Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-02 / 221. szám

Csütörtök, 1930 október 2 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 221. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, ktllfiHdHn 6-40 pengő. — Egye» >zAm Ara hétkifz. nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 (111. Hírdeté&ek felvétele tarifa szerint. Megje. lenllc héttő kivételével naponta reggel nyeit csorbítani tekintet nélkfil a fizetési osztályokra. Tagadhatatlan azonban, hogy a magasabb fizetési osztályban lévő városi tisztviselők egyrésze olyan jövedelmet élvez, melynek jogcíme anakronizmussá vált s mely jövedelem nagyon hasonlit például — az iskolaszéki elnöki tiszteletdíjhoz. Ezek a jövedelmek azok a pótlékok, melyeket a városi közgyűlés incidentaliter egyik, vagy másik határozatában megállapított. Például: a városi tanács már megszűnt, de a volt városi tanács tagjai húznak még olyan jövedelmet, melyeket már megszűnt működésűkre tekintettel állapított jneg a közgyűlés. Vannak működési pótlékok, melyeket a város üzemeivel való foglalkozás jogcímén állapítottak meg a volt városi tanács tagjainak. Azóta azonban a városi tanácsok megszűntek, az üzemek ügyeivel a városi tanács nem foglalkozhatik, vannak a volt városi tanácsnak olyan tagjai, akiket ma már csak ez az üzemi pótlék kapcsol az üzemekhez, de akik az üzemek ügyeivel nem is foglalkozhatnak. (Zárójelben mondjuk el: teljesen ez a helyzet a városi szinház úgynevezett tanácsi páholyával is. Nem jelentékeny dolog, de a városi szinház deficitje legalább háromezer pengővel lenne kevesebb, ha a városi tanáccsal együtt a tanácsi páholy is megszűnne. Tanácsi páholyra szükség lehetett, amig a városi tanács intézte a szinház ügyeit. De mi értelme van a tanácsi páholy fentartásának akkor, ha a város tanácsnokai meg sem közelithetik a színházi ügyek intézését. S ha már itt tartunk, a szinügyi bizottság tagjaiban is lehetne annyi nobilitás, hogy, a város anyagi helyzetére tekintettel lemondanának arról az előnyről, hogy a szinügyi bizottság páholyával megtakarítsák a bérleti dijakat. A közmorál azt követeli, hogy senki anyagi előnyhöz nem juthat annak következtében, hogy tagja közgyűlésnek. Ez alól a szabály alól a szinügyi bizottság tagjai sem kivételek.) Tudjuk jól, hogy az itt szóvá tett esetek nem túlságos jelentőségűek. De szemet szúrnak s azért kell idejében lenyesegetni a közmeggyőződés irányától eltérő apróbb hajtásokat, hogy a növekedő elégületlenség később ne vágjon bele a méltányos érdekekbe is. Senki nem gondol arra, hogy a kistisztviselők fizetését csorbítsa, de egyre több hang és egyre általánosulóbb kívánság sürgeti, hogy a tisztviselői illetménykérdésben is érvényesüljön a törvény kijelentése s az ezen a címen felmerülő városi kiadások szoríttassanak vissza abba a mederbe, aminek mélységét és szélességét nem a gavalléria, hanem a törvényes szabályozás jelölte ki. Ha a szavazati joggal biró tisztviselők a költségvetés egyensúlyba tartását csak a szivattyuzási adó behozatalával tudják biztosítani, akkor a közterhek viselésében kimerült polgárság törvényhatósági képviselete rá tud majd mutatni arra is, hogy a tisztviselők javadalmainál elérhető megtakarításokkal is biztosithat anvnyi előnyt a városnak, mint amennyit a szivattyuzási adóval remélnek elérni. !i Maservk-intergu ügyében a prágai magyar és lengyel követ információkat kért a cseh külügyminisztériumban 9ZEOED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: Kiadóhivatal, kölcíönhlinyviAr és fegytroda : Aradi uccu S. Telefon: 300. - Nyomda ; LBw Clpdt ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlratl és levélcím: DélmagyarorszAg Szeged. I városi tisztviselők fizetése és a szivattyuzási adó A német kormány pénzügyi reformjavaslatainak lényege a köztisztviselők fizetésének leszállítására irányul. Attól tartunk — azért mondjuk: tartunk, mert valami örvendetes jelenséget nem találunk benne —, hogy ennek az elhatározásnak felszabaditóan vonzó ereje lesz. Ez a várakozás annál is inkább jogosult, mert Magyarországon is megnyilatkoztak már olyan törekvések, melyek hol a pénzügyi nehézségek megoldását, hol a mellőzhetetlen parancsként jelentkező szükségkölcsön előteremtésénél elsősorban a közalkalmazottak fizetésére gondoltak. Újpest, Kispest már leszállította a tisztviselői fizetését, Hódmezővásárhely, Kecskemét uj terheket róttak a városi tisztviselők illetményeire, Debrecen szükségkölcsön fedezeti alapjául akarja