Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-14 / 206. szám

nr.« .v vr,v MRrtftsz 1930 szeptem'ber T?7 Két amerikai pilóta a »Mf$s CoIumblán« uj oceánrepülésre indult (Budapesti tudósítónk télefonjelen­tése.) Newyorkból jelentik: Bőid pijótakápitány és Ponnor pilóta szombaton délelőtt oceánrepü­lésre startolt a iMiss Columbián*. A pilóták Mont­realból startoltak és Londonba akarnak repülni. A »Miss Columbián« hajtották végre oceánrepü­lésüket Chamberlain és Lewlr, amikor Berlinbe re­pültek. A gép később Budapesten is járt. Fontos változások a törvénykezés terén UJ rendelkezések a házassági perekben, a végrehajtásoknál, a fogházbüntniések­nél — Bűncselekmények, amikor az ügyész vádira! nélkül biróság elé állíthat terhelteket n. Tegnap közöltük a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény ren­delkezéseinek egy részét. Alább to­vább ismertetjük a törvény fontos rendelkezéseit, amelyek — a hirek szerint — már október 1-én életbe lépnek. Ax 54-57. §§, a házassági perekben való eljárásra vonatkoznak. Ezen rendelkezések szerint házassági perekben a meghatalmazáson az aláírásnak bíróilag, vagy közjegyzőileg, esetleg a községi elöljáróság által hitelesítve kell tenni. Újból életbe léptetik a házasságvédő intézményét, az 55. §. a házasságvédőül kirendelt ügyvédnek közreműködését szabályozza. Az elhagyásra vonat­kozó hiteles tanúsítványt ezután nem a közigazga­tási hatóság, hanem a közjegyző állítja ki, e végből a tanukat kihallgatja és megesketi. Hazassági pe­rekben a tárgyalás és a határozatok kihirdetése nem nyilvános, hanem ezental zárt tárgyaláson történik. Az 58-90. §§. a végrehajtási eljárás tekintetében tartalmaznak módosító rendelkezése­ket, különösen a végrehajtás kérése és elrendelése tekintetében >^yszerüsitik az eljárást, amennyiben a kérvényre egyszerűen rávezetik az elrendelő végzést, illetve csak végrehajtható kiadmányokat adnak ki, amelyek a kérés alkalmával nyomban kiadandók. A föganalositási költségeket maga az eljáró végrehajtó állapítja meg, az árverési hirdet­mények kézbesítés helyett posta ntján küldetnek el és a postára tételt követő második nap tekin­tendő a közlés napjának. Ez a rendelkezés elejét veszi annak a gyakori és költséget szaporító kö­rülménynek, hogy az árveréseket igen sok esetben nem lehetett a kitűzött határnapon megtartani, mert valamelyik érdekeltnek kézbesítési vétive nem érkezett vissza. Az árverést csak akkor tartják meg, ha a végrehajtató vagy valamelyik csatlakozó az árverést megelőző utolsóelőtti köznapon beje­lenti, hogy az árverés megtartását kivánja. A bíró­sági végrehajtó a végrehajtási cselekményt csak akkor köteles teljesíteni, ha azért járó dijait a végrehajtató előlegezi. A 91—100. §§. A 90-100 §§ a telekkönyvi ügyek ről rendelkeznek. Lényeges rendelkezés az, hogy jel­zálogjogot 25 pengőt meg nem haladó követelés erejéig telekkönyvbe nem lehet bejegyezni, hogy továbbá a törölt vagy meghaladott tételek miatt nehezen áttekinthető betéteket a telekkönyvi ha­tóság a törölt és meghaladott tételek kihagyásával hivatalból is újra szerkeszti. A törvény 101—127. §§. a büntető igazságszol­gáltatás egyszerűsítéséről rendelkeznek. A 101. §. az egyes bírósági bíráskodást kiterjeszti a testisértés, magánlaksértés, lopás és orgazdaság, sikkasztás, a csalás bűntetteinek és a hatósági közeg elleni erőszak vétségének bzonyos meghatározott eseteire is. A 104. §. kimondja a kötelező ügyvédi képviseletet a törvényszék előtti eljárásban a magánvád tekintetében, valamint kö­telező az ügyvédi képviselet az esetre is, ha a sér­tett magánjogi igényt érvényesít olyan esetekben, amikor