Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-20 / 211. szám

6 Df.T 530 szeptember 20. A szinház ma, 20-án nyit. Jegyárusítás d. e. 9-12-ig, d. u. 2 7-ig a Délmagyarország jegyirodájában. ^MMMMMUMUWMMWWMMMMMMMMMWMMUIIUt/MMMMMMMWMWMMMMMMMMMUMMWMWMMWIWWWWWW^*^ RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 36 Czlbor. Ilyen nevű családunk is volt; Róku­son vannak nyomai az anyakönyvekben, 1850 és 1879 közölt. Czifra. Régi szegedi család, mély talán szerb eredetű. Czifra Radováli 1720-ban a tiszai rác ha­tárőrség II. századában szolgált. Rókuson 1810 után tűnik fel a Czifra csa­lád. Czifra Ágnes (1810—1860) a rókusi Csűri Ferenchez ment férjhez. Valószínű, högy Al­sóvároson volt a fészkük. Czigler. Czigler Miklós 1735—1740-ben egyik' bérlője volt a város palánki sörfőző házának. 1741-ben mint népszószóló, a város külső ta­nácsának élén állott. Czigler Mihály 1741-ben palánki lakos, a választott község polgára. Cziklal. Ifjabb Cinner Mór (megh. 1871) és Basch Rozália három fia 1876-ban nevét Czik­!ai-ra magyarosította; ezek: Jánog, Lajos és Mihály. Cziklai kikeresztelkedett; előbb a »Buda­pest* napilap, majd a klerikális Magyar Ál­lam munkatársa lett. Gyermekei: 1. Blanka, Kapy Rezső székesfővárosi igaz­gató-tanító felesége. 2. Aladár, rkat. világi pap, majd szerzetes. Cziklai János kereskedelmi iskolai tanár volt Szegeden, később a Szeg-d-Csongrádi Taka­rékpénztár főkönyvelője. Felesége Czinner Re­gina. Fiuk, Cziklai Mátyás a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztár tisztviselője mint zászlós, a kár­páti harcokban 1915-ben orosz fogságba esett és azóta nyoma veszett. Czimegh. Valamikor igen nevezetes család volt, mely fiágon most is él Ausztriában; Szegeden már csak leányági leszármazottak vannak, de ezeknek a száma viszont rend­kívül nagy. A családi hagyományok szerint a Czime­ghek Erdélyből jöttek Szegedre, s az ösz­szes Czimegheket Andrástól származtatják, aki a XVIIII. század második felében élt. Azon­ban Czimegh Andráson kivül vele egy idő­ben élt itt egy nála talán valamivel idősebb Czimegh Ferenc, aki Andrásnál tekintélye­sebb ember lehetett, mert a szürszabók céh- 1 mesterré választották 1766-ban, 1775-ben és 1781-ben, mig Czimegh András a céhben sem­mi tisztséget nem viselt. Czimegh Ferenc le­származottjait nem ismerjük, nem tud róluk maga a család sem. Czimegh András gyer­mekei ezek voltak: I. Gáspár, özvegy Urbánné Dugonics Joze­fát vette nőül, aki 1768-ban született és 1830 április 14-én halt meg; ekkor már özvegy volt Czimegh Gáspárnak fia volt Czimegh György, sz. 1793, megh. 1862 jan. 10. Kőrösy Ilona volt a felesége. Gyermekeik: 1. Terézia, Klivinyiné. 2. Éva, Keiblingerné. 3. János, sz. 1823, Szegeden, ő volt az első szegedi fiu, ki a selmeci bányászati akadé­miát elvégezte. 1848-ban Budán a Jionvéd mér­nökkar tagja volt és részt vett az erődítési munkálatokban. A szabadságharc után Bécsbe rendelték szolgálatra, majd Párisba ment, hol tanulmányai révén nevezetes újításokat ho­zott be a tüköriparba, <5 találta fel a selyem­szálak exüstözését és aranyozását is. Még pá­risi tartózkodása alatt készítette el azokat a terveket, amelyek szerint a szegedi Széchenyi teret rendezték. 1865 nyarán hazajött Szeged­re. ő kezdeményezte a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank megalapítását. Mikor Bába Imre 1865 második felében feltámasztotta a »Sze­ged« cimü, hetenkint kétszer megjelenő társa­dalmi és közigazgatási lapot, 1867-ig, meg­szűnéséig »Czimeg« János volt a felelős szer­kesztője. 