Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-14 / 231. szám

1930 október 14. DCLMAnYARORSZAG 3 Előnyös Aspirin-t tabletta alak« ban kérni Minden »ableHán látható a BAYER^kereszf: „Napsugaras gyermekkor" (A Délmagyarország munkatársától.) A »Xapsu. garas gyermekkor« cimen tartott dr. Rapaport Samu vasárnap este érdekes előadást a kamara nagytermében. Az előadáson, amely a háború utáni gyermek lelki problémáit és a nevelés hibáit fejtegette, nagyon sok érdeklődő jelent meg. — A társadalmi rétegeknek az a nagy része — mondotta többek között dr. Rapaport — a jelen romjain nem vállalkozik arra, hogy a letűnt idők lantosa legyen, hanem a maga nyomorúságából kiszakadva, a maga életét az eljövendő nemzedék életének szolgálatába állítva, a jövőbe vetett hittel keres és kémlel uj lehetőségeket, amelyek a letiport társadalom számára egy nagy regenerációs folyamat, egy nagy újjászületés kapuit tárja ki. A társadalmi tömegeknek a háború után magára talált része, a maga piegmaradt életét aktiválva, minden erényének mozgósításával az utó. dok boldogulásának lehetőségét keresi. — A nevelés a mai formájában megreformálásra szorul. A nevelők két táborra szakadtak. Az egyik tábor a gyermekben, a másik a nevelő közegekben keresi a baj forrását Németországban, hol a nevelés problémája minden kérdésnél fontosabb, pszihologusok és pedagógusok okát keresték a gyermektársadalom epidémiaszerü hazudozásainak. Az analízis világított rá, hogy a gyermek mindig a nevelőktől tanulja el azt. A szülők gyakran mesélnek el a gyermekek előtt konvencionális hazugságokat és nem gondolnak arra, hogy a gyermek utánzási vágya ezekben is meg fog nyilvánulni. A nevelők nem vádolhatók rosszakarattal, a baj a nevelés tudományának nemismeréséből származik. A szülőknek a gyermekeiket illető vágyaiknak egyik ösztönzője, hogy a saját életét meghosszabbítva lássa, a másik, hogy az ő pieg nem valósitott vágyait énjének folytatásában megvalósítva lássa. A gyermek azonban a parancsoló élet ösztöneinek szavára igyekszik uj és más életmesgyét követni. A felnőttek tévesén hiszik, hogy a' gyermek kevésbé értelmi lény és igy történik meg, hogy a gyermek előtt elhangzanak sikamlós tréfák, a társadalom eltévelyedései, amelyek a mindent befogadó gyermekre kiszámíthatatlan hatással lehetnek. Az előadó ezután részletesen tárgyalta a megfélemlítés, a »muszáj«, a verés és a dadogás problémáit. A nevelés az ámitás és a hazugság utján halad, melyek a gyermeket a Kindérmeséknek a valóságtól messzeeső birodalmába vezetik, így szokhatik rá arra, hogy felnőtt korban Is az életnek nem tetsző megnyilatkozásai elől a gyermekmese birodalmába menekülnek. A gyermek korán a szülőknek szegzi a kérdést: ki hozza a gyereket? A szülők ilyenkor a gólyameséhez fordulnak, pedig a kíváncsiság fontos motorizmusa a gyermek szellemi fejlődésének és ha nem-kap kielégítő választ, betegesen figyelő, tépelődő lesz. Kellő intellektussal kell a dolgot a gyermek pillanatnyi szükségletének megfelelően közölni. Beszélt ezután az e'.őadó arról, hogy a gyermekek néha elhagyják a biztos otthont és nekivágnak a nagy ismeretlennek. Az analízis rámutatott, hogy a gyermek elsősorban megértésre és csak azután szeretetből és jóakaratból fakadó jóra vágyik. Beszélt a közösség szeretetéről való nevelésről. A szeretetre nevelni csak az képes, aki maga is szeretni tud. Boldog társadalom csak akkor lesz, fejezte be előadását, ha a nevelést olyan szülők fogják irányítani, akiknél az ösztönből származó szeretetet a felvilágosodottságból származó szeretet fogja felváltani. Az előadót a termet teljesen megtöltő közönség tetszéssel tapsolta. A Munkácsy-céh és a Fészek Klub együttes kép kiállítása október 19. iparostanonciskola uj épü. leiében. A kereskedők szövetsége a legnagyobb eréllyel tiltakozik a szivattyúzás! adó ellen „Sem az inségadó, sem a köztisztviselők fizetésredukciója nem alkalmas a gazdasági helyzet megmentésére" (A Délmaggarország munkatársától.) A Szegcdi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa vasárnap délelőtt a kereskedelmi és iparkamara nagytermében