Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-26 / 216. szám

T930 szeptember 26. DFTLMARYAI :SZAG ffl földbérek leszállifásál és a bérháfralékok konvertálását indítványozza a Szegedi FöSdbérlok Szövetkezete (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Földbérlök Szövetkezete — amelynek hivatalos megalakulásáról tudomása még senkinek sincs — terjedelmes memorandumot terjesztett a polgármester elé azzal a kéréssel, hogy ezt indítvány formájában tűzze a közgyűlés napirendjére. A tizenhárom gépírásos oldal terjedelmű memorandum bevezető része szerint a szövetkezetnek ezerötszáz bérlő tagja van és a célja az, hogy a város érdekeinek megvédése mellett biztosítsa a városi földek bérlőinek megélhetését. Megállapítja ezután a szövetkezet, hogy a város bérlői a rossz gazdasági viszonyok miatt képtelenek a város által szedett magas földbérek megfizetésére. Kimutatja, hogy milyen körülmények között alakultak ki a jelenlegi bérek, megállapítja, hogy a földadónak a bérlőre történt áthárítása jogtalan, de burkolt földbéremelést is jelent. Megállapítja, hogy a város földbirtokpolitikája ma már nem felel meg a szociális követelményeknek, a város indokolatlanul magas béreket kiván a beruházott parcellák bérlőitől, akik a régi béreken felül huszonöt százalékot kénytelenek fizetni, csakhogy elkerüljék az árverést. Cáfolni igyekszik a memorandum a polgármester legutóbbi nyilatkozatát és megállapítja, hogy a tiszti ügyészség nemcsak azokat a bérlőket lakosittatja ki bírói Ítélet alapján, akik két-három évi bérrel tartoznak, hanem azokat is, akiknek a hátralékuk mindössze félévi haszonbér. A tiszti ügyészség — folytatja a memorandum — a hátralékos bérlőket minden félévben beperli, ami nagymértékben növeli a perköltségeket, perelte még azokat a bérlő-, ket is, akiknek bére birói leszállítás alatt áll. Súlyos kár érte a bérlőket azért is, mert a terménybéreket mindig budapesti paritásban kellett megfizetniök, ami harmincszázalékos haszonbéremelkedést jelentett. De súlyosbították a helyzetet azok az elemi csapások, amelyek az utóbbi években tönkretették a termést. Ezek miatt a bérlők annyira elszegényedtek, hogy ma már nincs annyi kenyerük, amely elég lenne az uj aratásig. Kifogásolja a szövetség, hogy a tiszti ügyészség már egyetlen napi késedelem esetén beadja a bérlők ellen a keresetlevelet és annak költségeit akkor is a bérlőkőn hajtja be, ha azok időközben kifizették tartozásukat. Megtörtént állítólag az is, hogy a bérlő az esedékesség délelőttjén fizetett, de az ügyészség már reggel beadta a keresetlevelet és igy a bérlőnek meg kellett fizetnie ezt a költséget is. Jelenleg az 1930. év első felére esedékes bértartozások miatt a homoki földek bérlőinek körülbelül nyolcvan százaléka ellen folyik a per. Az utolsó tiz év perköltsége, amit a bérlők fizettek meg, hat-hétszázezer pengőre tehető. A szövetség ezután azt kivánja, hogy a város szállítsa le a béreket olyan nívóra, melg a föld hozadékának és a gazdasági helyzetnek megfelel, a haszonbérhátralékok kellő átbirálása után pedig a bérlők tartozását konvertálni kell, ugy, hogy ezen az alapon a város nyomban hozzájutna bérköveteléséhez, a bérlők pedig 15^-20 év. alatt részletekben fizethetnék meg a szövetkezetnek tartozásukat. A memorandum szerint a szövetkezetre azért van szükség, hogy a bérlők érdekeit eredményesebben biztosithassa a várossal szemben^ de biztosithatná a város érdekeit is, mert a hátralékos bérlők ellen maga járna el. A szövetkezet kívánságait ezekután a következő négy pontba foglalt indítványban konkretizálja: 1. Szeged törvényhatósági közgyűlése tekintettel a gazdasági válságra és tekintettel a nagy szociális és nemzeti érdekekre, elhatározza, hogy az összes haszonbéreket revízió alá veszi és leszállítja a föld hozadékának megfelelően. 