Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-10 / 179. szám

1930 augusztus 10. DÉLMAGYARORSZÁG Napbarnított, egészséges lesz a bSre, ha lég. éa napIBrdSh előli NIYEA-CHEME vei dörzsöli be a testét. Borús ég esetén ls, mert a szél és a levegő maga is barnít. A testnek azonban közvetlen napsugárzás esetében száraznak kell lennie I És előbb jól be kell dörzsölnie Kivea^krémmel! Ezzel csökkenti a fájdalmas leégés vészedéi, mét. A« eucerit, amely a Nivea-krém sajátos alkotóanyaga, lehetővé teszi, hogy a krém könnyen beivódjék a bőrbe. Osak a Jól felszívódott Nivea-krém fejti ki védi hatását. MINDENÜTT KAPHATÓ! Dobozonként P —,50-től P 2.20-1*. Tubusonként P 1-től P 1.60-l« P. Beiersdorf A Co. A. 0. magyarországi veaérképrUeJete, jrya: -, _. Budapest, V., Eudolf-rakpart 10. Bécsi pillanatfelvételek Bécs város lakésügyi politikája Amlfeor Bécs város hatósága a város lakásügyi politikáját megállapitotta és annak mikénti keresztülvitelét elhatározta, sokan voltak, akik azt vitatták, hogy vájjon nem helyesebb lenne-e, ha Bécs városa- nem bérházakat, hanem ezek helyett kertes magánházakat épitene. Különösen akkor merült fel ez a gondolat, amikor a város az első 25.000 lakás építését elhatározta. Nem lévén még kipróbálva a város építkezési politikájának helyessége, igy természetes, hogy több terv merült fel és ezek között is legerősebb volt az, mely »Kertvárosi létesítése mellett kardoskodott E tetszetősnek látszó megoldási módnak azonban határt szabott az élet reális követelményeinek észszerű felismerése, de az emberi akaratnak korlátot állitó •ehetőség is. 3écs városa a béke megkötése óta produktumainak értékesítéséért nehéz küzdelmet folytat. Emellett a meglevő ipari vállalatok csak részleges üzemet tartanak fenn, uj iparvállalatok létesítése, avagy meglevő iparvállalatok áthelyezése — pénz hiányában — számba alig jöhet és jöhetett. A fogyasztóközönségnek Bécstől távoleső kertvárosba való telepítése csak rontotta volna a bécsi piacot, melynek amúgy is minden fogyasztóra szüksége volt és van. Felmerült az a gondolat is, hogy a "lakásiriségen ikerti elővárosok* létesítésével segítsenek. Ezt a tervet is meghiúsította a reális számítás. Nevezetesen — számították a bécsiek — ha a szükséges uccával együtt a 25.000 család részére csupán 300 négyzetmétert számítanak is a kertes magánház létesítése céljából, ugy 7,500.000 négyzetméter, azaz 7 és fél négyzetkilométernyi üres területre lett volna szükség. Ily összefüggő üres ingatlan felett Bécs városa azidőben nem rendelkezett, azt az annak kisajátításához szükséges kisajátítási törvény hiányában meg sem szerezhette. De, és itt jelentkezik a kertes megoldás legnagyobb akadálya, de egyben Bécs városának bölcs és előrelátó építkezési politikája is: a kertes megoldást a város csak ugy tudta volna megoldani, azt csak ugy tudta volna elképzelni, ha megteremti a kertváros közmüveit is. Enélkül még csak nem is gondolt a lakásínségnek kert-város létesítésével történő megoldására. Kalkulációba vette tehát a gyűjtőcsatornák, vízvezeték, gáz- és villanyvilágítás bevezetésével felmerülő költségeit és számolt és számol a közlekedési eszközök létesítésével járó összegekkel is. E számítási müveletek megejtése után gondolt csak arra, hogy a lakásínségen esetleg kertvárosok létesítésével