Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-01 / 220. szám

SZEGED. SzerkeszUiséq: Somogyi ucca 32. L cm, Telefon: 13—33.-Klndóhlvnlol, k«lc»önk«nyvíAr és fegylrodn • Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda ; L8w Mpöt ucca 19. Telefon : 16—34. Távirati «•» levélcím: Délmagyoronzág Szeged. Cselekedni, - cselekedni! A' város közgyűlése örvendetes tanúságot tett amellett, hogy vari szociális lelkiismerete. S erre a szociális lelkiismeretre ma majdnem annyi szükség van, mint pénzre, ami nélkül nincs segitség. Ahány emberrel találkozunk, mind azzal a kérdéssel gyötrődik: mi lesz a télen'? Sötét fenyegetésként, gyötrő gondkénl veti előre ijesztő árnyékát ez a tél. Az elmúlt tél a legtolsó tartalékok frontbadobását követelte nár meg. Az utolsó fillér s az utolsó párna romantikája keserves valósággá vált már az elmúlt télen. Ez a tavasz és ez a nyár csak tengette-lengette az életet, de egy darab fát, egy darab kenyeret az Ínséges téli idők számára félretenni nem tudott. Nyugtalan gondolatok és izgalmas várakozások fűtik izzóvá az atmoszférát. Mi lesz itt, ha az első hóval ránktör az éhség farkasa is? Ki fogja fékentartani az éhezőket? Nincs forradalmasitóbb erő, mint az éhes gyomor s ha a gyomrok éhesen maradnak, ki tudja biztosítani a polgári társadalom maradék nyugalmát? Vem rendszabályokkal kell megvédeni a közrendet, hanem kenyérrel és munkával. Nem bűnöző ösztönöket kell fékentartani, az éhező gyomrot kell kenyérrel pacifikálni. Az inség elleni védekezés vezessen ma inden gondolatot. A munkának és köelességteljesitésnek minden más terén be ell szüntetni a tevékenységet, ma pénzt költeni és energiát áldozni csak olyan célra lehet, ami munkát és kenyeret ad a munkanélküli éhezőknek. Amikor a közgyűlés elhatározta, hogy hozzákezd a fásításhoz, akkor is a munkanélkülieken akart segíteni. Amikor a közgyűlés útépítési programját megállapította, akkor is a munkanélküliekre gondolt. A városfejlesztés és városszépítés feladata másodrendűvé s eszközzé vált a munkanélküliség elleni küzdelemben. Minél nagyobbra méretezte a köznvomor a teendőket, annál gyorsabban, annál határozottabban kell felismerni, hogy pepecselésekkel, toldozással és foldozással ennek a problémának gyökeres megoldásához hozzányúlni sem lehet. Alit érnek a munkanélküliség és nyomorúság katasztrófális méretei mellett a társadalmi mozgalmak, a százszor igénybevett embereknek százegyedszer igénybevétele, a jótékony célra rendezett vig"almak, a sakkilletékek és kártyaadók s mindazok a módszerek és eszközök, melyeket normális időkben a jótékonykodás találékonysága teremtett meg, amikor csupán ötven éhezőnek kellett ötven kenyeret adni, vagy harminc didergő gyereket kellett csak feiruházni. Ma ezredei vannak a nyomornak és dandárai a munkanélküliségnek. Az egyéni jótékonykodás dilettantizmusából ma ki kell emelni a szociálpolitikát s a közkötelességek sorában is a legelső helyre kell tenni. örömmel köszöntjük azt a szellemet, mely az ulolsó közgyűlés határozataiban megnyilatkozott. A közgyűlés, főként a baloldalról elhangzott felszólalások nyomán tanúságot tett amellett, hogy nemcsak érzéke van a rendkívüli idők rendSzerda, 1930 október 1 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 220. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-60, ktllf«ld«n 6-40 pengd. — Egyes szám Ara hélküínap 16, vn»Ar- és ünnepnap 24 (111. IIÍrdetések fel-vétele tarifa szerint. Megjelenik hélfö kivételével naponta reggel kívüli teendői számára, hanem bátorsága is van ahoz, hogy méltó módon vegye ki részét a kötélésségteljesitésből. Ez a kötelesség nemcsak az éhezők és nemcsak a munkanélküliek, hanem a polgárság, sőt a vagyon irányában is gyors cselekvésre készteti. Az éhezőnek kenyér kell, a munkanélkülieknek munka kell, a polgárságnak rend kell, a vagyonnak biztonság kell. A kenyérről és munkáról gondoskodó politika ezért egyetemes érdeket szolgál most, a város minden polgárának érdeke az, hogy az elkeseredés ne az éhező gyomrokat használja dobul a rendbontás rajta-rajtá-jához. Joggal várja azért a város polgársága a törvényhatóságtól, hogy gyors elhatározás