Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-17 / 208. szám

OÉLMAGVARORSZAG 1'JÓU szepLeqiDer 17. REGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 34 Brelnfok. 1816-ban a polgári iskola egyik tanítója Breinfok Gusztáv. Breisach. Breisach Ármin, aki fiatalon halt meg a hatvanas években, Réh Ilonát, Réh János polgármester leányát vette nőül. Fiuk Breisach Béla címzetes kanonok, rókusi plébános. Breitner. Egykor kiterjedt zsidó család. Breitner Ábrahám 1796-ban született. A szegények segélyezésére Tápláló Társaságot alapított. 1836-^40-ben tagja volt a hitközség választmányának. 1844-ben a szidó háztulajdonosok közt szerepel. 1856-ban halt meg. Breitner Sámuel 1870-ben tagja volt a zsidó képviselőtestületnek'. Breyer. Zsidó család. Breyer Benjámin és Icek 1789-ben jött Szegedre; ez otóbbi nőtlen volt. 1878-ban Breier Miksa tulajdonába került a gyufagyár, mely 1879-ben az árviz napján leégett. Az a Brayer Jakab, aki 1849-ben a III. zászlóaljban honvéd volt, nyilván a Breyercsalád tagja volt Brichla. Zsidó család. Cinner Márton és Leitner Cirl leányát, Hendl-t és Cinner Márton testvérének, Cinner Mórnak és Vógel Márninak leányát, Hendl-t egy-egy Brichta vette nőül; a kisebbik Hendl férjének teljes neve Brichta Mór volt. Bródy. Nem sok Bródy volt Szegeden. Bródy (Cipóresz) Sámuel 1820-tól haláláig, 1830-ig a zsidó iskola tanítója volt. Lehet, hogy ennek rokona volt Bródy Eleonora, aki 1865 nov. 23-án halt meg 85 éves korában és akiről az van beirva az anyakönyvbe, hogy »a kántor özvegye.* Brukner. Bizonyosan egy régi szegedi család nevét őrzi a »Brukner-kert«, mely 1814-től a mult század végéig népszerű vendéglő volt. Brunner. 1759-ben Linzből vándorolt be Brunner Mihály. Brunner József ismert nevü pék volt a mult század derekán. Brunner. Ily nevű zsidó család is volt Szegeden. Az ötvenes években egy Brunner vette nőül Pollák Salamon és Biedl Babett leányát, Leonorát. Brusz. Csak egy adat van erről a családról: Brusz Imre palánki háza 1722-ben leégett. Brüll. Politzer Salamon és Banberger Eleonora leányát, Amáliát Brüll Adolf vette nőül. Brünn. Brjünn Pinkász lisztkereskedő volt. Fia, Rezső, sz. 1875,,állítólag Amerikába vándorolt. Bubenig Bubenig Mátyás 1839—40-ben tanitó volt valahol a tanyákon. Buchberger. Szíjgyártó család. Buchberger [stván 1831-ben atyamester, 1833-ban és 1835ben pedig szolgáló mester a szíjgyártó céhl)en. 1848-ban nevét Kömjvhegyi-re magyarosította, de a szabadságharc után újra felvette régi német nevét. 1851-ben a céh főmestere lett. 1880-ban az uj általános ipartestületben a szíjgyártó szakosztály elnöke. »Puchberger« Károlyt 1850-ben felvették a szíjgyártó céhbe. Buday. Az 1522-iki tizedlajstrom szerint Bwday Pál a Félszer-utcában, Bwday Mihály a Szent Demeter-utcában, Bwday Márton pepedig, akinek juhai is voltak, a Kerek-utcában lakott. Buday István esküdtet 1543-ban, mikor a város ügveiben járt Budán, a basa lefejeztette. Buday Mihály 1720-ban huszár a tiszai rác határőrség II. századában. • Buday Bálint 1723-ban alsóvárosi lakos. Az 1748 májusi nagy tüz alkalmával Buday Tamás palánki háza leégett. Buday Mihály 1813-ban a város földmérője lett; 1847-ben halt meg. Rókuson már 1810 előtt laknak Budaiak. Budai János 2 frt 30 krt, Budai Lőrinc ugyanannyit adott 1842-ben az uj temetőre. népgyűlésen Budai Antal 1881-ben tagja a választott temető-bizottságnak. Buday Lajos asztalos a nyolcvanas; évek elején szerepelt az iparos mozgalmakban. Bugadussa. Lásd: Bogadussa. Bujdosó. A XVIII. század elején szerepel a belvárosi anyakönyvekben. Bula. Török név. Í728-ban Dugonicsné boszorkányperében szerepel egy Bula nevű török asszony. Bulkeszi. Az 1522. évi tizedl ajstromban Bwlchezy Tamás Szent Demeter-utcai lakos. Bulland. 1773-ban felvették a városi polgárok közé Bulland Józsefet, aki a csehországi Kralovitzból jött. Bullás. Bull ás János 1723-ban felsővárosi lakos. Bunfold. Ezen a néven is ismerték" Volford főbirót, akit a törökök 1686-ban kivonulásuk' alkalmával megukkal cipeltek. Bunford, helyesebben Bumford, rókusi és felsővárosi család. A rókusi anyakönyvekben már 1810 előtt szerepel. Bunford Antal 1842-ben a rókusi uj temetőre egy forintot adott. Bunycvácz. 