Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-07 / 201. szám

DEL!WAGY<\HORS/.AG 1930 szentember 7. termés. Én tehát vizet adtam a földnek és a föld jól termett. Ezzel azután vezet be bennünket a földre és megmutogatja a »vízmüvet*, amely a lehető leg­egyszerűbb. Fúratott ártézikutat a vásárhelyi kút­fúróval. Lementek vagy 230 méterre és kap per­percenkint mintegy 5001. vizet. A kut a 20 holdnak közepetáján van^ tehát kétfelé vezeti a vizet egy­Es ahogy deák Pétert, a tanyáját, dolgos feleségét és négy apró gyermekét búcsúzáskor végigtekintjük, megerősödik az az érzésünk, hogy nem bolettára, állami támogatásra, ga­bonaár-minimálásra van ennek az országnak szüksége, hanem értelmes és dolgos gazda­emberekre, amilyen Deák Péter, aki nem vár segítséget senkitől, hanem a maga eszével és dolgos két kezével keresi az utat a — boldogu­lás felé. ÉPÍTÉSI ANYAG. Tégla- I. r. gép- vagy falitégla nagyméretű ezre 50—52, kisméretű gép- vagy fa­li tégla 44—46, II. r. nagy tégla 44—46, II. r, kisméretű 36—38 pengő. I r hornyolcserép ezre 70—72, I. rendű gép, hódfarkú cserép ezre 46—48, kézi hódfarkú cserép ezre 35—37 pengő. Vértes Szénkereskedelmi rt. jelentése; Az építé­si anyagok közül a mész és cement forgalom né­mi élénkülést mutat fel, azonban kizárólag kisebb házak építkezése és javítások céljaira. Az őszi üzlet feltétlenül lendületesebb, mint az elmúlt nvárl időszak alatt volt, ez azonban évenként megismétlődő jelenség és kívánatos lenne, hogy a még rendelkezésre álló őszi időszakot az építtet­ni óhajtók még ha kisebb építkezésekkel is, de kihasználják, mert ezáltal az ipar és kereskede­lem számos ága jut foglalkozáshoz és a nagy ver­seny folytán csekély keresethez. Az árak ugy a nagyban, mint a kicsinyben való forgalomban válto­zatlanok. Mész. Tranzitó ab. gyár 4—4.25, 1000 kg-tól felfelé 6.30—6.60, 100-1000 kg-ig 7.20, kg­ként 8.— ab. raktár. — Mákcement. Ab vagon Szeged 8—8.30, 1000 kg-tól felfelé 9.60, 100—1000 kg-ig 7.605, kg-ként 14.— ab. raktár. TÜZELŐANYAG. Vértes Szénkereskedelml rf. je Ipnté'e: Szénpiac. A hazai szénbányák szeptem­ber hó 1-vel a kályhafütő szenek téli egység­árait léptették életbe és igy ezen időponttal a nyári kedvezményes szénárak megszűntek. Ezen árváltozás évenként megismétlődik s igy az ár­változás, illetve a magasabb téli egységárak az érdekelteket nem érték meglepetésszerűen. Kály­hafütőszenekben a jobb hazai szénfajtákban a forgalom megélénkült, mert a magánháztartások, hivatalok és közintézmények mindinkább áttér­nek a gazdaságosabb hazai széntüzelésre. Az ipa­ri szénfogyasztás állandóan visszaesőben van, ezen szénafajták árai változatlanok. Külföldi szénben és kokszban a magánháztartások részéről a berak­tározás megindult, az árak nyomottak, az egyes külföldi bányák minőségének megfelelően váíto­zók. A felsősziléziai bányakoksz ára szeptember 1-vel 11 fillérrel emelkedett a hivatalos ár alap­ján. Tatai tojásbrikett 5.80, tatai darabosszén 4.80, königsgrube porosz szén 7.50, knurowi kovács­szén 7 —. felsősziléziai dió koksz 8.7Q, szegedi gáz­gyári koksz 8.60, borsodi szén 450, — Tűzifa. Hasábos pr. métermázsa 3.8Q, vagontétel pr. 10 tonna 3.50 ab raktár. Okszerű termeléssel tízszeresére lehel emelni a paprfKafermésí egy fzéles árokban. ízekből az árkokból azután futóEn-kokat húzott az egész földön keresztül-kasul, egymástól nem nagy távolságban. A futóarkok bejárata földhányással van elzárva és csak olyan­kor nyílik meg. amikor a föld már kiszáradt és vizet kíván. Ilyenkor ráeresztik a vizet a földre és megitatják. Egyébkor a viz ebből és a tanya udvarán levő kútból egy tóba folyik, amely ugyan­csak a tanyához tartozik. Ez az egésznek a titka. — Még nem egészen tökéletes a dolog, mondja Deák Péter, mert egy kut nem győzi a 20 holdat, de a jövő évre már segítek rajta. A tó vizét motorral kiszivattyuztatom és felhasználom a lo­csoláshoz. A legérdekesebb, hogy ez a kitűnő paprika­termelő nem is nagyon régen foglalkozik pap­rikával. A háború után egy paprikatermelő leányát vette feleségül. Feleségével együtt is­merte és szerette meg a paprikát. Csakhamar bérelt földön kezdett vele foglalkozni, mig két év előtt megvette a Katona-féle 27 holdas birtokot. Tavaly egy holdon kísérletezett a paprikalocsolással. Az eredmény olyan jó volt, hogy már a tavasszal megfuratta az ártézi­kutat és az Idén olyan paprikatermése van, hogy megtérül minden be­ruházása. Deák Péter azonban nem állt meg a ter­melésnél, hanem