Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-12 / 230. szám

1930 október 12. Tárgyalások a tisztviselői fizeíésredukcióról Lemondod a KANSz elnöke (Budapesti tudósítónk telefonjeIentése.) A tisztviselői fizetésredukció ügyében a KANSz ma folytatta a tárgyalásokat. Délben Wekerle pénzügyminisztert keresték fel, akit informálni akartak a tisztviselők nyomasztó helyzetéről. Közölték a miniszterrel, hogy a redukcióról szóló hírek nagyon elkeserítették a tisztviselői társadalmat. A KANSz elnöke, Séthy Antal igazságügyi államtitkár egyébként ma tisztségéről lemondott. Javorniczky főtitkár kijelentette, hogy a lemondás — nincs összefüggésben á fizetésredukcióról szóló hírekkel és tárgyalásokkal. Nemzeti—Budai 11. 1:1 (1:0) (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Budai 11 csak szerencsés 11-essel tudott döntetlent kicsikarni a lelkesen játszó Nemzetitől. A mérkőzésen a Budai támadott többet, de a Nemzeti veszélyesebben. Az első félidőben változatos játék után a 30-ik percben Czétényl vezetéshez juttatta a Nemzetit A második félidőben a Nemzeti némi fölényben játszik, mégis a Budai ér el gólt. A 40-ik percben a biró 11-est itél, amit Steiner értékesít. A Nemzetinek már nem volt ideje, hogy ismét megszerezze a vezetést Izgalmak és rémhírek a newyorki tőzsdén Newyork, október 11. Az értéktőzsdének megint fekete péntekje volt. Az árfolyamok zuhanása tovább folytatódott. A fekete péntek izgalmát különböző vad rémhirek is fokozták. A tőzsdések a legnagyobb rettegésben jöttek fel a terembe, mert olyan hirek keringtek, hogy levegőbe akarják röpíteni a Wallstreetet. Több tőzsdetag ugyanis névtelen levelet kapott, amelyben olasz nyelvű szöveg azzal fenyegeti meg őket, hogy anarchisták fel fogják robbantani a tőzsdét. Az egyik levélben az áll, hogy a tőzsde épülete alatt már egy tonna dinamit van, amely adott jplre robbanni fog. A rendőrség messzemenő biztonsági rendszabályokat foganatositott és átkutatta a tőzsdcpalota pincéit, de gyanúsat nem talált. Kézikönyv dlftalan! Az angol WELLINGTON S. C. P. - ^ gázfénypapír A № * minőség változatlanul j^r « legfőbb ! Kapható: 27 láíszerésxnél Kelemen ucca V* Eiehmann BOLDOGGÁ. TES£I egy MENT US - BUMD AI Tábor ucca 7/b. 83 Értesítem a n. é. közönséget és ismeréseimet, hogy Balázs é» Fotri, majd Petri Antal cégtől jnnius 15-én kilépve, hol hossza éveken át mint Bzabász mtikö em, Dugonics tér 11. sz. a. EBj uri szabóságot nyiíoliam. 45 Dns választékban tartok hazai és külföldi szöveteket. Hozott. anyRgokbóI is vállalok munkát a legkényesebb igényeknek és Ízlésnek is megfelelőt. — Szives pártfogást kér Kilcz Fülöp, uri szabó-mester mmm DftLMAfiVAncnSZAfí Saját gyártású kabátok pulóverek mellények szvetterek sapkák sálak harisnyák legolcsóbbak Í

. sm v w m « legjobbak ; LAMPEL és HEGYI cégnél, Piispükbazár-épület. •i5*56fi6M65tíÉiil56^ Minden felszólaló ellenezte, — a Kisgyűlés megszavazta a szivattyúzást adót Széles földbérvita a Kisgyűlés szombati ülésén „Kinek van lelke a mai viszonyok Között a&ox, őogy 6000 család lakbérét máról-Qolnapra felemelje ?" (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délután négy órakor ült össze a törvényhatósági kisgyűlés dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével, hogy letárgyalja a rendkívüli közgyűlés napirendjét és elintézzen néhány kisgyülési ügyet. Először a kisgyülési ügyeket tárgyalták le. Dr. Csonka Miklós tanácsnok bejelentette, hogy az ügyészség a polgármester utasítására beszüntet minden birói és végrehajtási eljárást azok ellen a hátralékos bérlők ellen, akik az idei haszonbérhátralékukat kiegyenlítik. A fenmaradó hátralékot elosztják a bérleti idő hátralévő idejére és a bérlők azt félévi részletekben fizethetik meg. Bejelentette Csonka tanácsnok azt is, hogy az* alakulófélben lévő földbérlő szövetkezet terjedelmes beadványt intézett a városhoz a bérek leszállítására és a rendszer megváltoztatását kéri. Ezt a beadványt a törvény szerint a rendkívüli közgyűlés nem tárgyalhatja. Dr. Szivessy Lehel elmondja, hogy, a szegedi földbérlők