Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-17 / 208. szám

S2E6ED. SxerKeszlOMg: Somogyi ucca 22. L em. Teleion: 13—33.,Kiadóhivatal, K01c*ank0nyviAr és Jegyiroda : Aradi uccuik 8. Teleion r 30Ö. Nyomda : L8w Llpól uoca 19. Telelőn : 16—34. TAvIrnd é» levélcím: Délmanyaronzág Szeged. Szerda, 1950 szeptember 17 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 208. szám E52SB ELŐFIZETÉS: Hnvorila helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-eo. kUltlSIdOn 6-40 pengő. ^ Egyes szám éra hélktiznan 1<>, vaíAr- és Ünnepnap 24 Ull. Hirdetések felvétele tarifa szerint Megjelenik hétírt kivételével naponta reggel wmsf®maBmmm!. mmusmmmmmmamm A külvárosi blöffpárt akciója A' külvárosi úgynevezett nagybizottság terjedelmes határozati javaslat litografált példányát küldötte meg a lapoknak, a törvényhatósági bizottsági tagoknak s a közügyek iránt érdeklődőknek. Ez a határozati javaslat felöleli azt a »programot«, amit a külvárosi párt a külvárosok érdekében meg akar valósítani s megjelöli azt a módot is, amit ahogyan a program megvalósítását elképzelik. Akik az egyre népszerüsödő bridge-játékban jártasak, blöffölésnek nevezik azt, amikor a játékos a hiányzó szinnel licitál. A külvárosi pártról is elmondhatjuk most, hogy blöfföl, mert a hiányzó programmal licitál. Ennek megállapításához nem kell más, csak ennek a határozati javaslatnak szemügyrevétele. A külvárosi párt javaslatának első pontjában azt kivánja, hogy »a város eddig fennálló adóssága olcsóbb kamatú, de nagyobb összegű kölcsönre konvertáltassák.* Ezt igy egyszerűen elhatározza a külvárosi párt, mintha ehez a konverzióhoz nem is hiányoznék más, csak egyedül a külvárosi párt határozata. A magyar kormány nem tud kölcsönt szerezni az országnak, a külvárosi párt olcsó kölcsön felvételét teszi a hatóság kötelességévé. Ahogy Speyer meghallja a külvárosi párt határozatát, természetesen nyomban kábeltáviratban fogja leszállítani a kamatlábat. Aki a mai világpénzpiac jelenségeivel csak a legfelületesebben foglalkozik, az tudja, hogy hosszú időre szóló pénzkihelyezéshez ma hiányzik a készség. Léhet, hogy a külvárosi párt állásfoglalása befolyásolni fogja a világpénzpiac bizalmi válságát, ami ennek a tartózkodásnak egyik leglényegesebb tényezője. Lehet, hogy London és Páris pénzügyi körei a külvárosi párt határozatából merítenek impulzust fináncpolitikájukhoz s amire Bethlen István gróf nem volt képes, arra Petrik Antal képes lesz. Lehet az is, hogy az angol bank igazgatósági szobájában épp ugy tárgyalják a külvárosi párt határozatát, mint a francia nemzeti bank aranyvásárlását. Ebben az esetben valóban komolyan kell számolni a külvárosi párt határozatának az európai pénzpiacra tett hatásáról. A külvárosi párt ugy rendelkezik az olcsóbb kamat mellett "történő konvertálásról, mintha egyedül csak a város hatóságán múlna, hogy mennyi kamatot fizetünk a város adósságai után s mintha az európai pénzpiacnak is épp ugy lehetne . ..... , . diktf,1 Wahogy a külvárosi pW sze-, jkfíSElOT jJ&SSbb. retné itthon megszövegezni hatarozatait. - J ' -8J A javaslat második és harmadik pontja legezni az állam kiadásait s hogy a szállítók és vállalkozók csak akkor jutnak pénzhez, ha a város kölcsönöz az államnak, akkor nyomban tiszta képet alkothatunk magunknak arról, hogy milyen reménnyel lehet kérni az állami adónak a város részére történő átengedését. A külvárosi párt tizenötmillióban jelöli meg a külvárosi rendezés költségét s a vízvezeték elkészilésére hárommilliót »irányoz elő«. Természetesen ezek álmoskönyvszámok, éppen ugy, mint ahogy álmoskönyvprogram jelölheti csak ki ennek fedezetéül az állami jövedelmeket s az adósságok konvertálása esetén elérhető kamatnyereséget. A külvárosi párt azt hiszi, hogy az állam zsebéből, meg a nagybankok zsebéből valóra válthatja választási Ígéreteit. A józanul gondolkodó polgárság álmélkodva áll meg az,ilyen ködből faragott koncfepció láttára. Elvégre amilyen erővel a külvárosi párt elhatározta. hogy olcsóbb kamat mellett konvertálni kell a város adósságait s hogy az állam töltse fel a külvárosi uccákat, épp ugy elhatározhatta volna s épp ilyen hatállyal, hogy amerikai nagybácsik hagyományozzanak a városnak tizenötmillió pengőt a külvárosrész rendezésére s valamelyik indiai maharadzsa építtesse meg diligencióból a szegedi vízvezetéket. A blöff túlságosan átlátszó. Egyrészt mindent igér, mert az igéret a nem gondolkodó tömeg előtt könnyen válik népszerűvé, másrészt nem vállal terhet, mert a tehervállalás adóemeléssel jár, az adóemelés pedig nagyon hamar leronthatná az ígéretekkel megnyert népszerűséget. A külvárosi párt ugy akar a város számára tizenötmilliós közmunkát, hogy a városnak egyetlen fillérjébe se kerüljön, — ez a kívánság lehet tetszetős, lehet igézetes, csak az a baj, hogy nem komoly s hogy sokkal komolyabb ma a helyzet, semhogy ilyen komolytalan trükkökkel, üres folöffökkel, ilyen kortestréfákkal lehetne és szabadna az időt tölteni. Nem is foglalkoztunk volna ilyen terjedelemben a külvárosi párt határozatával, ha ez a javaslat nem azzal végződne, hogy több száz tagból álló s a város országgyűlési képviselői által vezetett küldöttség keresse fel a miniszterelnököt »a határozati javaslatnak élő szóval leendő megismertetése végett.