2. A törvényhatósági közgyűlés elhatározza, hogy kiküld egy bizottságot, amely megvizsgálja, hogy a városi földbirtoknak szövetkezet utján való értékesítése milyen előnyökkel jár ugy a városra, mint a bérlőkre és megvizsgálja, hogy a szegedi földbérlők szövetkezete milyen garanciát tud nyújtani a városnak a város és a bérlő érdekeinek biztosítására. 3. A közgyűlés elfogadja elvben a szegedi földbérlők haszonbérajánlatát és utasítja a bizottságot, hogy tanulmányozza át az ajánlatot és tegyen erről jelentést, 4. A bizottság tanulmányának eredményéhez képest a város földbirtokát bérbeadja a Szegedi Földbérlők Szövetkezetének azzal, hogy az köteles annak minden parcellájába a régi bérlőt meghagyni és a hátralékot átvállalni. A Szegedi Földbérlők Szövetkezetének ezt a memorandumát egy budapesti mérnök készítette és ő nyújtotta be a polgármesterhez. Amikor megtudta, hogy a szeptemberi közgyűlést már elkéste vele, kijelentette, hogy az októberi rendkívüli közgyűlés napirendjére nyújtja be annál is inkább, mert addig a szegedi bérlők nagygyűlést tartanak a szővetktr zet kiépítése céljából. A szegedi llzleívezeíőség nyilatkozik a harmadik gyorsvonatpár beszüntetésérői (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy széleskörű mozgalom indult meg az államvasutak azon szándéka ellen, amely szerint október 5-től kezdve lényeges vonatbeszüntetéseket vinne keresztül a szeged—budapesti forgalomban. A vonatbeszüntetések lényegesen érdeklik Szeged egész közgazdasági életét. Most az ügyben megszólalt a Máv. szegedi üzletvezelösége is, amely a következő közlést küldötte szerkesztőségünknek: . — A magyar királyi államvasút október 5-től kezdve a téli időszakra a közelebbi személyszállító vonatok egyrészét beszünteti. Ez a forgalomcsökkentés Szeged közönségét is érinti és a helybeli érdekeltség részéről megnyilatkozó nyugtalanság arra inditja a Máv. üzletvezetőségét, hogy az intézkedés magyarázataként a következőket közölje. — Ismeretes, hogy a vasutak jövedelmezősége a háború utáni ^vekben világszerte rohamosan csökkenő irányzatot mutat. Ennek két oka van. Első, különösen a külföldi vasutaknál, az automobilizmus és egyéb közlekedési eszközök növekvő konkurrenciája. Ez a konkurrencia minálunk még nem bontakozott ki a vasutakra aggasztó mértékben. A másik oka a jövedelem csökkenésének az általános gazdasági pangás, a forgalomnak, a vasutak igénybevételének lényeges visszaesése. Ez a körülmény a gazdaságilag különösen nehéz helyzetben levő Magyarországon jobban érezteti hatását, mint egyebütt. A vasutak jövedelmének csökkentését bizonyos határok között a kiadások csökkentésével lehet ellensúlyozni. A külföldi vasutak és az utóbbi években a magyar királyi államvasút is a gazdaságos üzemtartás terén, vagy amint divatos szóval mondani szokták: üzemének racionalizálása terén úgyszólván minden lehetséges eszközt és tényezőt kimerített. További takarékoskodásra az üzemi érdekek veszélyeztetése nélkül alig lehet gondolni. — Szegeden az államvasutnak ezzel a kényszerű intézkedésével figyelemreméltó oldalról is az a kifogás merült fel, hogy az államvasút mint elsőrangú közgazdasági tényező, nem járhat ugyanazon az uton, mint a magánvállalatok. Ezzel a felfogással szemben hangsúlyozni kell, hogy nálunk a háború után inaugurált államgazdasági gyakorlat az államvasutakat olyan állami vállalatnak tekinti, amelynek saját magát kell eltartania. Az államvasutak külön, önálló költségvetése van Belvárosi Most Szept. 