szövetkezetének megalakitására irányuló mozgalmat a város szempontjából rendkívül sérelmesnek tartja, mert abban az esetben, ha a szövetkezet ajánlatát elfogadná a város, egész földbérjövedelme 250.000 pengőre zsugorodna össze. De a helyzet olyan, hogy gondolkozni kell a bérleti rendszer megváltoztatásának problémája fölött. A törvény megengedi, hogy a város földjeit árverés mellőzésével szabadkézből is bérbeadhatja. Megítélése szerint a mai idők nem alkalmasak az árveréses bérbeadás rendszerének fentartására. Ez a rendszer ma azt eredményezi, hogy az árverésen indokolatlanul magas béreket ajánlanak meg sokan, később pedig bérleszállitást kérnek. Szakítani kell ezzel a rendszerrel, helyette föl kellene fektetni egy olyan katasztert, amelyből mindig meg lehet állapítani a föld értékét és hozamát gabonaértékben. Jogos az a gyanú, hogy a szövetkezeti mozgalom mögött rejtett politikai háttér lappang. Ezzel a most alakuló szövetkezettel éppen ezért a város semmiféle szerződéses viszonyba ne lépjen. Kétségtelen azonban, hogy a város hatóságának intenzivebben kell foglalkoznia a tanyai mezőgazdaság problémáival és igyekeznie kell megkönnyíteni a gazdák, a bérlők helyzetét. A város nem tűrheti meg azt a primitív gazdálkodási rendszert, amely a város bérföldjein uralkodik, amely elszegényiti a bérlőket és így alkalmat nyújt, lehetőséget teremt minden izgatáshoz. Kiss Ferenc felszólalásában elmondja, hogy a városi földekről a békebeli bérleti kimutatás a legjobb kataszter. Ennek adatait legfeljebb százalékszerüen kell emelni, vagy csökkenteni. A polgármester szólalt ezután fel. Kijelenti, hogy a fóldbérkérdés a város egyik legfontosabb problémája. A törvény kötelezi arra a várost, hogy földjeit ~ I árverés utján adja bérbe. Szabadkézből csak kivételes esetben adhat bérbe egy-egy parcellát. Ilyen kivételes eset az, ha beruházott bérletekről van szó. A baj a pénz devalválásakor kezdődött, amikor a bérlők megszokták, hogy néhány fillérrel kifizethetik az egész évi haszonbért Aztán jött a főldkonjunktura, amikor nagyszerűen jövedelmezett a föld. Ezt az ellenkező konjunktura követte, amikor lezuhant a mezőgazdasági termények ára. Ezekben a nagyon bizonytalan időkben megbillent a konzervatív bér. lők lelki egyensúlya. Ezt a város észlelte minden külső beavatkozás nélkül, szakértőkkel vizsgáltatta meg a béreket és a magas béreket fokozatosan leszállította. 1926-ban volt az első alapos bérrevizió, amelvnek a célja az aránytalanságok megszüntetése volt. Az 1928. évi revízió ismét a bérek leszállítására vezetett. Sok bérlő pert indított a bérek leszállításáért. Ilyen esetekben a biróság állapította meg a béreket. Az általános bérreviziók ideje lejárt. Egyesek felhasználva a csengeleiek feldúlt lelkiállapotát, izgatják a kedélyeket. Meg van győződve arról, hogy a bérlők a legmesszebb menő redukcióval sem lennének megelégedve. A kisbérletek körül mutatkozó jelenségeknek a világgazdasági depresszió a legfőbb oka, de Szegeden vannak speciális okok is: az, hogy a szegedi gazdákat, ha el akarják adni termésüket, súlyos fuvarköltség terheli. Ezen csak az állam segíthet. Egyik legfőbb oka a bajoknak a tanyák túlnépesedése, amely a háború után következett be. Ma már alig van 10 holdas bérlet, amelyen két-három család ne gazdálkodna. Ezek természetesen nem élhetnek meg ebből a kisdarab földből. Ezen a bajon nem is lehet segíteni, mert a tanyaiak ragaszkodnak a helyhez, ahol élnek. A környékbeli lakosság is a szegedi földekre veti magát és kiszorítani igyekszik a szegedieket. A háború előtt a város 40.000 hold földet adott bérbe és évente 1,500.000 aranykorona bérjövedelme volt. Ma 48.000 hold a bérföld, amelynek jövedelme mindössze 1,200.000 pengő. Szegedet senkisem rágalmazhatja azzal, hogy kizsarolja bérlőit. A kisgyűlés ezután tudomásul vette a polgármester bejelentését, öt órakor kezdték meg a közgyűlés napirendjének tárgyalását. Dr. Csonka Miklós tanácsnok ismertette a szivattyúzás! adó szabályrendelettervezetet. Az uj adó bevezetését azzal indokolta meg, hogy. annak jöve-