Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-02 / 196. szám

1930 szeptember 2. Dftf,MAr,YARORSZAG 9 Legfőbb Legta jrlós«ai3>I> Legluíányosabb KÉSZEN ÉS MÉRET UTAN rÖLDES IZSÓNÁL KARASZ UCCA \L-Il\U\- ESZAKSARMIIIJA IRTA: UMBERTO NOBILE 45 A mőtorok már futottak, mikor a mezőn -r a suly alapján — mégcgyszer megfontol­tam, magunkkal vigyük-e Viglierit. Jelt adtam az emelkedésre. Mindnyájan a léghajón vol­tunk. Az expedíció káplánja, Páter Giaufran­ceschi rövid imát mondott, amelyet fedetlen fővel hallgattunk végig. Azután minden baj nélkül, mintha rugóra járt volna minden. Az emberek elengedték a tartóköteleket és a léghajó felemelkedett Miközben egyhangú »£dalá< kiáltás hangzott fel, százötven szem követte. Mindhárom motort rákapcsol'-ittam és a léghajó — orrával előre —• elhagyta Kingsbayt. Igy kezdődött az »Italia« sarki utja, a har­madik és utolsó kutatóut. Ki sejtette akkor, hogy nem tér vissza többé! Május 23-án, reggel 4* 28' volt A Sarokra. 4h 51'-kor balról elhagytuk a Mitre-fokot, majd VII. Haakon-földje partjai irányában az Amsterdam-sziget északi csúcsa felé kor­mányoztunk. Ezt 5U 41'-kor értük el. 100 km-t 73 perc alatt tettünk meg, tehát 82 km/óra sebességgel haladtunk. Alig hagytuk el az Amsterdam-szigetet, ami­kor heves ellenszél támadt s ez lecsökken­tette haladási sebességünket. Egy órán át követtük a 11. green. k. h. fokot s eközben a hőmérő — 6h 40'-kor — zérus alatt 20°-ot mutatott Távol, balra tőlünk sötét­lett a Bridgmann-fok; arra tartottunk, a grön­landi 73-as fok irányában. Még eddig folytonosan szabad tenger fölött hajóztunk. Alig pár másodperc és 6 50' volt; ekkor körülbelül 80® 30' é. sz. és 10° k. h -nál bukkantunk az első állójégre, amelyet a köz­ben fekvő ködsávokon keresztül csak mint szürke, összefüggő lapálynak láttunk. Hat és fél órán át vastag köd kisért ben­nünket Ezért meglehetős mélyen repültünk, csupán 200 m magasságban a jég fölött; majd 1011 40'-től 12h„ 40'-ig fölemelkedtünk 500 m magasságra, ahol a köd véget ért. 13" 15' felé fölemelkedett a köd és 14h Í5'* kor alattunk feküdtek Grönland partjai. De csak 15h -kor, mikor a köd teljesen eltűnt, láthattuk meg a főidet egész tisztán. Az álló­jég nyomait is rövidesen tökéletesen kivehet­tük és igy a Goerz-f. készülékkel 62 km/óra sebességet állapíthattunk meg, jobbra 30 fokos ' eltéréssel. 15 órától 17-ig a partok fölött cirkáltunk, hogy megfigyelhessük azok pontos alakját Az állójeget számos kis csatorna szelte át,*) de a partok közelében szabad víztükröt sehol­sem láttunk. Az alattunk csillogó jéghegyek képe még ma is élénken él emlékezetemben. Mikor 17h 29'-kor elértük a Bridgmann­fokot, az Amsterdam-sziget legszélsőbb 73-as pontjától 720 km-nyire voltunk, ezt az utat 11 ^ 48' alatt tettük meg, tehát 61 km/óra átlagos sebességgel haladtunk. Mégegyszer visszatértünk a Bridgmann-fok­noz, hogy a green. ny. h. 27. foka mentén tegyük meg az utunkat a Sarok felé. Az ég, amelyet előzőleg teljesen elborítot­tak a sötét fellegek, a Bridgmann-fok után, 18 óra tájban tisztulni kezdett és nemsokára teljesen kiderült. , *) Ha az ál.^-g felszíne lehűl, a jég terjedelme megkisebbedik, tehát a jég elrepedezik. Ezeket a repedéseket a régi irodalom jégcsatorna néven említi. Ujabban (Cholnoky után) rianás névvel jelöljük őket Dr. B. L. A ragyogó kék égnél a besurranó napfény játszott a parancsnoki fülkében lévő műszerekkel. A szél, amely erősen hátba ka­pott bennünket^ egyesült a mőtorok erejével és örvendetes gyorsasággal űzött benünket a Sarok felé. Az egész léghajó csupa boldog­ság volt A reménységes várakozásban osztoz­tunk egymással. Az oldalkormánynál a tengerésztisztek egyike volt szolgálatban, mig a másik kettő fáradhatatlanul végezte az észleléseket a Nap állására, a repülés irányára, valamint az oldal­irányú