Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-15 / 232. szám

2 DftMAGYATtORSZAG 1930 október 15." bomba lefelé robbant és Így, at orvog és csa­ládja megmenekült. Wilhelm beutheni főorvos Is kapott egy cso­magot, az Is a felbontásnál robbant fel, az orvos azonban csodálatos módon megmene­kült. Art hiszik, hogy a bombákat bosszúból küldték el a két orvosnak. Asz olvasó rovata Takarékoskodjunk! Tisztelt Szerkesztőségi Tisztelettel egy el nem mondott beszédről Írok. amit a vasárnapi keres­kedelmi gyűlésre Szántam. Ma általános felkiáltás, hogy takarékoskodjunk. Ezt a fizetések lereduká­lásával akarják kezdeni, ahelyett, hogy a feles­leges állami dolgokat szüntetnék meg. Egy ilyen intézmény, ami ma bennünket, kereskedőket és iparosokat a legjobban érdekel, az adófelszólam­lási bizottság és a most kővetkező adóősszeirás. Nézetem szerint ez mind a kettő felesleges, mert hiszen — sajnos — tapasztaljuk évről-évre, hogy ezen intézményektől semmi eredményes munkát nem kapunk. Hiába adunk be bármilyen adóvallo­mást, azt figyelembe nem veszik, hiába hivatko­zunk a rossz gazdasági helyzetre, hiába mutatjuk ki, hogy csak vesztesigeink vannak, az adót kö­nyörtelenül ránk húzzák, mert hát élünk. Az adófelszólamlásoktól, amint sajnosán tapasz­taljuk, nana sok orvoslást kapunk. Éppen a rault napokban tőrtént, hogy valaki az adótárgyalásra nem mehetett el, mert beteg lett, ezt közölte Is a bizottsággal, ennek dacára letárgyalták ügyét. Kérem, még a bíróságoknál is figyelembe veszik valakinek a betegségét. Igaz, hogy az adófelszó­lamlási bizottság nem köteles aenkit sem meg­hívni a tárgyalásra, de ha már • lapokban közlik a tárgyalásra kitüzöttek névsorát, akkor már csak jóindulatból is egy Ilyen bejelentést mégis csak figyelembe kellene venni. De ott van a fellebbezés lehetősége, — ez is igen llluziórus valami, mert igen ritka eset az, hogy ott valaki megfelelő orvoslást kapjon. Ezek helyett az intézmények helvett he­lyesebb volna valami olyan megoldási módozatot találni, ami az adókivetést igazságosabbá tenné,, mert ez a mostani sokszor igazságtalan és bizony sokszor existenciális kérdéssé válik. Ezek meg­szüntetésével mennyi költséget lehetne megtakarí­tani, — már ez Is kőnnyitene az adóterhekeni így takarékoskodjunk. . Tisztelettel: (Aláírás.) Kézimunka-szalonomban Aradi ucca ©. (Wiesner mellett) lakásdiszitést kézimunkák eredeti relzok után lealobb kivitelben készOlnek M" Valódi csipkéket méterszámra Is raktáron tartok 58 Reitzerné Harczos Melly. kjmmmmam Bemuíai/a szerdától a Belvárosi Mozi Váratlan fordulat Bauer Gusztáv gyilkossági pőrének főtárgyalásán Elrendelték Fellner András alibijének felülvizsgálását és a tárgya­lást elnapolták (Budapesti tudósilónk telefonjelentése Bécsből jelentik: A Scháftner Kitty meggyilko­lásával gyanúsított Bauer Gusztáv esküdtszéki tárgyalása során ma váratlanul szenzációs fordulat tőrtént. Az ügyész indítványára az esküdtbíróság elrendelte Fellner András ali­bijének ujabb felülvizsgálását és amig a vizs­gálóbíró ezt az ujabb vizsgálatot lefolytalja, az esküdtbirósági tárgyalást elnapolják. Bauer Gusztávot a bíróság nem helyezte szabadlábra. A fordulat Bécsben óriási feltűnést keltett, a