1849-ben a szegedi III. honvédzászlóalj önkéntesei között találjuk Bunyevácz Károly káplárt. Bures. A hetvenes és nyolcvanas években Bures kékfestőnek a Dugonics-utcában, a Bauer patikával szemben volt háza. Burger. Több ily nevü család volt a XIX. században. Legismertebb volt a nyomdász Burger és a bognár Burger. Hogy ez egy család volt-e vagy különbözött egymástól, nem tudjuk". Burger Antal tekintélyes belvárosi polgár, 1827-ben már a bognár céh tagja, 1840—44-ben és 1856—62-ben céhmester. 1848-ban városi képviselő. Burger Mátyás 1770-ben a belvárosi német iskola tanítója, évi 100 frt fizetéssel. Valószínűleg ennek a leszármazottja Burger Zsigmond nyomdász, 1844 óta a Grün-nyomda műszaki vezetője, aki 1857-ben a nyomdát megvásárolta. 1859-ben megengedték neki, hogy Szegedi Hiradó címmel kereskedelmi és szépirodalmi lapot adjon ki hetenkint kétszer. Tagja volt a kereskedelmi testületnek s 1860—81-ben a városi képviselőtestületnek is. 1851-ben könyvkereskedést is nyitott, mely 1870-ben Burger Józsefre, majd a Burger és Dürner cégre szállott át és 1873ban megszűnt. Burger Zsigmond 1874-ben halt meg. Burger Gusztáv 1884-ig elnöke volt a Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének. Burger Alajos a Pallaviciui uradalomnak volt a jószágkormányzója. Testvére volt Zsigmondnak, a nyomdásznak. Bába Zsófia volt a felesége. Két háza volt a belvárosban. Gyermekeik : 1. Mária, dr. Ivánkovits Sándor ügyvéd, majd városi tiszti főügyész felesége. 2. Ilona férje Szojka Kornél Pallavicini uradalmi főintéző. 3. Vilma, férje Stammer Sándor főintéző. ,4. Margit, férje dr. Barna Lajos pécsi közjegyző volt. 5. Irén, férje néhai dr. Jakab Lajos közjegyző. 6. Lujza. Bonyolult kérdésekben A SPECIALISTA fanácsa síüksé ges Orvosi kérdésekben az orro» specialistát kell felkeresni, a tea. keverék helyes megválasztására éa a teaital helyes elkészítésére pedig a teaspecialistát. Minden elárusítónk szakszerű felvi. iágositást tud nyu{tant, hiszen cégünk TEA-SPECIALÜZLET 292 MEINL GYULA, 7. Gizella, Baróti Ernő miniszteri fogalmazó özvegye. 8. Gyula, tisztviselő. Burget. Burget Ferdinánd alapította 1857ben a vasúti hid mellett, 24 pár kőre azt a gőz-' malmot, mely később a Back cég birtokába került. Burghardt. Rókuson már 1810 előtt ismeretes ez a család, melynek tagjai csaknem mind kovácsok voltak'. Burghardt Ádám, Pál és József kovácsmesterek 1821-ben; József al-céhmester. Burghardt Jánost 1829-ben vették be a kovács céhbe. 1835-ben Burghardt Ádámot és Pált eltiltották a baromorvoslástól. »özvegy Burghardtné* háza fennmaradt az 1879-iki árvízben. Burkus. Rókusi család^ mely ott 1850 óta ismeretes. Burkus Mihály a magyar szabó céh tagja volt 1868 óta. Burkus András könyvkötő volt. Burla. 1849-ben Burla Péter önkéntes honvéd a szegedi III. zászlóaljban. Buruzs. Buruzs János 1879-ben a Me*e? Földművelő Társulat elnöke volt. Busa. Régi, de fiágon már kihalt család. Jászai szerint 1810 óta rókusi. A Polgár-utca táján telepedtek le. 1842-ben a rókusi uj temetőre Busa Jánog 50 krt, Busa Márton pedig 2 frt 30 krt adott, 1848-ban Busa József tizedes a nemzetőrségnél, Busa János pedig kapitány a szatymazi II. században, mely oly fegyelmezetlen volt, hogy 1849 nyarán kétezer váltóforint pénzbüntetést szabtak ki rá; Busa kapitányi azonban ennek a pénznek csak csekély töredékét tudta behajtani. Domonkos Jánosné Busa Rozál, aki 1861 dec. 22-én halt meg, mise-alapítványt tett Rókuson. Busa József háza a Budai országúton aí 1879-iki árvízben is megmaradt, Busa-Kovács. Felsővárosi család. Busa-Kovács Antal 1848-ban városi képviselő és: nemzetőr-főhadnagy. Buzacsia. Szerb család. Buzacsia Szubfl 1723-ban palánki lakos. Busfi. A XVII. század végén Busfi JánoS alsóvárosi tanitó volt. 1796-ban a belvárosi iskolához helyezték át. w ^^WWH^WilWtWW MM WW WIWtM MMIilMWHWMmwwiHWWWtHHHW MMU »Wfc^* WWWMyMt!*^ JUGNEil JÓZSEF SZECÜED* Széchenyi tér 6s Kárész »eca sarüi! ' nöi- és uri-divat. Kötött- és szövöttáru üzletét a jelenlegi helyén MEGSZÜNTETI és egész raktárát készpénzfizetés ellenében mélyen leszállított árakon AKUSITJA. . Használta kí ezen homolij és nem reftlám célzatú I rendkívül előnyös és kedvező alkalmat |; KéSÖDDl SZtlhSégletelneh beszerzésére is, mert sok pénzt takarít megin •