kijelölni a közalkalmazottak fizetését, hasonló tartalmú határozatot hozott már Békés vármegye törvényhatósága is, — a jelek azt mutatják, hogy a tisztviselői fizetések igénybevételét egyre általánosuló közmeggyőződés fogja sürgetni. A szegénység és nyomorúság jele ez. A szegedi közgyűlés, mindannyian emlékezünk rá, éveken keresztül a legnagyobb kedvteléssel állapította meg a karácsonyi segélyeket, beszerzési kölcsönöket a városi alkalmazottak számára, a közgyűlés nem fukarkodott soha fizetéskiegészitések és személyi pótlékok megállapításánál, voltak a közgyűlésnek olyan tagjai, akiknek közéleti tevékenysége csak annak a népszerűségnek megszerzésére szorítkozott, amivel ezeknek az indítványoknak aláirattatása és benyújtása járt. Nagyon megváltoztak azonban az idők. A közgyűlés kereskedő, iparos, gazda és latejner tagjai, amig maguk is kerestek, a város anyagi helyzetének legmesszebbmenő igénybevételével gondoskodtak arról, hogy ne panaszkodjanak a »város cselédei« sem. Nincs még egy olyan vidéki város, mely ugy tudott volna gondoskodni tisztviselőiről, mint Szeged. Amikor a tisztviselői fizetések az egyéb kereseti ágakban elérhető jövedelemhez képest alacsonyak voltak, mindenki barálja akart lenni a tisztviselőnek, mindenki segíteni akart a városi tisztviselőkön. Most azonban, amikor a tisztviselői fizetés nemcsak biztonr ígot, hanem az egyéb foglalkozási ágaki an elérhető jövedelemhez képest magasabb életszinvonalat is ad, önként felmerül mindenfelé az a kérdés, hogy részesithetők-e a tisztviselők abban a fizetésben, amit a társadalmi jólét szabott még meg nekik s a közalkalmazottak élvezhetik-e annak a gondoskodásnak tárgyát a maguk javára, amelyik korábban az ő terhükre észlelt jövedelemarámjtalanságot akarta megszüntetni. Jól tudjuk, hogy nagyon kényes és nem kevéssé népszerűtlen témát érintünk. Ki is jelentjük, hogy soha nem gondolunk az alacsonyabb fizetési osztályban lévő, vagy a magasabb fizetési osztályban lévő, de nagy családu tisztviselőkkel szemben semmiféle intézkedésre. S talán ugy is mondhatnánk, nem akarja senki a városi tisztviselők törvényben megszabott illrtmé(Budapesti tudósítónk telefonjelentése Prágából jelentik: Masaryk elnök ismeretes revíziós nyilatkozatával és a hivatalos helyesbítéssel kapcsolatban a Prager Tagblatt jelentése szerint szerdán délután megjelent a külügyminisztériumban Masirevics magyar és Grzybowsky lengyel követ, akik hosszabb tanácskozást folytattak Krofta helyettes külügyminiszterrel. A Prager Tagblatt szerint a két követ információkat kért a Masaryk-irúerju egyéb részleteiről. A két követ fellépése élénk vita tárgyát képezte a szerdai minisztertanácson. A prágai magyar és lengyel követség közlése szerint a követek tárgyalásának nem volt hivatalos intervenció jellege. A cseh lapok Egyébként a Masaryk-interju a cseh politikai körökben is nagy visszhangot keltett. A cseh-tót néppár. követeli, hogy a kormány adjon felvilágosítást az interjúról. A Narodni Listi azt követeli, hogy a jövőben az elnök nyilatkozatiul köteles legyen a miniszterelnök is ellenjegyezni. A pozsonyi cseh nemzeti Slovenski Yecsernik szerint az elnök nyilatkozatának hiUdes szövege Csehszlovákia szempontjából világos. Ha a köztársaságnak Magyarország felőli határainak módosi' '^áról szó volna, ez csak ugy történhetne meg, hogy a csehszlovák területi követelések nyerjenek kielégítést, tehát, hogy a Felvidék területe jelentékenyen kibővüljön délfelé. A lap részletesen is megnevezi azokat a vidékeket, amelyeknek kiegészítéséről volna szó, ezek: Pozsonytól délre fekifő terület, az Ipolyvidék és Sátoraljaújhelytől délre eső vidék. Mindenesetre elsősorban a csehszlovák terület kiszélesítéséről volna szó és csupán másodsorban bizonyos területeknek Magyarország részére 'Kiló átadásáról. »Bizonyára az elnök is igy gondolja», fejezi be közleményét a lap. A lengyel lapok Krakó, október 1. A lapok éles hangon foglalkoznak a cseh köztársasági elnök legutóbbi nyilatkozatával. Az egyik lap i>Masaryk elnök hallatlan fellépése Lengyelországgal szembeni cim alatt tárgyalja az ügyet és ilyen hangon ír: »Masaryk Tamás elnök ur, a tudós politikus összehasonlítani merészkedik az ősi lengyel Pommeránia és 95 százalékos lengyel lakossága problémáját a mesterségesen, a legkülönbözőbb elemekből, szlovénekből, ruthénokból, magyarokból és németekből — akiknek száma együttcsen a csehszlovák köztársaság többségét teszi ki — álló csehszlovák köztársasággal,