és gyors cselekvés kövesse a tegnapi örvendetes felbuzdulást. A közigazgatásnak erőt kell vennie önmagán s — peri' culum in mora — bürokratikus nehézkességek s üres formalitások kielégítése helyett hozzá kell kezdeni még ma s hozzá kell kezdeni bátorsággal, szeretettel és cselekvéssel, cselekvéssel s harmadszor is cselekvéssel annak a szociálpolitikai programnak megvalósításához, mely a tegnapi közgyűlés elhatározásából és hangosságából sarjadt ki. Nincs helye a tétovázásnak s nincs ideje a köntörfalazásnak, — hozzá kell látni a cselekvéshez. Semmi sem foglalhatja le a közigazgatás munkaidejét, amig ezen a téren tennivaló van. Az ünnepségek megrendezése előtt kell még gondoskodni ennek a programnak megvalósításáról, nehogy a korgó gyomrok szimfóniája zavarja meg a hála és emlékezés himnuszát. Kineveszlélc a Vaugoin-lcormányi Vaugoin első lépése: feloszlatja a parlamentet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: Mlklas köztársasági elnök kedden aláirta az uj Fau^ci/i-kormány kinevezését. Vaugoin a kormánylista egyidejű átnyujtásával azt javasolta Miklas elnöknek, hogy haladéktalanul oszlassa fel a Tanácsot, miután semmiféle értei, annak, hogy kisebbségi kormái kőzzék be a parlamentnek. választásokat november 16-ra Az uj miniszterek letették kormány az első minisztertailagso^í tartja, amelynek egyetlen tárg\i Tanács feloszlatása és a: uí mla irása. Bécs politikai köreiben most a legnagyobb érdeklődéssel várják, hogy mit fog tenni Schober volt kancellár, Bécs jelenlegi rendőrfőnöke, aki közvetlen fellebbvalója a belügyminiszterré kinevezett Starhemberg herceg belügyminiszternek. Starhemberg ugyanis parancsnoka a Heimwehrnek. Az uj szövetségi kormány elhatározta, hogy vasolni fogja a szövetségi elnöknek, hogy g külügyek tárgyi vezetését dr. Scipel Ignác lszövetségi miniszterre, a belügyek tárgyi veí^tését abban a terjedelemben, amelyben eddig külön szövetségi miniszter alatt volt, Starhemberg Rüdieer Ernő szövetséd miniszterre ruházza. Németországban leszállítják a köztársasági elnök, a képviselők és a közalkalmazottak fizetését A Bröning-bormány uj programja áldozatot kövefel Németország minden rétegétől CBudapesti tudósítónk telcfonjelentése.l Berlinből jelentik: A Brrin/n^-kormány nagy érdeklődéssel várt programját kedden délután hozták nyilvánosságra. Hivatalos cime: »A birodalmi kormány gazdasági és pénzügyi tervei.« A bevezető rész megállapítja, hogy az uj tervek a mai idők nagy gazdasági nyomorából születtek meg, az árak összeomlottak, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termények világpiaci pozíciója megrendült. Kiderült, hogy revizió alá kell venni a háború utáni évek gazdasági szemléletét, ami abból indult ki, hogy a népek lényegesen magasabb árak mellett élnek, ami azt jelenti, hogy az arany vásárló ereje csökkent. Az árösszeomlás következményei természetesen még nem terjedtek ki a német nép valamennyi szükségleti cikkére, miután az általános olcsóbbodásnak még útjában állanak a magas termelési költségek, amik a fizetésektől, a bérektől, az adóktól és a társadalmi terhektől függenek. Megállapítja a kormányprogram, hogy az 1930. évi költsegelöiránvzatban 750 900"millió márka deficittel kell számolni és az 1931. évi költségvetést egymilliárd márkával csökkentik azáltal, hogy elsősorban csökkentik a közalkalmazottak fize- _ lését, a birodalmi elnök a miniszterek és képviselők fizetését husz százalékkal, a tisztviselők és nyugdijasok fizetését hat százalékkal. Hasonló intézkedést terveznek a birodalmi vasutaknál és a birodalmi banknál. A munkanélküliek biztosilását a jövőben a birodalmi költségvetés megterhelése nélkül kell végrehajtani, a pénzügyi és adóigazgatás költségeit a minimumra kell redukálni. Külön törvény fogja biztosítani, hogy a gazdasági válság alatt a minimumra csökkentett kiadások három éven belül sem a birodalmi, sem a községi háztartásokban ne emelkedhessenek. A birodalmi kormány uj programja a német nép valamennyi rétegétől áldozatókat követel, Németországnak azonban a huszonnegyedik óra előtt alkalmazkodni kell a világgazdaságban beállott nagy fordulathoz, amelynek fő*