Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-13 / 205. szám

D£LiYlAt>\ AtíUiíS/Ati iiMLI ÍJ. A Gizella-tér, amelyet az októberi (A Déimagyarország munkatársától.) A mezőkovácsházai csendőrség a mult év nyarán letartóztatott a munkásbarakkokban két napszámost: Huli Lajost és Kunos Juliannát, akik megölték újszülött gyermeküket. Julius 10-én éjszaka a 19 esztendős Kunos Julianna a közös hálóteremből, ahol apja és Huli Lajos között aludt, kiment az udvarra. Néhány perc múlva követte őt Huli is. Egy másik barakkajtajában találkozott a lánnyal, aki addigra élelet adott gyermekének. Kunos Julianna a csecsemőt az apa, Huli Lajos kezébe tette azzal, hogy fogja egy darabig, mert ő már képtelen tartani. Hogy mi történt azután a gyermekkel, azt a csendőri nyomozás nem tudta kideríteni. A gyermeket néhány nap múlva holtan találták meg a csatornában. A vizsgálat során a lány beismerte, hogy gyermekét azért adta át Hulinak, hogy tegye el láb alól. Huli ugyancsak beismerte, hogy beledobta a csatornába a gyermeket, de ezt azért tette, mert Kunos Julianna erre felbiztatta. Az ügyészség Kunos Julianna ellen gyermekőlés vétsége, Huli Lajos ellen pedig szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat. ünnepségek előtt rendezni fognak. A törvényszéki tárgyaláson Kunos Julianna visz. szavonta a vizsgálat során tett vallomását és kije'entette, hogy nem biztatta föl Hulit arra, hogg ölje meg a ggermeket. Neki az volt a szándéka, hogy a csecsemőt felnevelik. Huli azonban a vizsgálat során azzal fenyegette meg, hogyha nem vallja be a dolgot, akkor elveszi feleségül. Amióta azonban ezt a maga ellen terhelő vallomást megtette, Huli feléje sem néz. Huli Lajos ezzel szemben kijelentette, hogy a gyermekölésről semmit sem tud_ A vizsgálat során azért vallott maga ellen, terhelően, mert Kunos Julianna azt mondotta, hogyha nem vállalja magára a bűncselekményt, nem megy hozzá feleségül. • A törvényszék végül az anyát gyermekőlés vétségében mondotta ki bűnösnek és h- havi fogházra Ítélte. Az apát, Huli Lajost szándékos emberölés bűntettében találta bűnösnek és 10 havi börtönnel sújtotta. A szegedi ítélőtábla Á'owáci-tanácsa pénteken tárgyalta az érdekes bűnügyet. A biróság ugy itélt, hogy meghagyta Kunos Julianna 4 havi fogházbüntetését, Huli Lajos 10 hónapos büntetését ellenben másfélévi börtönre emelte feL felperes a határozat kihirdetése után a felébb, vitelről való lemondása mellett kéri ezt, ugy « keresetlevelet közvetlenül az illetékes bírósághoz átteszik és kereseti perindítás magánjogi hatályai fenmaradnak. A 13. §. szerint a biró a perfelvételi határnapon az érdemleges tárgyalást is tartozik megtartani az esetben, ha a pernek külön előkészítése nem mutatkozik szükségesnek. Sz a rendelkezés az úgynevezett liquid perek gyorsabb lefolytatását biztositja. A 14. és 15. §§. az előkészítő iratok megrövidítése és korlátozása tekintetében rendelkeznek. A 16. §.—21. §-ok a tanuk és szakértők kihallgatása és dija tekintetében rendelkeznek. Lé. nyeges rendelkezés, hogy a megjeleni tanokat és szakértőket mindeneseire kl kell hallgatni és a tárgyalást csak azután lehet elnapolni, hogy továbbá 1000 pengőn aluli perekben és egyszerű tényeknek bizonyítása végett a tanút lakóhelyének községi bírósága Is kihallgathatja és hogy a tana 1000 pengőn aluli perekben csak az elkerülhetetlenül szükséges útiköltségek megtérítését igényelheti, tanudifat csak napszámos igényelhet. Ezzel szemben a munkaadó a munkást a tanuzási munka mulasztásáért semmi hátránnyal nem sújthatja, — munkabéréből le nem vonhat, — ez kihágást képez. A 24—25. §§. a felebbezés, felüt vizsgálat és felfolyamodás tárgyában rendelkeznek akként, hogy a felebbezési értéknek mindenkor nem az eredeti perérték, hanem a felebbezett rész, vagyis felperes részéről az Ítéletben elutasított követelés, vagy követelésrész, alperes részéről a megítélt követelés, vagy követelésrész tekintendő. Ezen §§. rendelkeznek az irányban is, hogy az elkésett, vagy olyan felebbezést, felülvizsgálatot, illetve felfolyamodást, amelynek a törvény értelmében helye nincs, maga az a bíróság hivatalból visszautasíthatja, amelyhez benyújtották, n>ig eddig minden ilyen perorvoslatot fel kelleU terjeszteni a felsőbb bírósághoz, amelyeknek igy sok hiábavaló munkát okoztak. Korlátozzák ezek a rendelkezések a felebbezés során érvényesíthető tényállításokat és bizonyítékokat is, amennyiben csak az írásbeli felebbezésben felhozott "tényállítások és bizonyítékok vehetők figyelembe. A 