lapok a tárgyalás elnapolását külőu kiadás­ban közölték. Berlinben kedden eiiiéiték a hétfő esti tüntetőket (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: A hétfői tüntetésekkel kap­csolatban letartóztatottak egyr'észét krd 'en dél­után már biróság elé állították és 14 embert közcsendháboritás, hatóság elleni erőszak és idegen vagyon rongálása cimén többhcti fog­házbüntetésre ítéltek. A zavargások során elő­állítottak között több középiskolai diák is volt Tartós ondolálás! Henna hajfestés minden szinben. Arcápolás, vis- és vasondolálás, hajvágás és manikür. 148 Elsőrendű munka, mérsékelt árakon. Heimnél, Takaréktár u. 8. szám. A német nemzeti pártiak és a nemzeti Szo­cialista lapok arról panaszkodnak, hogy a rendőrség hétfőn este túlságosan brutálisan járt el a tűntető tömeggel szemben. A Dohnánvi-mtse Jegyei. A belvárosi plébánia* hivatal közli: A 25-én tartandó ünnepélyes szent­misére szóló jegyeket az illetékes bizottság a bel­városi plébániahivatal utján 21-én osztja ki. Min­den egyes jegy névre van kiállítva és semmi körülmények kőzött másra át nem ruházható. „ Sehol olcsóbban! RADIO és KelléUek gazdag vAlníziékbnn 12* Qy|| IRC hálózati és fOtő készülékek r IllLBr 3 legalább modellekben IS fiavl részletre nálam kaphatók Szántó Sándor gípkereskedfinél Szeged. Kis* icea , Önvédelem Irta: Móra Ferenc. Hét hétig nem volt itt semmi hiba a világon. Olyan becsületesen tartottak engem a népek, hogy már azt latolgattam, nem legjobb volna-e fölkö­szönni a kultúrpalotának és kibérelni itt a Gyuló­dülőben valami testhezálló kukorlcaszár-gunyhót Hogy hol van ez az »itt«? Ugyanott, ahol ed­dig. A magam külön kubikgödreiben, ahol az ősöket destruálom ásóval és lapáttal, a macska tudja notesz nélkül pontosan, mióta. Csak azt tu­dom, hogy bőrkabátban kezdtem, aztán a vászon is igen csak lehámlott rólam és most megint fu­tárral kellett kihozatni a bőrkabátot Meg azt is tudom, hogy én még soha olyan béketűrő né­pet nem láttam, mint ezek az idevaló hunnok. Már a száztizediknek a szemiből verem ki az ál­mot, de azért még mégse mukkant egyik se. 1'edig jó darab emberek is akadtak köztük, noha a hun nép általában okos emberekből állt (Va­lami középkori barát szentencia azt tartja, hogy st oifteris longum sapientem, lauda deum omni­potentem. »Ha hosszura nőtt emberben okosat látsz, dicsérd az Isten mindenhatóságát.«) Hát az idevaló hunnok nem éppen tartották magukat ehhez a regulához. Például ezt is száz­nyolcvan centisnek mértük, akinek a lapockája szolgál most irómappául a térdemen. (No, mi az már megint, Kollárt Hogy a maga gödriben nincs feje a holt embernek? Hát persze, az valami miniszter lehetett ezerkétszáz esztendő­vel ezelőtt) No tessék, máskor ha igy enyelegtem Kollár­ral, mindig fülig szaladt a szája a nevetéstől- Most csak ugy muszájból mosolyog, mint a deák. mi­kor a tanár ur viccet mond. Vagy lüít hete veszem észre, hofflt megváltozott körülöttem a világ. Istenem, milyen jó dolgom volt itt nekem addig, mig csak annyit tudtak ró­lam, hogy én vagyok a csontszedő zsidó, aki pengőt adok a kongóért Hiszen szó sincs róla. ez nem égésien tökéletes eszű emberhez való foglalkozás, de hát mit csináljunk neki,, ilyennek is csak