* Engedelmet kérünk, itt már kilép a javaslat a magánszórakozások kereteiből. Szeged város nem kockáztathatja a komolyságát, kéréseinek és törekvéseinek jelentőségét azzal, hogy ilyen házi használatra készült, megfontolatlan és komolytalan blöffjavaslat kortescéljaira odaadja magát. A városnak Szüksége lehet komoly ügyekben a kormány jóindulatára s országgyűlési képviselőinek támogatására, se ezt a jóindulatot, se ezt a támogató készséget nem lehet kockáztatni ilyen gyerekes javaslatok számára kérve azt. Csak maradjunk itthon ezzel a legújabb »halbicska-koncepció«-val, itthon talán lesz még újság és lesz még egy-két naiv álmodozója annak a szent tájékozatlanságnak, mely az állam és a nagybankok zsebéből igéri a külvárosrendezést. Az ország nyilvánossága előtt az ilyet mégis inkább takargatni kell; itthon könnyen lehetünk nagy fiuk, az ország nyilvánossága előtt azonban vigyázzunk a város jóhirére s ilyen üres blöffölésekkel ne kockáztassuk a magunk komolyságát s a város jóhirét. Október 13-án ül A Briinlng-kormány nem mond le — Nagy koalíció, vagy szélső főbb? (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Az uj birodalmi gyűlés október 13-án ül össze. A parlament elnöke, Loche kedden délután megállapodott Brüning kancellárral, hogy október 13-ig befejezik az ülésteremben szükségessé vált átépítéseket, hogy biztosithassák a 83 uj képviselő elhelyezését. A sajtó érdeklődésének előterében az a kérdés áll, hogy milyen többség alakulhat ki a parlaméltó az elsőhöz. Engedje át az állam harminc évre az épülő házak házadóját és töltesse fel az állam a külvárosi uccákat. Hát ha a jámbor urak komolyan hiszik azt, hogy az államot a házadó átengedésére sikerrel lehet felkérni s komolyan hiszik azt is, hogy csak kérni kell a külvárosi pártnak az uccák feltöltését s Bethlen István gróf meg fogja szakítani külföldi útját csak azért, hogy a kormány minél előbb teljesíthesse ezt a kérelmet, akkor valóban komoly is ez a program. Amikor azonban azt látjuk, hogy az egyetemi építkezéseknél a városnak kell előség megalakulásának semmi akadálya sincs. Egy jobboldali koalíció előfeltétele — mondotta —, hogy a eentrumpárt a porosz belpolitikában szakítson a szociáldemokratákkal. Berlinből jelentik: A kormány tagjai ma délben'Brünin,; kancellár elnöklete alatt minisztertanácsra ültek össze, amelyen részletesen megvitatták a választások kimenetele után előállott politikai helyzetet. Egyhangúlag ugy határozott a minisztertanács, hogy a kormány nem mond le> hanem gazdasági, pénzügypolitikái és társadalompolitikai reformjavaslatokat fog a birodalmi gyűlés elé terjeszteni. A minisztertanács határozatával megdőltek a*.ck a. kombinációk, hogy a Brüning-kormány még az uj parlament összeülése előtt távozik helyéről. Brüning kancellár néhány, napra vidékre akart utazni, hogy kipihenje a választási harc láradalmait, de lemondott a pihenésről. Berlinben marad és már legközelebb megkezdi a tárgyalásokat a pártvezérekkel. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja a nagy koalíció létrehozása. Bómából jelentik: Goebbels képviselő, a Hitlerpárt alelnöke, az olasz Messagero tudósítója előtt ezt mondta: — Reméljük, hogy a Franciaország ellenségeivel való szövetkezés politikájának segélyével Európa jelenlegi alakja módosulni fog. Arra a kérdésre, hogy P Hitler-pártiak minő viszonyban állanak Olaszországgal, a képviselő azt felelte. — Ami Olaszországot illeti, a mi sorsunk Olaszországéval össze van kapcsolva annál is inkább, mert Franciaország mindent elkövet, hogy a szük határok közt dolgozó két nép életlehetőségeit még jobban megszükitse. A faslszía sajtó Róma, szeptember 16. A Lav«ro Fascista a német választások eredményét »Németország felébredései cimü cikkében kommentálja s igy ir: •Párisban riadót fújnak és balszerencsét jósolnak a nemzetközi viszonyok jövő alakulására. Mi azonban azt hisszük, hogy legfeljebb az elnyomás politikája számára ütött a leszámolás órá-