Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-12 / 204. szám

1930 szeptember 11. DftLMAGYAHOIISZAG 3 Mennyi pénz folyt be a deszki Gerliczy~uradaIom parcellázásából? Báró Gerliczy Félixeí gróf Dégenfeld Krisíófné és báró Tisiyar Ivorné pörli a köteles rész kiadása miatt — Érdekes adatok a parcellázási összegekról (A Délmagyarország munkatársától.) Báró Gerliczy Félix, mint ismeretes, 1928-ban parcelláztatta a deszki öí ezer holdas uradalmat. A parcellázás lebonyolítását — mint emlékezetes — a Szeged-Csongrádi Takarék intézte és a parcellázási irodát is a takarék ellenőrizte. A parcellázás lebonyolítása után megtörtént a bank és a báró között az elszámolás, folyósították báró Gerliczynek a neki járó összeget, amelyen a báró Dunántul vásárolt 500 holdas birtokot. Ezután történt, hogy báró Gerliczy nővérei, gróf Dégenfeld. Kristófné és báró Tislyar Ivorné igénnyel léptek fel és követelték, hogy a családi vagyonból adja ki a báró az őket megillető köteles részt. A családi tanácskozások azonban nem vezettek eredményre, mire a két nővér keresetet nyújtott be fivére ellen, a köteles rész valorizáltan való kiadása iránt. A biróság a pöröket egyesitette. Nemrégiben tárgyalta az ügyet a budapesti tábla, mely több tanú kihallgatását rendelte el. Igy elrendelte Kozma Ferenc vezérigazgató, Vogel Antal igazgató és Racskó Gyula osztályfőnök kihallgatását arra vonatkozólag, hogy milyen anyagi eredménnyel végződött a parcellázás, mennyi maradt tisztán a befolyt összegből a bárónak. A szegedi járásbíróságon dr. Lázár Ferenc járásbiró csütörtökön idézte meg a tanukat A pörös felek azonban Kozma vezérigazgató felvilágosítása után csak Racskó Gyula osztályvezető kihallgatását kívánták. Racskó a szóbeli vallomása után írásban is beterjesztette a parcellázás pénzügyi oldalát megvilágító adatokat. Ezek szerint báró Gerliczy Félix a deszki urádalom'ért összesen 6,422.703 pengőt kapott, a gazdasági felszerelésekből 162.709 pengő folyt be, összesen tehát fi,585.412 pengőt hozott a parcellázás. A parcellázási költségek 1,106.339 pengőt lettek ki. A kimutatás érdekes adatokat közöl a költségek részletezéseinél. Ezek szerint az azóta elhunyt Rónai Sándor budapesti parcellázási szakember mintegy 500.000 pengőt kapott, mig az ügyvédi költségek 130.000 pengőt tettek ki. A parcellázás irodahelyiségére és ellenőrzésére 150.000 pengőt költöttek, a mérnöki munkadíj csak 30.640 pengőt emésztett fel. A költségek levonásával maradt tisztán 5,479.073 pengő. Ebből kifizette a takarék báró Gerliczy régi keletű tartozásaira és egyéb kiadások fejében összesen 3,226.619 pengőt. Báró Gerliczy Félixnek tehát az ötezer holdas uradalomból maradt tisztán: 2,252.453 pengő. Racskó Gyula előadta vallomásában, hogy ha nem parcelláznak idejében, a báró, aki az anyagi tönk szélén állott a teljes anyagi romlásba jutott volna. Ilyen módon azonban nemcsak, hogy megszabadult ettől, de még maradt is pénze, amiből megvehette az 500 holdas Dunántulon fekvő hegyfalusi gazdaságot. A vallomásról felvett jegyzőkönyvet most megküldik a budapesti táblának'. iáit*; W&^&W&mjri •• Magay Lafos volt szegedi főhadnagy a mafeó—vásárhelyi országúton autójával halálra gázolt egy biciklistái Magay szerint a biciklista okozta a szerencsétlenséget (A Délmagyarország munkatársától.) A makó— vásárhelyi országúton, a katraszéli vasúti megálló közelében tegnap este halálos autóelgázolás történt Magay Lajos szolgálatonkivűli főhadnagy, a Kucses és Magay szegedi autókereskedelmi cég társtulajdonosa este 7 óra tájban turaautóján Makóról Vásárhelyre igyekezett. A kocsi a sötét országúton 50—60 kilométeres sebességgel haladt. A megálló környékén, a távolban feltűnt egy bL ciklista. Az autó reflektorjának fénye jól megvilágította az embert Az országúton volt annyi hely, hogy az autó elhaladjon a biciklista mellett. Amikor a két jármű egymás mellé ért. Magay csattanást hallott a jobboldali első kerék sárhángója felől. Ez a csattanás azonban oly jelentéktelennek tűnt fel, hogy Magay megnyugodva tovább ment még vagy 100 métert és csak ott vette észre, hogy az ellenző üveg sarka eltörött. Sietve visszament addig a helyig, ahol a csattanást hallotta és megtalálta az A szegedi egyetemen csak a logl karra vették fel az összes szegedi jelentkezőt (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi egyetem összes fakultásain megtörténtek a felvételek'. Amint a Délmagyarország már megírta, a fogl karra körülbelül négyszázan jelentkeztek", az engedélyezett kontingens azonban 300. A jogi kar tanácsa tegnap döntött a felvételi kérvények ügyében és a jelentkezők közül 291 hallgatót vett fel az első évre. A felvételeket a kar liberálisan kezelte, az összes szegedi jelentkezőket, még ha csak egyszerűen érettek voltak is, felvették az egyetem hallgatói közé. Negyvenöt kérelmezőt elutasítottak részben kérvényeik hiányos volta, részben az engedélyezett létszám betelte miatt. Hatvanöt kérvényező ügye egyelőre függőben van. Az orvosi karon ttár másképpen alakult a helyzet. Itt 70 az engedélyezett létszám, viszont 157-en jelentkeztek. 70 elsőéves hallgatót fel is vettek, de itt nagyon sok szegedi szenvedett hátrányt, mert például az »érettn minősítésű gimnáziumi végbizonyítvánnyal rendelkező kérvényezőket nem vették fel a fakultásra. A felvételeket az orvosi kar igen szigorúan kezelte. Ezen a fakultáson nem érvényesült olyan liberális felfogás a kérvények elbírálásánál, mint a jogi fakultáson. Sok uj hallgató jelentkezett az orvosi fakultáson a magasabb szemeszterekre is. Ezek közül mindössze 16 hallgatót vettek fel a szegedi egyetem kötelékébe. A gyógyszerésztanfolyamra az 50-ben megállapított kontingens Tíeretében az összes jelentkezőt, számszerint 47-et felvették. A természettudományi és matematikai karon 33-an jelentkeztek az első évre. A kar 28 kérvényezőt vett fel. Az engedélyezett létszám itt 60 volt. Az egyetem előadásai szeptember második felében kezdődnek, az ünnepélyes megnyitást szeptember utolsó napjaiban tartják meg. országúton, vérében fekve, borzalmasan összeroit,] csolva holtan a biciklistát. A gép pozdorjává törött és darabjai szertesz<?ródtak az országúton. Néhány perc múlva már nagy csoport állta körűi a szerencsétlenség szinhelyét, nemsokára bizottság szállott ki a helyszínre és megkezdődött a nyomozás. Mindenekelőtt megállapították, hogy a szerencsétlen embert az autó jobboldali része ütötte eL A biciklista a nagy erejű ütéstől kivágódott az árokpartra, de megelőzőleg az autó magával hin> colta. A bizottság után megérkezett az orvos is, aki már csak a beállott halált konstatálhatta. A rendőrség a halottról az első percekben csak annyit tudott megállapítani, hogy valószínűleg Makón dolgozó iparos, aki munkája elvégeztével hazafelé iparkodott biciklijén. A" holttest közelében mintegy 25 kilogram sulyu bőrt találtak, amiből arra következtettek, hogy a szerencsétlen ember cipész lehetett. Később kiderült, hogy az illető Molnár Imre földeáki cipészszel azonos. A rendőrség értesítésére kiszállott a helyszínre dr. Míkosevieh Viktor vásárhelyi vizsgálóbíró, aki azonnal megtartotta a halálos elgázolás ügyébeni a vizsgálatot. Mivel az autóban Magay Lajoson kivül senki se ült, igy az esetnek Magagn kívül más szemtanuja nem volt. A vizsgálóbíró kihallgatta Magayt, aki vallomásában a biciklistára hárította a felelősséget. Szerinte a halálos elgázolás ugy következett be, hogy Molnár Imre, aki tulközel jött az autóhoz, kikerülve a reflektorfényből, elszédült és az autónak esett. A szerencsétlenséget előmozdította az a körülmény is, hogy, Molnár Imre 25 kilogram sulyu csomagot is vitt magával. De kerékpárja ki sem volt világítva. Az összeütközéskor csak egy gyanús roppanást hallott, ugy, hogy azt hitte, valami kődobás érhette kocsiját, azért meg sem állott azonnal. A kihallgatás alatt jelentkezett egy tann, aki megerősítette Magay előadását. A tanú végignézte az összeütközést Az autó — vallomása szerint — szabályszerű világítással haladt az országúton. Ezek szerint a halálos szerencsétlenséget a kerékpáros okozta. Ezt a föltevést látszik megerősíteni az a körülmény is, hogy az összeütközés egy tekintélyes hosszúságú egyenes útszakasz közepén történt A vizsgálóbíró és a rendőrorvos még az éj folyamán tüzetes vizsgálat alá vették a halottat és a kerékpárját. Megállapították, hogy Molnár jobblába rövidebb volt és csak féllábbal hajtotta a gépet, a súlyos megterhelés mellett tehát nem lehetett biztos az egyensúlya. Megállapították azt is, hogy lámpa nem volt a kerékpáron. Az esetről felvett jegyzőkönyveket és vallomásokat megküldik- a szegedi ügyészségnek, mely tovább fog intézkedni a halálos szerencsétlenség ügyében.