Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-25 / 215. szám

SZEGED. SzerKeszlöaég: Somogyi ucca 22. L em. Teleion: 13-33.^Kiadóhivatal, killcíönkönyvilAr Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. — Nyomda : Löw Llpól ucca 19. Telefon : 16—34. Távirati é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1930 szeptember 25 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 215. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, klllfUldOn 6-40 pengfi. ^ Egyes szám Ara hélküz< nap 16, vasAr- és Ünnepnap fill. Hir. detéseK felvétele tarifa szerint. Megfe. lenlk hétlö kivételével naponta reggel A békési békétlenek A legnagyobb figyelmet érdemli — szegedi szempontból is — az a cikk, melyben a Délmagyarország a békésmegyei közgyűlés ellenzéki tagjainak szövetségéről számol be. A békésvármegyei törvényhatósági bizottság ellenzéki tagjai pártállásra és világnézetre való tekintet nélkül megalakították szövetségüket, hogyne szétszórtan s a felvetődő különböző kérdésekben ne magukrahagvatottan, hanem egységesen és együttesen vivják meg a törvényhatsóágban alkotmányos küzdelmüket a mai uralom vármegyei reprezentánsaival szemben. Ez a példa követésre érdemes és követésre méltó. Nem egyszer kifejtettük már ugyanezen a helyen is, hogy nem sok értelme van iparospártnak és kereskedőpártnak, tisztviselőpártnak és gazdapártnak. A foglalkozási ágakat pártkereteknek csak azok akarják kijelölni, akik a könnyen félrevezethetők zavarában akarnak halászni. Itt-ott egy-egy jelöltnek talán sikerülne ilyen módon mandátumhoz jutni, de az önjelölt pártszervező személyes sikeréből s személyes érvényesüléséből semmi hasznot nem látna a képviselethez vergődött foglalkozási ág. A politikában még a moltkei stratégia sem igér sikert: a külön felvonulás és együttess támadás. Együtt kell felvonulni azoknak, akik ugyanabban a rendszerben, ugyanabban az uralmi berendezkedésben s ugyanannak a rendszernek és ugyanannak az uralmi berendezkedésnek támaszaiban találják meg politikai ellenfeleiket. A gazdának hiába van tele panasszal a tarisznyája, ki hallgat rá? A kisgazdára jftkkor sem hallgattak nagyon, amikor a politikai uralom fundamentuma volt. Hiába sir és hiába jajveszékel az iparos, »halk a jajnak szava s a trón magas«, panaszainak még a meghallgattatás megkönnyítő érzését sem tudja megszerezni. A kereskedő addig gyűlésezett, ankétezett és feliratozott a forgalmi adó ellen, mig eltűnt a forgalom, amit meg tudnának adózni. Melyik volt az utolsó — mit utolsó: első — sérelme a kereskedőosztálynak, amit orvosollak? Legalább emlékezni tudnak-e a kereskedők arra, hogy volt kérésük, amit telj esitettek? A kereskedők csak panaszaikra és sérelmeikre emlékezhetnek s amire még emlékezni tudnak, az küzdelmük hiábavalósága. És a magántisztviselők? Az ügyvédek és orvosok? És a magyar munkásság, akik ha enni tudnának, fűteni, meg ruházkodni azokból a kijelentésekből, hogy meg kell becsülni a magyar munkást, mert a magyar munka keze épiti fel újra az országot, akkor nem lenne se nekik, se éhező asszonyaiknak és mezítelen gyerekeiknek panaszuk, mire emlékezzék vájjon a kenyeret és munkát igérő szavak roncsaiból? Be kell látni mindenkinek, hogy a gazda nem tudja .fogait kiverekedni, ha nem segiti az iparos és a kereskedő, az iparos erőtlen marad a közélet minden harcában, ha nem áll mellé a gazda és a lateiner, a kereskedő lehúzhatja a rollót s bevonulhat a kényszeregvességek menhelyére, ha a bajban és jajban osztályostársai nélkül akarja megvívni a maga harcát. Ezért van szükség egy világnézet, egy társadalmi meggyőződés, egy közgazdasági elv széles perspektíváit magához ölelő politikai pártra, melynek keretei között nemcsak azok tudnak egymással találkozni, akiknek ugyanabból a forrásból ömlenek panaszaik, hanem azok is, akik ugyanazt a rendszert s ugyanazt az uralmat tarthatják a legkétscgtelenebb joggal minden visszás állapot és minden fonák helyzet okának. Elvégre sokszor nem a meggyőződésnek, hanem az ellenfélnek azonossága sodorja egymáshoz s fűzi össze a közélet harcosait. A békésmegyei példa más irányban is nyújt tanúságot. Felvetjük s ha felvetjük, vizsgálnunk kell azt a kérdést is: meg tudnák-e egymást találni a szegedi közgyűlés elégedetlenjei is, ha nem is állandó pártkeretben, de egyes ad /ioc-szövetkezésekben? A múltban nem egy példáját láttuk annak, hogy a hatóságpárti centrummal szemben egyformán szavazott a szélső