segítsen. Bécs város lakásügyi politikáját bevezető beszámolóm elején már jeleztem, hogy távol áll tőlem az a szándék, hogy a bécsi és szegedi viszonyokat egymással összehasonlítsam. Ha sehol máshol, azonban ehelyütt . nem tudom elhagyni az összehasonlítást, amikor arra gondolok, hogy Szeged városa minden előzetes terv és meggondolás nélkül engedte létesiteni az elővárosait és csak azután kezdett és sajnos kezd számolni ez elővárosok közüzemi szükségleteivel. Önkéntelenül is eszembe ötlik néhai Balogh Károly tanácsnok megállapítása, aki határozottan ellene volt a lakásínség oly természetű megoldásának, amely a város különböző külterületi részein elővárosok lélesitésében látta az egyetlen lehetőséget. Jóslása napról-napra jobban igazolódik. Nemsokára a különböző elővárosok valósággal ellenségeivé válnak a belvárosi lakosságnak, amelyben közüzemek létesítése iránti törekvéseinek gátlóit véli felismerni, holott nincs egyébről szó, mint szerencsétlen városi politikáról, amely — hogy kényelmesen rázza le magáról a lakáskeresőket — minden megoldás nélkül engedte létesíteni a különböző telepeket. Minthogy a mindinkább növekvő lakásínség Bécs város hatóságát sürgős beavatkozásra Vésztette, igy kénytelen volt minden legkisebb kínálkozó telken, amely felett rendelkezett, vagy amelyet megtudott szerezni: az építkezést megkezdeni. Könnyebbségéül szolgált, hogy a város területén lévő telkek közelében gyűjtőcsatornák, világítási és vízvezetéki müvek felett is rendelkezett, igy tehát azok újbóli létesítése szükségtelenné vált Szükségtelen volt e telkeken épült lakások részére a közlekedési eszközök megteremtése, iskolák, különböző hivatalok, vásárcsarnokok, tűzőrség létesítése is, mert hiszen ezek az intézmények a város területén mindenütt feltalálhatók voltak. Ahol azonban a város nagyobb ingatlanok felett rendelkezett, ott sok esetben létesített kertes telepítéseket és éppen azért teljesen nem adta fel a kertes telepítés eszméjét sem, csupán épiiési politikájának tengelyévé a kislakásu bérpaloták építését tette. A rendelkezésre álló kimutatások szerint, 1926. év végéig 3400 kertes telepes házat létesített Bécs városa, a város 16 külső részén. Mindezek után önkéntelenül felmerül az a kérdés is, hogy Bécs városa tulajdonképpen miből építkezett. A már emiitett lakbérilletéket az 1923. évi január hó 20-án létesített lakóházépitési adótőrvény hatályon kivül helyezte. Ennek célja kizárólag lakások építése volt Ezt az adót ugy konstruálták, hogy annak nagysága az 1914 augusztus 1-én érvényben volt bérösszeghez igazodott Nevezetesen a hatóság az ez időben érvényben volt bérösszegek átlagát megállapítva az első 600 koronáig terjedő összegnek háromszorosát tette a lakbéradó kiindulási alapjára. E két összeg szorzása a jelen esetben 180.00 koronát, vagyis 18 schilling lakb'érflzetésí adót eredményezett. Békében egy munkáslakás bére, átlagosan 30 korona volt havonta, illetve 360 korona évente. Az ilyen lakásra eső lakóházépitési adó 14 schilling 40 groschen egy évre, vagy 1 schilling 20 groschen egy hónapra. A lakóházépitési-adót az első 600 korona után négyszázszoros szorzószámmal szorozzák. Igy emelkedik lépcsőzetesen a lakóházépitési-adó és legmagasabb pontját a 6000-es szorzószámmal éri el oly esetben, aohl a lakás évi bére 30.000 