népes értekezletet tartott. Az értekezletet Varga Mihály elnök nyitotta meg, vázolta a mai kétségbeejtő gazdasági helyzetet, azokat a súlyos sérelmeket, amelyek a kereskedőtársadalmat sújtják. A mai katasztrofális viszonyok között a kereskedők nem képesek a mai adóterheket tovább viselni, — mondotta többek között Varga elmjk. A kereskedelem napról.napra sorvad, a fogyasztás már minimumra csökkent és ugyanakkor a kereskedőket azok a terhek sújtják, amelyeket akkor raktak rájuk, amikor helyzete legalább 50 százalékkal jobb volt. Utána Vértes Miksa ügyvezető-elnök szólalt fel. Ismertette, hogy a mezőgazdák olcsó ellátása érdekében a kormány egységesen gyártott csizma és posztó szétosztást tervez. Ennek az akciónak a lebonyolítását túlnyomórészt a Hangya bekapcsolásával kívánja a kormány megoldani, de felmerült annak a lehetősége is, hogy az akció lebonyolításába a kereskedelmet is bekapcsolják. Tekintettel arra, hogy elekintetben is komoly aggodalmak merültek fel, szükséges, hogy ebben a kérdésben a kereskedelem egységesen 'foglaljon állást Bejelentette, hogy ezügyben az OMKE-ban értekezlet lesz. Vértes ezután a kereskedőtársadalom kilátástalan helyzetét vázolta, majd felhívta a megjelentek figyelmét, hogy kedden délután 6 órakor az ipartestületben minél nagyobb számban jelenjenek meg, ahol Klebelsberg kultuszminiszter megbeszélést kiván folytatni a szegedi kereskedőkkel. Dr. Landesberg Jenő főtitkár telt ezután jelentést a Magyar Hét előkészületeiről. Felkérte a kereskedőket, hogy mérlegeljék ennek az ügynek jelentőségét és érezzék át annak fontosságát. Ezután határozati javaslatot terjesztett a nagytanács elé. »A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa a magyar iparra fontos e pillanatot npm akarja felhasználni rekriminációi előterjesztésére, hanem minden erejével, súlyával és tehetségével a Magyar Hét propagálóinak sorába lép, hogy ezzel is dokumentálja azt, hogy csupán a termelési ágak összefogása és azok együttműködése teszik lehetővé a közgazdasági élet zavartalanságát és ezen keresztül az ország boldogulását.« A nagytanács elhatározta, hogy a határozati javaslatot ugy az OMKE-nak, mint a GyOSz-nak megküldi Ugyancsak dr. Landesberg Jenő terjesztette elő a szövetségnek az inségadó akció tárgyában elfoglalt álláspontját. Leszögezte azonban azokat az általános jellegű megállapításokat, amelyek kikívánkoznak minden gondolkodó ember lelkéből, akkor, ha az a tiz esztendő jut eszébe, melynek az lett volna a célja, hogy a konszolidációt szolgálja. Nem remélte senki, hogy tiz esztendős kormányzati rendszer a jelen pillanatban az inségakcióban és a köztisztviselők fizetése redukciójában találja az egyetlen kivezető utat a súlyos közgazdasági válságból. Rámutatott arra a tényre, hogy ma mindenki pesszimista, senki sem gondol arra, hogy ebből a mélységből még felemelkedés is lehet. A legmélgebb gazdasági defetizmus lett úrrá a lelkeken. Ez indokolja, hogy a tőke menekül, magára hagyja a gyárost és kereskedőt, aki azután szintén ugy menekül, ahogy tud. Eltaszítja magától az alkalmazottakat és redukált termelésre hárítja ál az általános rezsit, amelyet csökkenteni semmiképen sem tud. Szemrehányásként említik, hogy dacára a buza olcsóbbodásának, mégsem csökken az ipari és kereskedői cikkek ára. Ennek a magyarázatát abban találjuk, hogy nem a kereskedő és nem az iparos a hibás, hanem az állam, amely ahelyett, hogy csökkentené az állami terheket, emeli azokat. Helyes az a megállapítás, amely azt mondja, hogy az állam kasszája egy olyan nagy »pinka«, amely mindent elnyel és amelynél még a szerencsés játékos sem nyerhet Rámutatott ezután beszédében egy iparvállalat Belvárosi Moxl Október 14-én, kodden Táncos dlnkok. Énekes, zenén, táncos fllmoperntt 10 felvonásban — Főszereplők: Louis Moran és Dávid Percy. Azonkívül: A négy toll. izgalmas történet Cl.ve Brook és Noah Beery főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- éB ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korsó Moxl Október 14, 15-én, kedd, szerdán Ne hltjy) n nőnek. Nagy boszélő. éneklő, zenés revü 8 felvonásban. — Főszereplők: Morí 1 Maci és Evel\n Brent. Azonkívül: ZUrzavar a rádióban és Lilly és a longorlllaii. Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9; vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor jelentésére, amely kimutatja, hogy a munkabéreken felül 10 százalékot fizet betegség, baleset, öregség és rokkantsági biztosítás cimen. Ilyen rezsit a legjobban prosperáló vállalat sem bir el. Ilyen általános helyzetkép után, amelyet a jelenlegi kormányrendszer teremtett meg, jön a miniszterelnök. aki azt állapítja meg, hogy »bajban vagyunk«. Ez a kijelentés feltétlenül szükségessé teszi, hogy mindenki siessen az ország megmentésére addig, amig nem késő. Sem az inségadó, sem a köztisztviselők fizetésének redukciója a gazdasági helgzet megmentésére nem alkalmas. Az inségadó csak pillanatnyilag injekciószerüleg szünteti meg a gazdasági bajokat. A tisztviselők fizetésének a redukciója pedig ismét azt jelentené, hogy bizonyos összeget vonnának ki a gazdasági élet vérkeringéséből. Kötelességszerűen megállapítja a szövetség elnöksége azt is, hogy Szeged városa az utolsó órában szerencsés helyzetbe került, amennyiben Klebelsberg Kunó grófnak közbenjárása folytán lehetővé vált nagyobb összeg rendelkezésre hocsájtása, amellyel az inségkőzmunkák megkezdhetők. Ezután határozati javaslatot terjesztett elő, amely kimondja, hogy a Szegedi Kereskedők Szövetsége nagytanácsa a centrálisán irányított inségadó cimén megindított mozgalmat a maga részéről a legteljesebb mértékben támogatja s mindent elkövet annak sikere érdekében. Klebelsberg Kunó grófnak pedig bizalmát fejezte ki. Ezután dr. Kertész Béla ügyész az adósérelmeket terjesztette elő. Kifogásolta az adófelszólamlási bizottságok működését, hangoztatta, hogy a kamara állal kiállított haszonkulcs-igazolásokat nem veszik figyelembe és hogy a pénzügyi hatóságok nem fogadják el bizonyítéknak a kereskedő üzleti könyveit. Indítványozza, hogy az adófelszólamlási bizottságokat átiratilag kérje fel a szövetség, hogy a kereskedők méltángos panaszait és kifogásait a: adók megállapításánál veggék figyelembe és a könyvvizsgálatokat csak abban az esetben rendeljék el, ha azt a kereskedő kéri, vagy ha a könyvvizsgálat elkerülhetetlen. Figyelembe kell vennie az adófelszólamlási bizottságoknak, hogy a kereskedők és iparosok több terhet már nem bírnak el. Dr. Kertész Béla indítványára kimondta a nagytanács, hogy a városi szivattguzási. illetve csatornázási adó ellen a legnagyobb eréllgel tilta. kőzik, mert ez az igazságtalan adónem a legsúlyosabban a kereskedőket és az iparosokat sújtja, mert nemcsak a lakásuk, hanem az üzletük után Is meg kellene fizetniök ¡} 2. százalékosra tervezett adót. Bokor Adolf, Tengő Mátyás, Pollák Endre sző' laltak még fel és terjesztettek elő különböző sérelmeket, Rosenberg Béla a zálogházak kereskedelmi tevékenysége ellen kérte a szövetség közbenjárását. Elfogták a trafikok fosztogatóját A vasárnapi rendőri krónika (A Délmagyarország munkatársitól) A szegedi rendőrség bűnügyi osztálya a sürün előforduló betörések és lopások miatt egy hét óta állandóan razziáztatja a várost. E rázzák eredménveképen naponta 15—20 előállítás történik és az előállítottak priuszát nyomozva nem egy régóta keresett tolvaj, vagy betörő kerül rendőrkézre. Igv a szombatról vasárnapra virradó éjjel tartott razzia során elfogott a rendőrség egy Varga László nevü embert, akiről kiderült, hogy az aszódi javítóintézetből szökött meg. A rendőrségnek feltűnt Varga gyanús viselkedése, tovább nyomoztak és megállapították, hogy ő követte el az utóbbi trafikbetöréseket. Varga nem tagadta a terhére rótt cselekményeket és bevallotta, hogy, három társa van: Varga Lajos, Méhes József és Hegedűs Sándor. A detektívek Posztós Mihály csoportvezető vezetésével Varga László vallomása után lesbe álltak a népkonyhánál, ahol sikerült is elfogni a három barátot. Ezek is az aszódi javítóintézetből szöktek meg és hetek óta a szérűskertben laktak egy szalmakazalban. A négytagu tolvajbanda sorra fosztogatta a trafikokat, de nagy előszeretettel lopkodták le a bi-