Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-19 / 210. szám

SZEGED. Szerteeszldség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, itaioíinkHnyviAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda : Liíw l.lpól ucca 19. Telefon s 16-34. TAvlratl és levélcím: Délmagyarország Szeged. Péntek, 1930 szeptember 19 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 2,10. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, KUlfUldön e-40 pengő. — Egyes szám éra hétkOc* nan 16, vasér- és Ünnepnap 24 (111. Hlr« detéselt felvétele tarifa szerint. Megjelenik Ih,élfö Kivételével naponta reggel Beduin, a telivér, a választójog és a csacsi Tehát megvan a biztos diagnózis. Megállapította a kormánypárti sajtó. S tessék csak megfigyelni, volt-e valaha magyar cikkeknek olyan lenyűgöző hatásuk, mint amilyen ezeknek van és lesz. Kossuth a figyelmet első izben a szenzáció erejével haló országgyűlési tudósításokkal kötötte le. Széchenyi könyvei és vitairatai mindjárt kezdetben széles rétegeket foglalkoztattak s a magyar sajtó története szerint szép közönsége volt Kemény Zsigmond, Deák Ferenc és Falk Miksa cikkeinek is. A húsvéti cikk állítólag valóságos fogalommá lett. Az ellenforradalom legkeservesebb éveiben tűrő és szenvedő százezrek és milliók üdültek föl és kaptak reményre a nagyszerű Rákosi Jenő remek cikkein. De milyen csekélység mindez, akár külön-külön, akár együtt, ahoz a világot átformáló, tehát hatást nemcsak a mi kis országunkban elérő eredményhez képest, amivel a sors majd megkoszorúzza a német választásokkal foglalkozó magyarországi kormánypárti sajtót. Mert nincs igazuk azoknak, akik á háborút hibáztatják, azoknak se, akik a győzők és a békediktátorok ellen emelnek vádat és azoknak se, akik a nyomorban vélik megtalálni a rossz tanácsadót. Azok között a tényezők között, amelyek a német nép zömét Hiilerék és a kommunisták mellé állították, nem szerepel a Ruhrvidék megszállás alatt tartása 9 éven át. Nincs más bajuk a németeknek, mint az, hogy titkos a választójoguk, amire pedig még ők sem értek meg, aminél fogva teljes bizonyossággal lehet mondani, ha például olyan választójoguk lett volna, mint amilyen nekünk van, nem kaptak volna a szociáldemokraták 147, a kommunisták 76 és Hitlerék 102 szavazatot. Ismételjük: nincs tehát semmi baj. Minden a legnagyobb rendben megy ebben az öreg világrészben. Csak a választójogot kell visszaszippantani, no nem nálunk, csak azokban az országokban, ahol van, utána huszonnégy óra múlva itt lesz, ebben a világrészben, a világok Eldorádó ja. Mikor Spengler, aki pedig szintén volt valaki, ezt be kell látniok a kormánypárti publicistáknak, kész volt a szérumával, azt mondta valahol, nem állítja, hogy az oltásai gyógyítani fogják a tüdővészt, de azt egészen biztosan meg fogják mutatni, hogy tuberkulotikus-e a beteg vagy se. S jött a kezelés a Spengler-szérummal, azóta más szérumokkal is s nem akadt egyetlen orvos, nem akadt egyetlen beteg, aki tiltakozott volna az olyan orvosság ellen, amelyek alkalmazása révén teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy beteg-e az illető szervezet vagy se. Az általános egyenlő és titkos választójog mellett lezajlott választás megmutatta a hatalmas erejű német nép nagyszerű fizikumán gennyesedő sebeket. Nyomban konzultálni kezdett egész Európa s a konzultálásban részt vett magyar kormány párti lapok nem azt mondták, hogy hála a választójognak, ennek a kitűnő szérumnak, amely egész súlyosságával hozta felszínre a német nép betegségét, hanem azt, hogy íme milyen bajt csinál a • szérum. Nem a betegség kórokozói ellen kell tehát küzdeni. Nem az okokat kell megszüntetni, hogy nyomában megszűnjön a betegség is. És a prevencióval sem kell törődni. A szérumokkal az ördögbe. És a röntgeneket kell mind összetörni. Az a szer vagy apparátus a hibás, amely alkalmas annak megállapítására, hogy, a szervezet beteg. A reformkorszakban mindvégig a haladásért harcolók, álmodók és áldozók sorában serénykedett Rezerédj István. Az »örök igazság és szeretet« önkéntese aratóival hires telivér paripáján ülve beszélgetett künn a tarlón, amikor a ló elkezdett ágaskodni. Rezerédj előre fordult a nyeregben és látta, hogy egy parasztgyerek a ló orrát csiklandozza. Á jobbágyok fölszabadító ja nem vágott végig a haszontalan kis lurkón, szivében fölülkerekedett a humor, megveregette a paripa nyakát és igy szólt: — Reduin, Reduin. A' telivér arab paripa csak nem fog megijedni a csacsitól. A délamerika! államok meghiúsították a nemzetközi törvényszék uj alapszabályainak előkészítését Viharos Jelenelek a Népszövetség jogügyi bizottsági ülésén (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Genfből jelentik: A népszövetségi közgyűlés iogi bizottsájgának csütörtöki ülésén a hágai nemzetközi törvényszék uj alapszabályainak tárgyalása során izgalmas jelenetek voltak. Az uj alapszabályok előkészítése Cuba és néhány délamerikai állam ellenzése miatt lehetetlenné uá/f. A cubai kormány a Népszövetséghez intézett levelében megtagadta a hozzájárulását a tervbe vett uj alapszabályokhoz és a csütörtöki ülésen Politisz görög delegátus izgatott hangon érthetetlennek mondotta a cubai kormány eljárását, mire a cubai delegátus felpattant helyéről és Politisz felé kiáltotta: — Nem azért jöttünk ide, hogy paran~ csóknak engedelmeskedjünk, hanem, hogy dolgozzunk. Közben a delegátus öklével verte az asztalt és tovább kiáltozott Politisz felé* — Nem hagyjuk magunkat terrorizálni és nincsen szükségünk egg uj hágai vállamon felüli államra.« A vita vége az lett, hogy a bizottság a hágai nemzetközi törvényszék uj alapszabályait nem bírta tető alá hozni és az ügy uj megtárgyalását albizottsághoz utasították. A magyar vasutak elszakított vonalrészei ügyében nem döntött a Népszövetség Genf, szeptember 18. A népszövetségi tanács csütörtök délután ülést tartott, amelyen többek közt tárgyalás alá vette egyes magyar vasúttársaságok kérvényeit. Az illető vasúttársaságok, amelyeknek vonalait a trianoni határok kettészelték, már évek óta tárgyalnak helyzetük rendezése érdekében a román, illetve a jugoszláv állammal, de mindezideig nem tudtak megegyezésre jutni. A társaságok ilyen körülmények között a trianoni szerződés aiapján a Népszövetséghez fordultak és döntőbíró kijelölését kérték. Zalesky lengyel delegátus, a kérdés előadója megemlítette, hogy az ujabb értesülések szerint a megegyezés lehetősége nincs kizárva. Épp ezért indítványára a tanács Hevesi Pál magyar delegátus hozzájárulásával kimondotta, hogy a kérelmek ügyében nem hoz most határozatot, hanem időt enged a legközelebbi tanácsülésig az érdekelt feleknek a megegyezésre. A határozatban azonban a tanács már előre jelezte, hogy amennyiben ez alatt az idő alatt a megegyezés nem jönne létre, a januári ülésszak alkalmával minden körülmények között kijelöli az emiitett kérdések rendezésere hivatott döntőbirákat. Az első magyar indítvány Genf, szeptember 18. A gazdasági bizottság nagy megértéssel fogadta azt a magyar indítványt, amelyet Kádár Levente magyar delegátus terjesztett be az idegen honos betegek segélyezése ügyének nemzetközi rendezéséről. Ez az első indítvány, amellyel Magyarország a Népszövetséghez fordul. Vass miniszter halála előtt nem sokkal tárgyalta ezt a kérdést s nagy súlyt fektetett rá, hogy az inditvánv a Népszövetség elé kerüljön. A magyar delegáció és a megtámadott államok pénzügyi támogatása Genf, szeptember 18. Tánczos Gábor tábornok a leszerelési főbizottság tegnapi határozatához képest írásban terjesztette be a magyar delegáció álláspontját a pénzügyi támogatásra vonatkozó nemzetközi egyezmény tervezetének részletei tekintetében. A javaslatban kifejtett^ álláspont a következő: A magyar delegáció csatlakozik azoknak az államoknak felfogásához, amelyek a pénzügyi támogatást a háború esetére kívánják korlátozni, vagyis ellenzi azt, hogy a pénzügyi támogatást olyan esetben is megadják, ha háború nem tör ki. A magyar delegáció nem látja szükségesnek megkötni egy állam kezét sem a kölcsön összegének felhasználása körül, ahogy ezt a javaslat tervezi. Egyébként háborúban a nemzetek legélétbevágóbb érdekei forognak kockán s épp ezért ilyen előírásokat a kölcsönvevő állam nem tarthatna be, sőt ezeket könnyen ki is játszhatna. Ha a tanács bizalmatlanságot táplál valamely országgal szemben, arra nézve, hogy az mikép használja fel a kölcsönt, jobb lenne, ha egyáltalán nem adná meg neki a pénzügyi támogatást, minthogy ha ezt olyan feltételekhez kötik, amelyek valószínűleg nem teljesíthetők. A magyar delegáció szerint ellentétben áll a szokásjoggal az, hogy a népszövetségi tanács az egyezmény értelmezésére is hivatott legyen. Az egyezmény értelmezésére vonatkozó ellentéteket a hágai állandó nemzetközi biróság joghatósága elé kell terjesz-