Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-09 / 178. szám

jíEfiED. Szerkesztőség: Somogyi ucca L em. Telefon: 13-33.^ ÜCladúhlvatal, ^illcíönkönyvíör és (egylroda : Aradi ucca 8- Teleion: 306. - Nyomda ; LOw Lipót ucca 19. Telefon • 16-34. TAvlrnll ^ levélcím: Délmagyarország Szeged. Szombat, 1950 augusztus 9 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 178. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-bO, KUimidSn 6-40 pengd. ^ Egyes szám Ára hélkötnap lf>, vasér- és Ünnepnap 24 flll. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjeleni héttő kivételével naponta reggel Iparpolitika Magyarországnak van kerekszára kétszázezer kisiparosa. Most a kormány hosszú nekikészűlődés után hozzányúlt az ipar problémájához és különböző szervezeteknek tizmillió pengő hitelt bocsájtott rendelkezésükre kisipari kölcsönök folyósitása céljából. Ha a nyers számot vesszük alapul, jut belőle fejenkint minden iparosra ötven pengő. Ha a tízmilliót csupán financiális alapnak tekintjük és folyósítási összeg gyanánt ötszörösét vesszük kombinációba, kaphat minden iparos kétszázötven pengőt. Tudjuk nagyon jól, hogy ezek a számok esak teoretikus értékűek. Nem fog minden iparos kölcsönt kérni és még kevésbé fog minden iparos kölcsönt kapni. A kormány nagyon jól ismeri az ezerkilencszázas évek iparfejlesztési érájának tapasztalatait: tudja, hogy azoknak a kölcsönöknek legnagyobb részét, amelyeknél az állam állt, mint hitelező sz egyes felekkel szemben, nem fizették viszsza. A kölcsönt igénybevevők páholyban ültek: tudták, hogy erkölcsileg lehetetlen, hogy u állam a saját segitségével életrehivott exisztenciákat kíméletlen végrehajtási eljárással ismét tönkretegye. Most tehát a kormány bankszerű metódussal dolgozó szerveket iktat az állam és adósai közé. Ezek a szervek kölcsönt csak megfelelő biztosíték, ingatlan fedezet, vagy kezesek jótállása mellett folyósítanak. Igy volt ez a mult esztendei kiskereskedői hitelnél és igy fog ez történni a kisipari kölcsönök folyósításánál is. E feltételek mellett kétségtelen, hogy az igénylő kisiparosok nagy része nem fog kölcsönhöz hozzájutni, mert nem lesz abban a helyzetben, hogy a szükséges bankszerű garanciát előteremtse. A most kibocsájtásra kerülő ipari hitel nyomán tehát csak csalódásra és elégedetlenségre lehet számítani, amelynek erkölcsi ódiuma visszaháramÜk arra az iparosvezéri demagógiára, amely éveken keresztül szakadatlanul azt hirdette gyűléseken, összejöveteleken és kongresszusokon, hogy elsősorban állami kölcsönnel kell a kisiparosság bajait orvosolni. Most megvan a hitel, megvan a kölcsön, de meglássa akárki, hogy ettől ugyan a kisiparosság helyzete egy szemernyit sem fog javulni. Az okos és előrelátó gazdaságpolitikának legfőbb követelménye, hogy csupán tényeket és realitásokat állítson be számvetésébe. Ezért elsősorban a bajok gyökerét és kutforrását kell megállapiatni. Ezen a szemszögön nézve, nagyon könnyű megtalálni a kisipar bajainak igazi okozóját. Nem kellenek ide nagy közgazdasági okfejtések, világgazdasági válságról szóló elmélkedések, megcsökkent vásárló erőre vonatkozó okfejtések. Röviden és parasztosan néhány szóban össze lehet foglalm a bajok okozóját: a kisiparnak nincs munkája, vagy legaláb is nincs abban a mértékben, a belőle élő munkáskezeket kellően el todná látni és el tudná tartani. De ha ez igy van, lehet-e ezen puszta kóltsönakcióval segíteni? Tegyük fel, hogy van e§y kisiparos, akinek nincs ugyan munkája, de egyébként van fedezete, vagy tud kezest ^litani és igénybe veszi a kölcsönt. Mi következik ebből? A kényszerűség nagy ur: fela kölcsönt. A termelési hitelre szánt ösz^eg átalakul fogyasztási hitellé, amely el is anélkül, hogy az üzem hasznát látná, 'legtnarad az adósság, melynek tőkéjét és kamatait vissza is kell fizetni. Vájjon iparpolitikai szempontból van-e az ilyen kölcsönnek jelentősége és értéke? Ezzel szemben kétségtelen, hogy annak az iparosnak, akinek munkája van, annak van hitele is, minden állami beavatkozás nélkül. Annak az ácsiparosnak, aki megkapja egy épület tetőszerkezetének elkészítését, vagy annak az épületasztalosnak, aki egy közszállitáson elnyerte egy nagy épület ablakainak és ajtóinak elkészítését, szívesen ad anyagot a mm^^rmMmmmmmBmm^BBmBamUm