lenni kell. (Daróci, az Isten szentelje meg magát, hát nem látja, hogy annak a sirnak még nincs meg a fe­neke, ha kiszedtük is már belőle a csontvázat! Ide nézzen, hogy szalad le benne az ásói Föl kell ásni az egészet, mert itt mélyebben még egy régebbi sir van.) Az is lehet, azt hitték, a Rudol bujdosik itt az én képemben. Mert csak az lehet olyan ke­gyetlen jó ember, hogy cigaretlivel táplálja a sze­génységet, ő meg csak a pipacsutorát rágja. He akármit hittek, nagyon emberáéges szívvel vol­tak hozzám. A kovács, akinek a műhelye előtt mindennap kétszer elmegyek, mindig nyájasan fogadta á köszöntésemet A csősz mindig elszidta a lábamtól a puliját, ha az végrehajtónak gon­dolt és leplezetlen kifejezést akart adni ellen­szenvének. Az urasági kanászok és bojtárok nem az én teremtésemet szidták, hanem a malacokéi és bir­kákét, ha azok őszi mélabujokban az autóm elé fe­küdtek. A szájtátó öreg szülék, ha kijöttek néze­lődni a tetthelyre, mindig megkínáltak paradicsom­paprikával, sőt már olyan is volt, aki málét csempészett a kofferembe. Megesett a szive rajtam, mikor észrevette, hogy édes.tésztát nem szedek ki az ételes kosaramból. Az uraságok ebédre hiv­tak, a bíró ur megkinált szivarral, a gazdaköri vendéglős ur keztyüben szolgálta fel a hirtelen­hamarjót, ha az eső rákényszerít«« a meleg ételre és az uri kisasszonyok a nagy-uccáa semmivel se vetettek rám több ügyet, mint más esernyőesiuá­USra. Szóval usy éltem, mint Mard hevesen ás bizonyosan jobban, mint Vilmos császár Doorn­ban, mert engem nem evett a lug a birodalmamért^ amelyikből elszöktem. Sőt csak akkor rázott a "hi­deg á kánikulában is, ha eszembe jutott, hogy író­asztal is van a világon. (Ejnye, Netumák bácsi, de fene hosszú nyele van annak a maga ásójának, azért dolgozik olyan szuszogva vele. Hogy mondja, hol dolgozott maga ilyennel? A Murman-pairton? Hát maga ott volt hadifogságban? Ejnye, hejnye, de jó, hogy a jegesmedvék meg nem ették, most fehér medve­cukornak mérné ki valami muszka boltos. No, hamar gyújtson rá erre a szivarra, jnajd kifüs­töli a szeméből az álmot) Az első szimptoma, amivel a világ elhldegedéae kezdődött körülöttem, az az uri jáger volt aki minden délután elmegy az ősök temetője mellett foglyásznl és minden este egy pár döglött varjúval tér haza. Ez énnekem mindig ugy szokott köszön­ni. hogy »adjon Isten, van-e még sok, Igazgató ur?< Egyszer aztán ugy fordította a szót, hogy »van szerencsém- és még a szőrpertlis kalapját is megdöfte hozzá az ujjával. A második tünet az volt, hogy mikor a mélabús disznó megint az autó elé feküdt, a kanász azzal csördített rajta végig­— No. te is ur akarsz már lenni, a nehézség csörgemetélözze kl a füled gombját? Hopp, döbbentem meg. Itt nyilván kitudódott rólam valami. Mert ha jól sejtem, én lehetek az az ur. aki feltüzelte a mélabús disznó ambíció­ját, hogy ő is ur akarjon lenni. S alighanem itt a magyarázata annak, hogy a csőszök nem vetik ér­tem "latba a befolyásukat, mikor a pulik barát­ságtalan Indulattal vannak hozzám s hogy a szü­lék most már nem édesítik meg áz életem málé­val, csak a hetipiacról visszahozott tejfölt csurgat^ Uk a nvakamba. mikor lent £u22olok a oódto"

Next

/
Thumbnails
Contents