Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-07 / 201. szám

Df T,M\n YAKOHSZ AG K7?T)tpmr>pr 7. Szfirméjét MOST vegye meg, bandáját MOST alakíttassa és javíttassa MENTUS szűcsnél, Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) Mi történt Szegeden száz millió dollárral? Irta: Tonelli Sándor. II. A százmilliós örökség ügyében elsőnek a város legagiiisabb politika-társadalmi kölcsőnőssegétyző egyesülete, a Délvidéki Otthon nyilatkozott. Meg­állapította, hogy az örökhagyó abban az esetben, ha Diamantnak hívták, kétségtelenül germán, ha pedig D'amant volt a neve, minden valószínűség szerint a III. Károly idejében a temesmegyei Soliour községben megtelepített franciák ivadékai közül való. Délvidéki volta tehát kétségtelen. Ezen az alapon az otthon beadványt intézett a város polgármesteréhez, hogy hogy készíttesse el az ö ökhagyó szobrát és állíttassa fel az árkádok alatt. Minthogy azonban sajnos módon hiteles fény­kép, melynek alapján a szobor elkészíthető volna, nem áll rendelkezésre, a Délvidéki Otthon három tagja küldessék ki Amerikába a kép beszerzése céljából. A kiküldetés költsége a város által elő­legezendő és az örökség összegéből lesz levonásba hozandó. Ha a fénykép beszerzése nem sikerülne, az sem baj, hiszen van szobor az árkádok alatt' bőségesen, amelynek csak az aláírásáról tudják, hogy kit ábrázol. Utána az egyetem jelentette be igényét a száz milliós örökségre. A jogi fakultás professzorai ki­keresték a polgármesternek egy régebbi beszédét, amelyben szószerint ezeket mondta: »Ez a város szívesen áldozza minden felesleges pénzét az egye­temre és a kultura előmozdítására.* Kétségtelen, hogy az ilyen talált pénz csak felesleges lehet s minthogy a polgármester ígérete köti a várost, az amerikai örökség csakis az egyetemet illetheti meg. Ellenszolgáltatás gyanánt a szegedi egyetem hajlandó az örökhagyót a tudomány előmozdítása körüli érdemeiért posthumus diszdoktornak meg­választani. Ez újítás a diszdoktorságok sorozatá­ban, az örökség ellenben minden időkre kihúzza az egyetemet pénzügyi kalamitásaiból. Körül lehet épiteni az egész templomteret, meg lehet építeni a központi épületet, fel lenet szerelni az összes tud >mányos intézeteket és méa marad is valami belőle. Mikor a polgármester éppen azon töprengett, hogy miként tagadja meg elsőizben az egyetem­Bek' egy kérését, bevonult a külvárosi párt küldött­sége. Szónokuk előadta, hogy ők a külvárosi párt­ban tömörült társadalmi egyesületek révén száz­liegyvenkilencezer polgárt reprezentálnak. Ez a szám nagy ugyan, de ne döbbentsen meg senkit, mert ugyanaz a polgár több egyesület révén is szerepel a külvárosi párt névsorában és ezért van­nak ők ilyen sokan. Az a körülmény viszont, hogy többször is szerepelnek, csak azt mutatja, hogy a párt tagjaiban a közügyek iránti érdeklődés milyen mértékben van kifejlődve. Egyrészt e nagy tömegre való hivatkozással, másrészt azon körül­ményre való tekintettel, hogy az örökhagyó a Mars tér vidékének volt szülötte s ha élne, két­ségtelenül a külvárosi pártnak volna buzgó és lelkes tagja, jogosnak és természetesnek mutatko­zik, hogy a tekintélyes örökségből elsősorban a külvárosi párt követelései elégíttessenek ki. Meg­valósítandó az általános csatornázás és közvilá­gítás, kikövezendők és feltöltendők a külvárosok összes utcái, — beleértve a Hauser-telepel is, — és felállítandó a még fennmaradó összeg célszerű és biztos elhelyezése szempontjából, amire célzás történt az amerikai közjegyző levelében is, a városi takarékpénztár, melynek igazgatósági, fel­ügyelő bizottsági tagjai és napibiztosai csakis meg­bízható külvárosi polgárok lehetnek. Az utóbbi hetek folyamán előfordult, hogy egy rókusi pol­gár Újszegeden villát vásárolt, a Murává-osból pedig egy polgár a Tisza Lajos körút belső ol­dalára költözött, ezek természetesen ar. örökség élvezetével járó minden kedvezményből kizáran­dók. Végezetül Szeged város történelmi arcxépcsar­noka számára a külvárosi párt vezetőségének min­den tagja en face és profilban lefestendő. Kljén! 