kereskedő és fürészgyáros és hitelez mindenki, akivel összeköttetésben áll. Igy. van ez az egész vonalon, igy van ez minden más iparágban is. De ha ez igy van és ha a kisipar problémája elsősorban munkaprobléma, akkor a kölcsönnyújtásra és adósságcsinálásra alapított iparpolitikát a logika törvényei szerinj; annak az iparpolitikának kell felváltani, amely munkaalkalmak teremtéséről gondoskodik. Ezt ajánljuk a kormány és a fórumon mozgó iparosvezérek figyelmébe. Az orosz szovjet háborúra készül Románia ellen? A román kormány cáfolja a háborús híreket (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Az orosz—román háborús veszedelemnek beharangozása az egész román sajtóban nagy izgalmat keltett. A lapok hasábos cikkekben kommentálják az Adeverul hirét, hogy a szovjetkormány támadó háborút készít elő Románia ellen, hogy elterelje az orosz lakosság figyelmét a belső gazdasági válságról. A kormány pénteken délben kommünikét adott ki, hangoztatva, hogy az orosz—román háborúra vonatkozó információt a kormány sehonnan sem kapott. A kommüniké rámutat arra, hogy az ilyen rémhírterjesztés nagymértékben árt az ország külföldi hitelének. Néhány lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy valami igazság mégis van a hírben és rámutatnak a lapok, hogy a szovjet valóban agresszív szándékkal viseltetik Romániával szemben és ezért az óvatosság soha sem elég korai. Király! diktatúrát vár Románia London, augusztus 8. A Daily Herald bukaresti levelezője szerint Romániában azt várják, hogy Károly király, sógora, Sándor jugoszláv király példáját követve, diktátorrá kiáltatja ki magát. Senkisem hiszi, hogy a mai kormány, nagy többsége ellenére, hatalmon tudja tartani magát Maniu csillapító nyilatkozatai egyáltalában nem enyhítették a nyugtalanságot. Azt hiszik, hogy a király Titiilescut használja fel eszközül, hogy megszabaduljon a mai kormánytól és annak parlamenti többségétől. Bukarest, augusztus 8. Titulescu londoni román követ Bukarestben hosszabb megbeszélést folytatott Helena királynéval. A megbeszélés hir szerint azon kérdés körül forgott, hogy miképp lehetne a válás kimondását megsemmisíteni. Állítólag Titulescunak sikerült olyan megoldást találni, amely a válás megsemmisítését lehetővé teszi és igy nem lesz akadálya a szeptemberi koronázásnak. Titulescu pénteken Sinajában Károly királynál jelent meg kihallgatáson, akivel beható tárgyalásokat folytatott. A tárgyalásokon hir szerint a király a diplomáciai kar átszer- i vezését tette szóvá és részletesen megbeszél- | ték miként lehetne a román diplomáciai testületet átszervezni. A tárgyalás eredményeként még, az ősszel igen nagy változások állanak be a román diplomáciái karban. Hir szerint Károly román király látogatást tesz Sándor szerb királynál és részt fog venni azokon a nagy katonai ünnepségeken, amelyeket Petár trónörökös születésnapja alkalmából rendeznek Jugoszláviában. A látogatás szeptember 6-ig tart, majd a két király együtt érkezik haza Romániába a koronázásra. Titulescu tárgyalásai Maniuval Bukarest, augusztus 8. Titulescut pénteken délután a király másodszor is kihallgatáson fogadta. Ez a kihallgatás több, mint két és fél óra hosszat tartott. Az uralkodó több kérdésre vonatkozólag informáltatta magát londoni követével s szóbakerült a kihallgatáson á román kormány magatartása is a Népszövetség szeptemberi ülésén a Briand-tervezettel kapcsolatban. Titulescu este tovább folytatta a már napokkal ezelőtt megkezdett tanácskozásokat Maniu Gyula miniszterelnökkel. Oíveneszer afgán Qarcos vonul 'Peshavar ellen Ves&avarban KI01rdettélc ax ostromállapotot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az északnyugatindiai tartomány fővárosát, Peshavart, általános támadás fenyegeti. Az afgán határvidéki hegyekből jövő afridi. törzs ötvenezer harcosa, az angol bombavető repülőgépek állandó támadása ellenére is folytatja előnyomutását Peshavar felé és a csapatok törzse már csak tizenöt kilométernyire van a várostól. Egy nagyobb lovasosztag péntekre virradó éjszaka egészen a város faláig merészkedett, az angol csapatok azonban visszaverték őket. A peshavari parancsnokság kihirdette az ostromállapotot. Peshavar helyőrségét megerősítették. Szombatra virradóra már általános támadást várnak a város, ellen.