eltérésekre vonatkozólag. Trojani és Cecioni, mint rendesen, a magas­sági kormánynál foglalatoskodtak. Malmgren megfeszített figyelemmel, az ő szokott buzgalmával jegyezgette meteorológiai adatokat a rádiófülke egyik oldalfalára szerelt táblázatokba, mert Biagi is belejött lassan­ként és meg-megjelent közölnivalóival. Pontremoli és Behounek, megzavarhatatla­nul, műszereikkel foglalatoskodtak és nem lát­ták, nem hallották, mi történik körülöttük. Egészen ugy viselkedtek, mintha otthon let­tek volna, laboratóriumuk békés nyugalmá­ban. A három gépész is őrhelyén állt, ébren és figyelmesen, mint mindig: Pomella a hátsó mótornál, Caratti a bal-, Ciocca a jobb mótor­gondolában. Többnyire csak két mótor volt üzemben: a hátsó és egyik oldalsó a kettő közül. * Arduino a folyosón járt ide-oda és felügyelt a gépészek munkájára, ellenőrizte és szabá­lyozta a benzinfogyasztást. Alessandrini az indulás utáni első órákban a léghajó minden hozzáférhető részét még­egyszer megvizsgálta, hogy megbizonyosodjék arról, minden rendben van-e. A leszállókötél behúzása után, amelyet nem szabadott sokáig kitenni az időjárásnak, hogy jég ne rakódjék rá, rövid időre bejött a vezetőfülkébe, hogy ott egyideig segítsen Trojaninak és Cecioni­nak a magassági kormány kezelésében. A hátszél segítségével meglehetős sebesség­gel közeledtünk kitűzött célunkhoz. 18h-kor -kor 85» 45* felett, 22h a 84« felett, 20*-kor 87« 40' felett, 22h 30'-kor pedig már 88® 10' felett voltunk. Ezt a vidéket, amelyen most átrepültünk, alig látta még emberi szem, de elhódítottunk belőle már egy kis darabot a »Norge« utja alkalmával s balra tőljink Peary is egy részt. Nem láttunk itt semmiféle szárazföldet sem, amint egyesek feltették azt. Végre világosan láthattuk, hogy utunk végső céljától csupán száz km-es távolság választ el bennünket. Léghajózásunk közben lassan-lassan maga­sabbra szálltunk. 18 órakor 250 m, 20 órakor 500 m, 22 órakor 550 m, 22 óra 30 perckor 600 m magasságban voltunk Nagyon örültem, hogy végre tiszta lett a láthatár, mert 8 órai, ködben megtett ut után erre semmi esetre sem számíthattam. De hát­szelünk, amely most olyan gyorsan sodort bennünket a Sark felé, később könnyen aka­dályozónkká lehel más útirány esetén. Figyelmesen követtem Malmgrent munkájá­ban. Alaposan tanulmányoztam a két ural­kodó légáramlat görbéit: az egyik a Jeges­tengeren át Szibéria felé tartott, a másik a Barents-tenger fölött nyugodott Hova vegyük útirányunkat a Sark után? Ez a kérdés jóidéig sok fejtörést okozott nekem. Ellenemre volt, hogy ily erős széllel együtt repüljek és arra gondoltam, hogy a Sarok elérése után a szibériai partok felé repülfinS tovább, mivel féltem, hogy a szél ködöt hoz­hat magával. Vagy felhasználom a szelet is és Kanadába igyekszünk, ahol a meteoroló-* gusok tudósítása szerint köd volt ugyan, da a légkör nyugodt volt Nem adtam fel azt a gondolatot, hogyj Mackenzie vidékére repüljek; annál is in­kább, mert már minden szükséges intézke­dést megtettem odarepülésünk esetére. Még indulás előtt magamhoz vettem — ez esetre —< az e vidékre vonatkozó léghajózási térképe­ket és — könyveket, valamint feljegyzé­seimet is. íFolvt. kövj Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hfrlrp- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában­felelős üzemvr-rptft' Klein Nándor. Képkeretezés ^pszaSa!! Klauiil tér. a Oroszlán ucca sarok. Iskolatáskák: Saját készítésű ber, vászon és lakkanyagból, könyvszijjak legolcsóbban beszerezhetők « Borbély börandösnél, Feketesas u. 21. g^irrmiTiininmoiamiira 3 Az egyedüli magyar gyártmányú Bembergselyem 3.8O 4*30 C"50 I legdivatosabb színárnyalatokban szavatosság mellett Gyári lerakat: 1 Pollák Testvéreknél Csekonics ueca és Széchenyi tér. H íi»iiiiiaxiAir*«Ti«mjm: J

Next

/
Thumbnails
Contents