26-tól 28-ig, péntektől vasárnapig UADAin IIAVn legpazarabb beszélő vignMK^bBJ Uvl V játéba 9 felvonásban: HaroSd bajban Hangos ki«ér« ma«or. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korzó Mozi Szept. 26-tól 28-ig, péntektől vasárnapig A 1/Ai^rril hangos kalandorfilm MARCELLA A. HClalXU emoer ALBAN1 és AlFONS FBYIAND főszereplésével. Azonkivül: A Szahara reffelmei. Hangos expediciÓB film. Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor és ennek keretein belül nemcsak az üzem ki< adásairól, hanem a halaszthatatlan beruházások egyrészéről is gondoskodnia kell. — A forgalom csökkentésével kapcsolatban ki kell emelnünk azt a körülményt, hogy a Máv. a kijelölt vonatok közlekedését csak október 5-től május 15-ifcéig szünetelteti. A Máv. ilyenformán ugyanazt az eljárást követi, amelyet a külföldi vasutak megszakítás nélkül, állandóan, s a Máv< is a háború előtt évről-évre követett. Arra mindenki emlékezik, hogy a vasutaknak volt nyári és volt téli menetrendje. Ennek a régi keletű és általánosan követett szokásnak az a magyarázata, hogy télen köztudomás szerint lényegesen kisebb az utasforgalom, ideális menetrendben a vonatok számát éppen olyan arányban kellene apasztani, mint amilyen arányban az utasok száma csökken. Ezt a gyakorlatban a vasutak nem tudják keresztülvinni, a Máv. pedig a most tervbe vett forgalomcsökkentéssel még nagyon meszsze van ennek az arányszámnak az alkalmazásától. — Rá kell mutatnunk arra is, hogy a Máv. a beszüntetendő vonatok kiválasztásánál igen nagy körültekintéssel járt el. A szegedi közönséget leginkább érdeklő szeged—budapesti viszonylatban például a Budapestről reggel induló 702. sz, és a Szegedről este fél 8 órakor induló 701. sz< gyorsvonatokat azért kellett megtartani, mert azok nehezen létrejött nemzetközi megállapodások alapján külföldre közlekedő kocsikat visznek magukkal, A másik két gyorsvonatpár közül pedig azokat a vonatokat kellett beszüntetni, amelyek utasforgalma évekre visszamenő statisztikai adatok szerint kisebb. A fővonali gyorsvonatok beszüntetésének természetszerű következménye az. hogy a szárnyvonalakon a beszüntetett gyorsvonatokhoz csatlakozó vonatok a téli menetrendben szintén szünetelni fognak. — Összefoglalva az elmondottakat, ennek a kérdésnek a megítélésénél a következőket kell figyelembe venni. A Máv. jövedelmezősége az utóbbi időben jelentékenyen csökkent. A jövedelmezőséget a szükséges mértékig minden eszközzel biztosítani kell, mert ha a Máv. deficitbe kerülne, a hiányt csak az adókból lehetne pótolni. A kiadások a Máv.-nál jelenleg viszonylag nagyobbak, mint a háború előtt, njert a nyugdijteher aránytalanul nagyobb és mert a Máv.-ot még mindig aránytalanul nagyobb felújítási kötelezettség terheli. Az üzemi kiadásokat nem lehet tovább csökkenteni, mert a Máv. a legutóbbi racionalizálási intézkedésekkel a takarékoskodás minden lehető eszközét kimerítette. Nem marad más hátra, mint az időszakos üzemi redukció (a téli és nyári menetrend megkülönböztetése), amellyel egyébiránt a Máv. a többi vasutak példáját követi és a háború előtt már megszokott és természetesnek talált állapotot áls V