aranykorona volt békében. Üzlethelyiségeknél ez a lépcsőzetes emelkedés 2000-es szorzószámmal éri el tetőpontját oly esetben, amikor az üzlethelyiség bére 20.000 aranykorona volt. A békebeli 6000 koronát meghaladó bérösszeghez egy változatlanul maradó 400 schilling évenkénti ősszeg járul az ily üzletet terhelő adón felül. A bécsi lakőházépitési-adónak szociális jellegét a kővetkező megállapítás világítja meg: Az 1926. évi számlálás szerint Bécsben 519.054 lakás és 89.143 üzlethelyiség volt, vagyis összesen 608.197 objektum. Ebből a számból 27.322 elesik különböző jogcímeken, mint pl. területenkívüliség, házfelügyelő lakása, iskolák, kórházak, stb., amelyeknek bérlői, illetve tulajdonosai lakóházépitési adót nem fizetnek. E szám leütése után marad 580.875 lakóházépitési-adó alá eső lakás, illetve üzlet. 1200 békebeli aranykoronát fizető lakás ez időben 440.959, üzlet pedig 57.162 volt E két szám őszszege: 86 százaléka azoknak az objektumoknak, melyek adókölelesek. A lakóházépitési-adóban ezek csupán 23-548 százalékkal vesznek részt. . Ezzel ellentétben a 10.000 aranykorona békebeli őszszeget fizető lakóházak száma, az üzlethelyiségeknek pedig 2787. E két szám összegezése valamivelj több, mint 12 százalékot eredményezi az adó alá; eső objektumoknak. Az adó azonban, amelyet e két minőségű legértékesebb objektum fizet 41.645 százalékot tesz ki. Ezekkel a megállapításokkal fejezem be bécsi tapasztalataim beszámolóját, már tudniillik azokat, amelyekről beszámolni lehet és érdemes. Nem az én feladatom annak megállapítása, hogy helyes-e, célszerű-e Bécs város politikája. Mindenesetre tény, hogy Bécs városában akadtak férfiak,! akik nehéz időben nem veszítették el a fejüket és a szivüket Akkor is arra gondoltak, hogy a lakossápnak életet adó levegőt, világosságot nyújtsanak, hogy igyekezzenek azt a proletár-sorból kiemelni és megfelelő életkörülmények közé juttatni. i Bizonyos az is, hogy nyugodt lelkiismerettel viselheti egyik-másik ház, amelyet Bécs városa épített, azt a felírást, melyet visel: iGemeinsinn ersehaf dieses Haas, Gemeinsinn bot die Stárke, Gemeinsinn hált es nett und rein, Gemeinsinn krönt die Werke.* Dr. Landesberg Jenő. Fájdalomtól megtört sziwel jelentjük, hogy szeretett jó férjem, illetve édesapánk Ökrös János hosszú és kinos szenvedés után f. hó 8-án, 49 éves korában elhunyt. Drága halottunkat 10-én d. u. 2 órakor kisérjük örök nyugalomra a Molnár ucca 26. sz. gyászházból. 214 A gyászoló csnlAd. ÓZY. Rosenberg Zslgmondné szül. Spiegel Julla fájdalomtól mélyen lesújtva tudatja az egész rokonság nevében is, hogy hón szeretett férje nyög. rasuti főfelügyelő áldásos és munkás életének 80-ik házasságának 54-Ik évében Bledben, folyó hó 7-én, hirtelen elhuny!. Drága halottunk földi maradványait Budapestre szállítjuk és a farkasréti izr. temetőben örök nyugalomra heIyezzflk. Szeged—Budapest, 1930 augusztus 8. M PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, VIII., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Ab előkelő családok régi, jihirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóviz minden szobában. „MUSKÁTLI" KÉZIMUNKAIPAR Kölcsey ucca 5. (Royal-szólló során.) Kézim unkafonalak és anyagok dus választékban. Saját gyártmányú előrajzolt és festett kézimunkák elsőrendű kivitelben.