46—48. §§. a perujitás tárgyában rendelkeznek különösen az irányban, hogy a perújítást keresetet az ügyben eljárt elsőbiréság előtt kell megindítani, kivéve akkor, ha alaki okokon alapul a perujitás, mely esetben ezen alaki okok tekintetében az illető felebbezési vagy. felülvizsgálati biróság határoz. Igen lényegesek a 49—52. §§. rendelkezése! a fizetési meghagyásos eljárásról, amelyek szerint 400 pengő összegig a követelést j csak fizetési meghagyás utján lehet érvényesíteni. Ez az á'talános rendelkezés, amely különösen • kereskedők érdekeit sértette, amennyiben 400 pengőig terjedő követeléseikkel mindig az adós lakhelyének bíróságához kellett volna fordulniok, mig eddig a bejegyzett kereskedők könyvkivonataikI alapján saját telepük bíróságánál perelhettek, egyl korlátozó rendelkezéssel lett enyhitve, amely sze-l rint ha valamelyik adós nem lakik a követelésre! per esetében illetékes járásbíróság területén* vagyl székhelvén, ilyen esetben a 400 pengőn aluli ko-l vetelés is keresettel perelhető és a perekre vonat-l kozó korábbi illetékességi szabályok érvényben! maradnak. Vagyis eszerint csak a helybeli adósra! vonatkozik az általános rendelkezés. Lényeges módosítás az is, hogy mig eddig aj fizetési meghagyással szemben nem csak annafel kézbesítésétől számított 15 nap alatt, hanem a végrehajtási eljárás során a foganatosítástól számított 15 nap alatt is lehetett ellentmondáss^n élni, addig az uj törvény szerint csak a meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap »lan| lehet ellentmondást beadni és ezen idő letelté* vei a fizetési meghagyás jogerőssé válik. dr. b. a. J| Ciánozás legyen az eisa dologjl ha hazajön a nyaralásból. Felelősség mellett végzi Lakásfertőtfenüő Vállalat "I Fontos változások a törvénykezés lerén a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény — Megnehezítették a szegénységi jog megadását — Változások a perfelvételeknél, a tanúkihallgatásoknál és a fizetési meghagyásos eljárásoknál Az Országos Törvénytár szeptember 10-iki számában megjelent az 1930. évi XXXIV. tc. a törvénykezés egyszerűsítéséről. Ez az uj törvény, amely már törvényjavaslat alakjában is sok vitára adott okot és amely éppen ennek folytán módosításokon ment át, nagymértékben érdekli nemcsak a jogászközönséget, de mindazokat, akik pereikben és egyéb ügyeikben a biróság segédletét igénybevenni kénytelenek. A törvény célja az, hogy a bírósági eljárásokat perekben és perenkivül egyszerűbbé, rövidebbé és a lehetőség szerint olcsóbbá is tegye és á törvénynek sok rendelkezése tényleg alkalmas is ennek a célnak elérésére, viszont számos rendelkezése érzékenyen érinti a {jogkereső közönség és az ügyvédség jogait és érdekeit. A 'törvény a polgári peres eljárás, végrehajtási eljárás és a büntető igazságszolgáltatás körébe eső módosításokat tartalmaz, annak lényeges rendelkezéseit következőkben ismertetjük: Az 1. g. szerint a birói hatalmat az állami bíróságok a Magyar Szent Ko ona nevében gyakorolják és Ítéleteiket is ennek nevében hozzák, tehát az ítéleteket ezentúl nem a Magyar Állam, hanem a Magyar Szent Korona nevében hirdetik ki. A 4- 8. szerint osztályperekben és örökösödési perekben csak a keresetíleg érvényesített jognak értéke lesz a perérték, ami ugy bélyegilletékek, mint a perköltségek tekintetében lényeges könnyítés lesz, mert eddig ilyen perekben mindig az egész hagyaték értéke volt a per értékének tekintendő. A 8. és 9- §§. a szegénységi jogról rendelkeznek és megnehezítik a szegénységi Jog megadását, bizonyos mértékig megakadályozzák az alaptalan és jogosulatlan perlekedéseket if, amennyiben mentesitik az ilyen perekben az alpereseket attól, hogy az ellenük szegénységi jogon indított bármely jogosulatlan perekben tetemes bélyegköltségeket legyenek kénytelenek viselni, amennyiben ilyen perekben az alperes egyelőre bélyeg- és illetékmentesen pereskedhet és csak akkor tartozik a bélyeget és illetéket leróni, ha a perben jogerősen marasztalva lesz. Továbbá az olyan szegényjogon perlekedő felperes, aki az illető alperessel szemben szegényjogon folytatót! előző perben 3 éven belül jogerősen megítélt perköltséget nem fizette meg, csak az esetre kap ellene ujabb szegénység jogot, ha megállapítható, hogy a perlekedés nem rosszhiszemű. A törvény 12. §. szerint, ha a per hatáskör, vagy illetékesség hiánya miatt megszüntettetik és Az anyát négyhavi fogházra, az apát másfélévi börtönre Ítélték Szent Imre Snnepségekrttl és a Szent Jobb kürmanetröl készüli felvételek "