az ügyvédi képviselet a Pprts. szerint is kötelező. A ,105. §. lehetővé teszi, hogy amidőn a terheltet val'ámely súlyosabb bűncselekmény mel­lett valamely jelentéktelenebb vád is terheli," amely akadályozná az eljárás befejezését, ugy ezen jelen­téktelenebb cselekmény miatt vád egyáltalán ne emeltessék. A 107. és 108. §§. azok, amelyek miatt a leg­több vita folyt és amelyek lényegesen beleütköznek a pol­gárok szabadságjogaiba. A 107. §. szerint ugyanis tettenkapás esetén, to­vábbá a törvényszék, mint egyes bíróság hatás­körébe utalt egyszerűbben megítélt bűncselekmé­nyek esetében az ügyészség a terheltet ügyének caxuj ujlakL pala minőSÉGE.GAZDRSAGOSSAGfl: F E LÜLÍTIÚ LH RT RT LR H nnGVBflTOnV-UJLAKi EGYESÜLT IPARmŰVEK RT* BUDRPE$r.V.mmOS-C5teZAR-UT32! Képviselő: Erdélyi András és Fia ép. váil., Szeged. M. 2 tárgyalása végett, nyomozás nélkül vádirat mellSj zésével 3 napon belül, illetve az utóbbi esetben késedelem nélkül a törvényszék elé állíthatja^ Ilyenkor a tanuk, esetleg a szakérlök megidézésái ről is az ügyészség gondoskodik és a tárgyalás rövid lefolytatása után a biró azonnal kihirdeti « határozatát A 111. §. a vádirat elleni kifogást és a vádta«í nácsi eljárást korlátozza, amennyiben ezentúl ai vádirat ellen kifogásnak csak abban az esetbeni van helye, ha a vád tárgya: hamis tanuzás, há«i mis eskü, hamis vád, szemérem elleni bűncselek^ mény, gyermekölés, magzatelhajtás, zsarolás, hüt-i len kezelés, csalás, okirathamisitás, hivatali, vagy) ügyvédi bűntett, vagy vétség. Minden más eset­ben a terhelt a vádirat ellen csaB észrevételt adhat be a főtárgyalás megtartásárai hivatott bírósághoz, amely tehát a vádtanácsi eW járás mellőzésével maga határoz az észrevételed tekintetében. A 115. és 116. §§. az ítélőtáblán al fellebbezésnek és a Kúrián a semmiségi panasz, nak tanácsülésében, tehát nem főtárgyaláson valój elintézésének eseteit terjeszti ki. A 120. §. feljogosítja a pénzügyminisztert a« igazságügyi miniszterrel egyetértve, hogy a pótj magánvádra folytatott bűnügyek tekintetében, aí rágalmazás és becsületsértés vétségének eseteiben^ más kisebb vétségek tekintetében is, továbbá al bűnvádi eljárás során érvényesített magánjogi kö­vetelések és nem vagyoni kár címén követelt igé-í nyek tekintetében illetékkötelezettséget állapítson! meg. A 124. §. szerint a fogházbüntetés végrehajtása felfüggesztésének feltételes korlátái ként megállapított egy hónap helyébe most 3 hó* nap lép és igy a feltételes felfüggesztés lehetőséi ge jelentékenyen kibővittetett A törvény 130. feljogosítja az igazságügvminisztert, hogy a töH vényszékek és járásbíróságok törvénykezési szüiW idejét rendelettel szabályozhatja, amely alapon ae jövőben a nyári hónapokban az igazságügyim* Kis-Zombor Irta: Móra Ferenc. Száz esztendővel ezelőtt írták Magyarországról az első nagy földrajzot. Még pedig Fényes Elek irta, több nemes vármegyék tekintetes táblabírája. , Hát nem volt olyan nagy tudós az öreg ur, mint Humboldt Sándor s nem vesződött annyit az orogra­l'iával és hidrografiával, mint Hunaftvy János, de a magyar városokról, falvakról, pusztákról többet tudott, mint egy egész statisztikai hivatal. S amit tudott, azt meg is irta, érthetően, világosan, ma­gyarán, tekintet nélkül minden sajtótörvényre és becsületvédelmi törvényre. Amikre ugyan nem is tekintgethetett volna, mert azok még akkor nem voltak kitalálva. Igy aztán tudós Fényes Elek meg merte írni egy derék alföldi faluról, aminek én a nevét sem merem kiírni, hogy »Iakosai leg­inkább marhalopásból élnek«. Hátha én földrajztudós volnék és honismét szer­kesztenék a Tisza—Maros