jobboldal a szélső baloldallal. Azt kell hinnünk, hogy minél inkább közeledünk a szárnyakról a közép felé, annál több lehetősége van a megegyezésnek. Ha a keresztényszocialista együtt tudott egyes kérdésekben szavazni a szociáldemokratával, talán egyes kérdésekben ugyanarra az álláspontra tudna helyezkedni a jobboldali polgár és a baloldali polgár is? Nemsokára tárgyalni fogja a szegedi közgyűlés például a szivattyuzási adót. A közgyűlés liberális tagjai bizonyára nem szivesen osztozkodnának az uj adó elleni küzdelem népszerűségében a jobboldallal. Nem kételkedünk azonban abban, hogy ha akár ebben, akár egyéb kérdésben azonos álláspontot lehetne elfoglalni jobboldali és baloldali bizottsági tagoknak, a város érdekeinek megvédése, a polgári közérdek szolgálata előbbvaló lenne annál a poziciójavitásnál, amit a magukra hagyatott liberális városatyák eredménytelen harcban is elérhetnének. A kérdést felvetettük s a jó ügy, érdekében, a város polgárságának szolgálatái ban készek vagyunk mindig az objektív | és elfogulatlan hozzászólásra válaszolni. Vad. tüntetéseit Prágában a német Hangosfilmeit ellen Amerikai Ügynökök rendezték a tüntetéseket? Kéi mosit össxeromboliak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A német hangosfilmek elleni tüntetések szerdán este folytatódtak. Ismét többszázfőnyi, jórészt fiatal suhancokból álló tömeg gyűlt össze az »Avignon« mozi előtt, amelyben »A halhatatlan lumpc cimü német hangosfilmet játszották. A suhancok behatoltak a mozi épületébe és kényszeritették az igazgatóságot, hogy a filmet a műsorról vegye le. Az igazgatóság teljesítette a tüntetők kívánságát, amit a tömeg nagy ujjongással fogadott. Az Avignon mozi után a Passage mozi következett, ahol a iZwei Herzen in »/* Takt« cimü német hangosfilmet pergették. Itt is klkényszeriíetíék a film levételét a műsorról. A nemzeti szocialista Telegraf szerint a németellenes tüntetések mögött az amerikai konkurrencia áll. A német hangosfilmeknek olyan nagy sikerük van Prágában, hogy azóta az amerikai filmek szóhoz sem tudnak jutni. Á Telegraf nem tartja kizártnak, hogy a tüntetéseket amerikai ügynökök rendezik az amerikai filmgyárak megbízásából. A prágai polgármester szerdán kihallgatáson jelent meg a belügyminiszternél és kérte a német hangosfilmek betiltását. A cseh belügyminiszter válasza az volt, hogy a cseh kormány nem törheti a német hangosfilmek elleni tüntetéseket, de beavatott körökben ugy tudják, hogy a kormány, bizalmasan figyelmezteti a mozikat, hogy. német filmeket lehetőleg ne tűzzenek műsorra. A szerdai tüntetések után a tömeg a német és az olasz konzulátus elé vonult, de a rendőrség gyorsan szétszórta a tüntetőket. A tüntetések az esti órákban egyre veszedelmesebb arányokat öltöttek. A tüntetők szétrombolták az Olympia mozit, ahol Harry Liedke »Delikatessem cimü filmjét játszották. A film 8 órás előadásán a suhancok folyton abcugolták a németeket és a zsidókat és olyan lármát csaptak, hogy a/, előadást félbe kellett szakítani. Amikor a lámpák kigyulladtak, a tűntető suhancok vandál rombolásba kezdtek. Szétverték a székeket, a tapétákat leszakították és az egész berendezést összeverték. Több mozi ellen is felvonultak betörték az ablakokat, a Roxi moziban szintén összetörték a berendezést. A tüntetők a német követség előtt is felvonultak, de erős rendőrkordon megakadályozta őket a tüntetésben. Este 11 órakor a zavargásokká fajuló tüntetések még folytak. 99 4 leszerelés ne legyen többé szóvirág, hanem váljék élő valósággá" Genf, szeptember 24. A leszerelési főbizottság ma a leszerelési értekezletet előkészítő bizottság tevékenységével foglalkozott. A magyar delegáció álláspontját Táncos tábornok a következőkben fejtette ki: — Abban a helyzetben, amelyben ma Magyarország van, számunkra különösen fontos, hogy az általános leszerelés lehetőleg minél gyor:abban és minél tökélet sebben megtörténjék. Igen jól tudjuk, hogy az általános leszerelés nem érhet el egy csapásra, de nem járulhatunk olyan megoldáshoz, amely a leszerelés utján első lépésnek azt tekinti, hogy, a fegyverkezés korlátozását a mostani színvonalhoz szabja. Azt akarjuk, hogy ez az első lépés valóban a fegyverkezés számottevő csökkentését hozza magával és hogy a leszerelés ne legyen többé egyszerű szóvirág, hanem váljék élő valósággá. — Mi azonban a leszerelést csak az esetben tekinthetjük valóságnak, ha alapja a méltányossá' és egyenlőség valamennyi állam szá-