1867-ben a tápai kerületben képvise­lőnek jelölték, de a jelöltséget nem fogadta el. Rövid ideig a pesti állatkert igazgatója volt, majd a körmöcbányai pénzverő hivatalhoz nevezték ki főfémkémlelőnek. Bányatanácsos és királyi tanácsos volt. 1876 febr. 26-án halt meg Gráczban. 4. György, sz 1829, megh. 1885 április 8. Gráczba költözötí. ahol vasárus lett. Balthazár Berta volt a felesége, akitől gyermekei (mind Gráczban:) a; György. b; Henrik. c) Károly. d) Frigyes. e) Mária. f) Gusztáv.' 5. István, szintén Grácba költözött, 6. Mari, Jeney Ferencné. II. Apollónia, férje Kátav László. (A család tévesen ugy tudjas hogy Kátavné keresztneve Viktória volt.) III. Zsófia, férje Felmayer Antal. IV. Erzsébet, Bódy Mikiósné, Bódy rókusi plébános anyja. V. Ismeretlen nevű nő, Burghardt Jánosné. (Burghardtné valószínűleg Czimer Klára volt. A család tudomása szerint Bódynénak a keresztneve volt Klára, azonban az anya­könyv szerint Bódyné keresztneve Erzsébet volt és nem Klára.l VI. János, sz. 1768, megh. 1824 április 5-JSn.' 1815-ben és 1816-ban a szürszabók céhmes­tere volt. Felesége, Szűcs Viktória, sz. 1772 febr. 14, megh. 1854 május 18-án. Gyermekeid: 1. Anna, sz. 1794 jan. 25, megh. 1851 szept. 25. 1816 febr. 12-én ment ferjhez Gyöngyi Nagy István kovácsmesterhez, aki 1792-ben született és 1857 április 20-án halt meg. (Egyik unokájuk Reizner János, Szeged történetíró­ja, és egyik dédunokájuk dr. Palócz^Sán­dor ügyvéd. L'. a Nagy családot) 2. Rozália, az Ivánkovitsok ősanyja, 5^.1879 dec., megh. 1876 aug. 15. 1816 április ele­jén ment férjhez Ivánkoyits Jánoshoz. 3. János. 4. Éva, 1886 márc. 10-én halt meg. Viczy Ferenc volt a férje. 5. Katalin. 6. György, 1827-ben a szürszabó a5h' tagja. 1841-ben céhmester. 7. István, 1827-ben szintén a^szürszabó céh: tagja. 8. Julianna, 1873 junius havában halt meg. Tukacs Imre szürszabó volt a férje, akit 1852­ben meggyilkoltak. 9. József, 1809-ben született. Már mint kis­pap szolgálatot teljesített a rókusi plébánián, különösen az 1831-iki kolerajárvány alatt 1832-ben pappá szentelték. 1884 nov. 30-án halt meg. 10. Ferenc, sz. 1810, megh. 1866 junius 4-ea­Agglegény volt. 11. Zsófia, első férje Hódi József mészáros; második férje, akihez 1866 május elsején ment nőül, Szűcs Ferenc szürszabó. Több Czimeghről nem tud a családi Kró­nika, azonban ezenkívül még van egy-két ada­tunk e családról. Czimegh Apollónia, Kátay Lászlóné, aki . 1832-ben már özvegy volt, az első volt, ak| misealapitványt tett a rókusi plébánián; .fér­je lelkiűdveért minden évre egy »koporsős szent misét« rendelt és erre lefizetett 25Q_frtot •bangóban*. „ _ . Czimegh György belvárosi lakos f848-ben városi képviselő volt; valószínű, hogy azonos azzal a Czimegh Györgygyei, aki 1841-beű szürszabó céhmestef volt. 1849-ben a szegedi 33-ik honvédzászlőaljban találjuk" Czimegh: György hadnagyot A Czímegh-ház, amely a mai Petőfi sngírof elején volt, 1836-ban leégett és vele elpusz^ tult az egész házsor végig a Szabadkai utcán. Az első Czimegh-ház azonban Szegeden neiö itt volt, mert 1776-ban a Czimeghek ínég a Zrinyi-utcában laktak, az uj püspöki palo­tától északra eső telken. Mindenütt vezet a diadalmas Csepel kerékpár! DolSmnniimil? Rhepa, verseny, nSi kerékpárok óriási választékban^ DdBlllaiyUIBIllI, Gyári árak. - Egy évi részlet. — FSlerakat Tisza Lajos körút 42a. szám. (Uj Sínger-palota.) «o IDENYRE i <1 i leányka* és fiuinlézeti és egyéb fehérnemű, ágynemiiek stb. készen és rendelésre lüszler és kiolt kötények a legolcsóbb szabott árakon . POLLÁK TESTVÉREK 1 kelengye Üzletében 2 1 Fekeíesas-ucca és Csekonícs-ucca, saroküzleí.

Next

/
Thumbnails
Contents