéggel Végzik templomon é ünnepségek 1 c*m jön kőz! készülnek mi rendelkezésre Hsébb zavar A fogalmi t felaaerelésekn Werdán járt 1 ket most sür még ezen a 1 kőző 1 jövő 1 lését A temi ffek* Nándoi szek készítet A napokba: iéges lámpák (ibér kerül agyik kandel Kx aszfaltos gombaégős | kivitelű lám járójáöak kél A jövő hél miután a Te • D&mflm k»tte a vár. Wkolat kés *ogy4keII iolják ai « számira he' kész, drága itat ósága ak tfalmakat, a figyelmezted denrA Most íftíti annyír Mit, mert a "í«mploni-téi Hagyták ki a kerülnek. A Umpaoszlop '«bí ff kijtz ahány lámp Ide tarto2 Intézet terri Ezek a Ián Wak, amel fogják odai Sulyo a í (A Déln dán a kor; leitéég tör1 áldozata kórházban törgó J; ^z algyői van alkáli ötkor índi dán is me, és néhány Után eddi kocsiról é lyek lábá A szere Vonatot n húzták a Kihívták szenvedeti kórházba, lábfejét : nem lehe mozást r