31 jen! Éljen! Ez a háromszoros éljen már nem a szónok be­szédéhez tartozott, hanem a küldöttség tagjai kisér­ték zajos tetszésnyilvánításokkal vezérük fejtege­téseit. A polgármester nagy beszéddel válaszolt a kül­városi párt vezetőjének szónoklatára. Elmondotta, hogy mindenesetre rajta lesz, hogy a külvárosi párt jogos kívánalmai száz százalékig teljesíttes­senek! méflsem tartaná azonban a józan város­politika szempontjából kívánatosnak, hogy kerü­letenkint parcellázzák a város polgárságát. Az örökhagyónak is bizonyára az volt az intenciója, hogy hagyatékának gyümölcseit egyformán élvezze szülővárosának minden polgára. Ezért ő ugy in­tézkedett, hogy addig is, mig a belügyminisztérium jóváhagyja az örökség felvételét s mig az egyéb formalitások elintézést nyernek, pártközi értekez­let hivassék össze annak megbeszélésére, hogy az örökség miként használtassák fel. Erre az érte­kezletre a törvényhatósági bizottság vezető tagjain kivül meg fogja hivni a helybeli bankok igazga­tóit is, hogy véleményüket azok is előadhassák. A három nap múlva megtartott pártközi értekez­letet a polgármester feszült érdeklődés közepette nyitotta meg. A légy zsongását is meg lehetett hallani, mikor belekezdett beszédébe. Jelen voltak a pesti lapok tudósítói is, mert országos érdeklő­dést váltott ki, hogy mit fog kezdeni egy magyar város száz millió dolláros örökségével. — Ugy hangzik ez, mint egy szép álom, — kezdte a polgármester beszédét... Azután előadta, hogy a pénzügyi tanácsnok kiszámította, hogy a száz millió dollár pontosan 569,300.000 pengő­nek felel meg. Az ügyészség nem tudta ugyan még megállapítani, hogy Kaliforniában mennyi az örökösödési illeték, erre óvatosságból fel le­het venni 15 százalékot. A magyar örökösödési illetéket, tekintettel Szegednek a kormánynál levő protekciójára, valószínűleg el fogják engedni. A mérnökség és a számvevőség már el is készítette az örökség felhasználási tervezetét. Ez a tervezet a kővetkező: p«nBö Kaliforniai örökösödési illeték 85.395.000.— Közjegyző költségeire 1 százalék 5,693.000.— Küldöttség kiküldése a hagyaték átvételére *6.000.— A város minden adósságának kifize­tésére 20,000.000.— Csatornahálózat kiépítésére 12,000.000.— Városrendezés egyéb költségeire 10,000.000.— Egyetem uj központi épületére 3,500.000.— Hátralevő egyetemi építkezésekre 1,500000.— Még az egyetemnek 1,000.000.— Zsótér-ház 'helyébe bérpalota 3,500.000.— Ivir. i é'őinbla épüVének he'yreállitása 197.535.— Szinház mult évi deficitjére 190.000.— Gázgyári döntőbíróság tiszteletdíjára 10.000.— Várrom átalakítása a Stefánián _ 5.400.— Uj fogas a tüzoltófőparancsnok előszobájába 5.75 42 Összesen 143,026.940.75 Örvendetesen állapitható meg ebből a kimutatás­ból, hogy a városnak, még akkor is, ha bőségesen gondoskodik minden kiadásról és beállítja az elő­irányzatába az összes szükséges beruházásokat, még' mindig marad 426,273.059 pengő 25 fillérje. Ez az az ősszeg, melvnck elhelyezéséről kell gon­doskodni és ehhez kéri a város az összehívott pártkőzi értekezlet szives véleményét Az értekezleten a legkülönbözőbb tervek merül­tek fel. Legnagyobb tetszéssel az a terv találkozott hogy vegye a város az adót községi kezelésbe és a tőkésített összegből fizesse mindenkinek az adóját. Ezt a tervet kényleleaek voltak azonban elejteni, mert a tiszti ügyész kimutatta, hogy ez esetben az összes virilis helyek a közgyűlésen a várost illetik meg és valamennyi virilis szava­zati jogát a polgármester, vgy amennyiben ő elnököl, az általa szavazásra kijelölt soros tanács­nok gyakorolja. Másik terv volt, hogy újra hívják össze a villanyarak megállapítására alakított döntő biróságot. Szükség nincs ugyan rá, nem is való­színű, hogy kedvező Ítéletet hozzon a városra, de igen szórakoztató és most meg lehet mutatni, hogy telik Feimemlt az a gondolat is, hogy a teljes városrendezést hajtsák végre, építsék meg városi költségen az algyői hidat és bajai műutat s ami marad, abból létesítsenek alapot az uj szín­házi rezsim deficitjének fedezésére. Ezt a könnyel­mű tervel a főszámvevő ellenzése buktatta meg, aki kimutatta, hogy nincs az a milliárdos ame­rikai örökség, amely elég volna a színházi deficit eltüntetésére, különösen, amig azok diszponálnak színházi ügyekben, akik sohasem járnak színház­ba. Csatlakozott a főszámvevő álláspontjához a kórnázigaigató is, aki kijelentette, hogy addig ő kulturára nem ad egy büdös vasat se, amig kőiv házát porcellán edényekkel fel nem szerelik. Szóba került még apaállatok beszerzése és az összes citekföldek megvétele is, ezt a tervet azonban számszerű adatok hiányában él kellett ejteni. Igy nem maradt más megoldás, minthogy g pénzt, ha megkapja a varos, be fogja rakni $ takarékba. Ezz .1 a tervvel szemben a pénzügyi szakértők részéről merültek fel súlyos aggodalmak. Kijelentették, hogy a bankok hajlandók ugyan a pénzt elfogadni, de a mai nehéz viszonyok mel­lett, mikor a kihelyezési lehetőségek a legrosszab. bak, kamatot nem tudnak fizetni utána. A kamat­fizetés egyenes ráfizetéssel járna, ezt pedig tőlük kívánni nem lehet. De más szakértők kimutat­ták azt is, hogy a közgazdasági tudomány meg. állapítása szerint, ha a pénzoldalon nagy a bő­ség, az áruoldalon drágaság keletkezik. Számítani kell tehát Szegeden az élet tetemes megdrágulá­sával. Ezért nagyon komolyan megfontolandó vol­na, hogy a város egyáltalán elfogadja-e a más­különben nagyon tetszetősnek látszó örökséget Mindezekből látható, hogy a száz milliós örök­ség ügye nagyon komoly bonyodalmakat idézett elő Szegeden. A pártközi értekezlet alapjában véve eredménytelenül oszlott szét és a város vezető em­berei tanácstalanul néztek az összehívandó köz­gyűlés elé. Szerencse volt, hogy a pénz egyszeribea nem érkezett meg, mert nem tudtak volna mit kez­deni vele. A referátum teljességéhez tartozik azonban az is, hogy Hódmezővásárhely és Makó városoktól Hállitólag »Nagyur!< megszólítással kérvény érke­zett Szeged polgármesteréhez, hogy ne feledkezzék meg a sanyarú viszonyok között levő szomszédos városokról és juttasson valamit nekik is a mesés hagyatékból. A tőkét ők nem igénylik, megelégsze­nek," ha Szeged minden esztendőben átengedi ne­kik a száz millió dollár kamatait. (Folytatjuk.) Torday—Váqh festőművészek kiállítása hétfőn, 8-án zárul! Kárpál! képszalon kiállítási ter­mében 85 Klauzál tér és Oroszlán ncca sarok. INGYEN fényképnagyilás! Iritz műterem ajándéka a kBiönnégnek! Akt tolyó hó 6.. 7. és 8-án (srambBl, vatór­nap, hétfő) fényképét rendel, azaz 6 drb. mttrérat levelezőlapot öt pengíért, az egy drb. I«xí4-es mtlvészt nngyllóM díjtalanul Kap » Iriti Rudolf, Somogyi ucca 24. sz. a vezető világmárka D51 magyarországi kizárólagos képviselet: PlarkOYlcs szilárd oki. gépészmérnök Szeged, Tisza Lafos körút 44.

Next

/
Thumbnails
Contents