paprikakikcszitő is. Min­denre van célszerű felszerelése. A fedett szin alatt Deák Péterné vezényel vagy 30 leányt, akik hasogatják, erezik, tisztítják és fűzik a paprikát. Nemcsak sajáttermésü paprikáját dolgozza fel Deák, hanem vásároltakat is. És tökéletesíti a kikészítést. A magot nem ugy áztatja, mint általában szokták, hogy napokig hagyják a vizben, amig kiázik, de egyszersmind meg is dohosodik. Deák erős kis zsákokba rakja a paprikamagot és egy nagy cementmedencében vizben tapos­tatja azt, amig megtisztul. Igy nem ázik el teljesen és nem dohosodik meg a mag. Nem mondjuk, hogy hivatalos helyen, vagy ahogyan mondani szokták, »illelékes helyem nem tulajdositanának fontosságot a szegedi paprikának, mert ennek ellentmond a szegedi vegyvizsgáló állomás is, amely főként a pap­rika miatt létesült. Ellenőrzik, osztályozzák, vizsgálják cs plombálják, sől a földmivelésügyi minisztériumban sűrűn ankétoznak is pap­ri ka-ügyben. Csak épper a paprika nemesítésére aem terjed még ki az illetékesek figyelje és arra, hogy miként kellene vagy lehetne a paprikatermést fokozni, az árát pedig némiképpen stabilizálni. A paprika ára ugyanis szoros összefüggés­ben van a terméseredménnyel, esetleg a ter­méskilátásokkal. Az utóbbi hetekben különö­sen érzékeny, mondhatnók ideges volt a pap­ikapiac. ötven fillérrel ugrott egyik piaci laptól a másikig a paprika kilója, a legköze­lebbi piaci napra további 30 fillérrel, hogy azután három nappal kcsőbb egyszerre 70 fillérrel essen Intelé. Semmiféle termény olyan árváltozásoknak nincsen alávetve, mint a pap­rika. Az árakat befolyásolja természetesen a kereslet is, de ez is csak a készletek mennyisé­gére vezethető vissza. Nem áll rendelkezésünkre megbízható sta­tisztika és igy nem is tudjuk megmondani, hogy hány holdon termelnek Szegeden pap­rikát, az azonban kétségtelen, hogy okszerű talajművelés mellett Szeged annyi kitűnő mi­nőségű paprikát tudna termelni, hogy nem­csak a hazai szükségletet látná el, hanem a külföldit is. A háború óta ugyanis előnyben részesíti a külföld az olcsó spanyol paprikát és sajnos, nem hallottunk róla, hogy ennek ellensúlyozására valami történne. A paprika árhullámzásának és magas árá­nak a nagy szárazság és az előrelátható igen ;gyenge termés is oka. A száraz talajon nem fejlődött a paprikapalánta, sok helyt teljesen kiszáradt és a pusztításban segítettek a rova­rok ifi. Jó ára lesz a paprikának, csak éppen az a baj, hogy igen kevés termett és a jő árakat csak azok élvezik, akiknek Isten esőt juttatott, no meg Deák Péter, aki szegedi kisgazda, aki a maga portáján meg­találta — ha nem is az esőcsinálás —, de az esőpótlás módját. Deák Péter, akiről itt szólni akarunk, egyszerű kisgazda, amilyen sok van Szegeden és legfel­jebb abban különbözik a többitől, hogy nemcsak két kezével, hanem eszével is dolgozik. Sehogy sem tudott belenyugodni abba, hogy -az esz­tendőben nem terem paprika, legfeljebb kevés és hitvány. Artézi kutat fúratott tehát a földjén, hogy annak vizével öntözze a palántákat A szom­szédok és ismerősök kinevették — tavaly, az idén már irigylik és bámulják. Egy paprikanagykereskedő hívta fel figyelmün­ket Deák Péterre. Nem messze van földje és háza a várostól, a Vásárhelyi sugáruton, ahogy a Gedónál elkanyarodik az ut Uj-Somogyitelep felé, vagy két kilométerre. Mielőtt idemegyünk, elkormányozzuk a soffőrt a rókusi feketék felé és megtekintjük előbb ott a paprikát. Siralmas látvány. Alacsony, ványadt bokrocskák, apró kis paprikahüvelyekkui, amelyek félig pirosak, félig zöldek és sárgák. Leszedni sem igen érdemes, mert fel sem lehet dolgozni és nem is igen fize­tődik ki. Megállunk több helyen, az eredmény csaknem minden ült ugyanaz. Van olyan tábla is, amelyen a bokrok is leszáradtak. Deák Péter földjén már messziről zöldcinek a paprikabokrok. Egy bokron 15—20 nagy piros paprikacső. öröm végignézni a dus táblákon, ame­lyek 20 holdnyi területen sorakoznak. — Pedig már tul vagyunk az első szedésen. — mondja büszkén Deák Péter — amikor beke­rülünk a tanyaház udvarára. Fiatal, 36—38 évesnek látszó, napsütötte, egész­séges kinézésű ember Deák Péter, akit mezítláb, rövid térdnadrágban erős munkában találunk. Hanem azért kézséggel áll rendelkezésünkre. Meg­kérdezzük, hogy miként varázsolta földjére ezt a nagyszerű termést. —t Nincs abban boszorkányság — mondja derűsen mosolyogva. — Mindenki tudja, hogy a földnek viz köll. Másképpen nincs

Next

/
Thumbnails
Contents