szögéről, abba én okvet­len azt irnám Kis-Zomborról, hogy az nemcsak, azért nevezetes hely, mert ott a hangyák is repül-' nek s azok olyankor igen mérges bestiák, — ha­nem az a különössége is meg van, hogy ott a né. nek nincsenek egg hiten Hinkó nénivél. Majd mindjárt megmondom, ki ez a Hinkó néni, de a történeti sorrend szerint a fiát eresztem előre, Hinkó Andrást. Hinkó András szép szál ember és — a Tisza innenső oldaláról nézve — szokatlan értelmes gaz­daember. Embercsontokat hányt föl az ekéje, meg valami furcsa kis bögrét is. Már most az orthodox magyar hit szerint, amiben Tiszán innen egyezik ur és paraszt, a kis bögrét Andrásnak agyon kel­lett volna lépni. Nemcsak azért, mert igy legköny­nycbb megtudni, van-e benne arany, hanem mert ezt igy szokta csinálni minden réndes ember. Sőt a tradíció azt is megköveteli, hagy a cserepeket még háromszor olyan mélyre leássa az ember, mint ahol találta őket, nehogy a muzeum meg­érezze a szagukat. András azonban azt cselekedte, mint elvetemedett eretnek, hogy a bögrét behozta a muzeumnak és csak azt kérte érte cserébe, mondják meg neki, miféle nemzetbeli gölöncsér csinálta azt. S mikor meghallotta hogy annak a gölöncsérnek már négy­ezer esztendővei ezelőtt eltörött a mécsese, András azzal a kijelentéssel lepett meg, hogy az még Kos­suth apánknál is régebben letetett, alighanem a bronzkorban volt. A második meglepetés az volt, hogy amikor azt kérdeztem, körül lehetne-e ott nézni egy kicsit az ásóval, Hinkó András első szóra azt mondta, hogy ő azt nagy tisztességnek veszi. Erre aztán kiadtam az ordrét a személyem körüli miniszternek, Kotormány Jánosnak, hogy hajnal­ban ki kell menni Kis-Zomborra, ott felfogadni vagy hat hetumogert napszámosnak s azokkal meg­vallatni a Hinkó András ugarját Tiz órára, mire leérnek az ősök csontjaiig, én is kint leszek s aztán majd fölvesszük a hagyatékról a leltárt. Ki is értem én tiz órára, meg is találtam a Hinkó-tanyát, a hadseregem is ott >o?t. csak éppen hogy nem az ugarföldön, hanem az árokparton, a kocsiút szélén, nem is fogadtak valami vidám szalu­tálással, hanem bánatos orrvérzéssel. — Hát magukkal mi van Jánosi — kérdeztem elképedve. A miniszter megvakarta az üstökét. _ 4 — Hát megvagyunk egészben, csak éppen az iga$\ gató urat vártuk, hogy együtt mehessünk. _ k — Hova? — Egy kicsit nehéz azt megmondani iav szemtől} szembe. _ De aztán csak kitudódott, hogy miért nem mertj tek én rá ara nélkül semmire se. Az«rt. mert \ Hinkó-tanyán nem Andrásé az impérium, nohaj embernyi ember már, családja is van, haneml a Hinkó nénié. Hinkó néni peidig, mikor meghal­lotta, mi szándékban vannak az ásós embereHj olyan méregbe jött, hogy ami akkor kibuggyant be­lőle, azt nem lehet kinyomtatni. Elég abból, annyit publikálni, amit akkor mondott, mikor már megj békült — A nehézség cifrázza ki a fületek gombját,1 akasztófára való lacibetyárok, elménjetek innéfi azzal a naplopó gazdátokkal együtt a pokol fene­kire, addég, még szépen vagytok, mert ha ént közétek vágok a sulyokkal, akkor ugy hullotok szét, hogy nincs az a drótos, aki összerakjon benneteketl Hát ezért vártak rám a népeim, hogy most mSeí vagy szemé'yesen vivjk meg Hinkó nénivel a kultura vértjében és a törvény pajzsának oltalma alatti vagy mutassam meg, hogy melyik dülőut visr a pokolba. Benéztem a tanyára és nem vállaltam a szemS* Iyes párviadalt. Ugy döntöttem, hogy ez eset­ben nem tartozik az én hatáskörömbe. S olyani elállilhatatlan energiaforrásnak láttam Hinkó nénit; aki elsöpör törvényt és kulturát. Akkor inkább a' másik útirányt választjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents