Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-03 / 173. szám

WELMAIiY A ROKSZ Aíí lOSOangusztus 3. A gyorsírás mesterei Augusztus 1-töl 5-ír tartják Berlin­ben a német gyorsirókongresszust. Ezt az alkalmat arra is felhasználják, hogy megemlékezzenek a gyorsírás mestereiről: Gabelsberger Ferenc X a vérről (bal) és Stolze Vilmosról. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László Baráthy. Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom emliti Baráthy Kristófot és Pétert Barbaro. 1875-ben a polgári leányiskolánál tanárnő lett Barbaro Emma. Krikkay Gusztáv dr. kir. alügyész vette el, aki később ügyvéd lett Szegeden. Barcsa. 1849-ben a III. honvédzászlóalj ön­kéntesei között van Barcsa Adolf. Barcsay. A Nagy-Barcsai Barcsay család­nak (melyből a fejedelem származott) egyik ága 1702-ben, a biharmegyei Margitán és a vele szomszédos Klárafalván szerzett rész­birtokot. Ebből az ágból született 181t-ben Barcsay István. (Testvérei: Zsuzsanná, Varga Dánielné, Julianna, Szarka Elekné.) Barcsay István anyja, ki korán özvegységre jutott, ügyvédnek neveltette, hogy a család régi birtokait visszaperelje. Barcsay István 1848-ban honvédhadnagy, 1848—49 után Deb­recenben ügyész, majd ugyanott városi tanács­nok volt. Felsége Ivány Eszter (sz. 1820., meghalt 1864.)" E házasságból származott: 1. Zsanet, sz. 1839., férjhezment Székely Károly heves-nagykunsági ref. espereshez, meghalt 1916. Leánya, Székely Kornélia dr. Márk Endre udvari tanácsos felesége. 2. Károly, sz. 1841. Gyógyszerész. 3. Amália, sz. 1847., Pfannschmiedt Kálmán miniszteri tanácsos neje, meghalt 1891 4. Kálmán, sz. 1851., meghalt 1887. 5. István, sz. 1856., meghalt 1915. Barcsay Károly gyógyszerész 1874-ben tele­pedett le Szegeden s a következő évben, 1875 március 27-én megvette a »Nagy. piacon* (Széchenyi-téren) a Götz örökösöknek »Az Isteni Gondviseléshez« cimzett patikáját 28.000 írtért Barcsay Károly Debrecenből nősült; neje Pfannschmiedt Gizella, sz. 1846. Debrecen­ben, Pfannschmiedt Károly (sz. 1801., meg­halt 1859) és Békési Mária (sz. 1806., meg­halt 1876) leánya. Barcsay Károly 1913-ban, neje, Pfannschmiedt Gizella 1900-ban halt m eg. Gyermekeik: 1. Károly, gyógyszerész, sz. 1875. Szege­den, a Széchenyi-tér 12. sz. házban. 1 2. Ilona, Szobonya Kálmán gyógyszerész neje. 3. Margit, dr. Bigó Endre törvényszéki biró neje. 4. Gizella, előbb Marosy Kálmán ügyvéd, majd Békefi Antal iró neje. 5. Erzsike, Kraft Ödönnek, az Osztrák­Magyar Bank tisztviselőjének neje. 6. István, meghalt 1916. Meg kell említenünk, hogy a szegedi sajtó­ban már a XIX. század negyvenes éveiben találkozunk egy Barcsay Károly cikkeivel, aki természetesen nem lehet azonos az 1841­ben született Barcsay Károly gyógyszerész­szel. Ez az idősebb Károly ugyanazon Bar­csay családból származott; 1817—19-ben a nagyváradi jogakadémián tanult s a*után szol­gabíró volt Belényesen 1834-ig, később városi tanácsos Debreceneben; 1865 julius 21-én halt meg Déván. Érdekes, hogy mikor Szeged hir­neves mérnökének fiait, Vedres Jánost és Gyulát beiktatták a király által adományozott varsányi birtokba, az alkalmi beszédet Bar­csay Károly mondotta, aki beszédét 1834-ben Szegeden ki is nyomatta. Barcza. 1737-ben Barcza János esküdt jegyző a városnál, ugyanő 1741-ben válaszolt község polgára. Alsóvároson lakott. 1752—54­ben birája volt a városnak. Rókuson is volt egy Barcza család; annak' is nyoma veszett. Barna. Ily nevü családok mindig voltak Szegeden. Barna Balázs az 1522. évi tized-összeirásban Hajnal-utcai lakos. RóL-uson már 1810 előtt is szerepelnek a Barnák az anyakönyvekben. 1842-öen a rólam uj temetőre Barna József és István 1—1 frtot, Barna János pedig 2 frt krt adott. Egyik Barna család szappanfőző volt; ebből származott dr. Barna Leander piarista tanár, ki 1878-ban született Szegeden és 1925-ben halt meg Veszprémben. Báron. A szegedi zsidóság kórében kiváló szerepet játszott a XIX. század közepén Báron Jakab. 1828-ban a hitközség választmányai A CZAJA CIRKUSZ Az előadás hatalmas iramban pereg és minijen pillanata vonzó és érdekes. Pár napon belül vendégszerepel Sze­geden. Helyárak 1.— P-t61 felfelé. Gyermekek a felét fizetik. ügynökeinek tömege egész év­ben uton van és a világ minden részéből leszerződteti az artisták ós művészek tömegét. Minden ötlet, emberi -ügyesség, vakme­rőség, ami elüt a sablontól helyet talál a Czája cirkusz 23 számból álló ravüszerli műsorában 132 A vilighlrö hamburgi Hagenbeck illatsereglete nemcsak érdekiesrití, hanem tannlm&nyos célokat la ssol­gil. A közeli napokban megtekint­heti Szegeden minden nap reggel 9 órától napnyngt&ig. Belépőjegy fetofitteknek 50, gyer­mekeknek 30 fillér. Az idei szezon szenzációi az opel mmm csodakerékpárok. * Ballcn-gUiiüfti. Motorüléssel, 2 7> mm.-es kBHtikkeL PHILIPS-RADIOK 18 havi részleire. SPORTKOCSIK gumraik és alkatrészek legolcsóbbak W ^ I E gépáruhatóban UfcP HID UCCA 1. tagjt, 1831-ben második templomatya, 1833, ben második esküdt, 1837-ben második szóló. 1833-ban nagykereskedést akart nyitni és noha ezt a városi tanács nem javasolta, s helytartótanács megadta neki az engedelr ít, Ugylátszik, hogy nagyon gazdag ember veit Mikor 1846-ban a kormány eltörölte a türelmj dijat és a szegedi zsidókat »az izraelita tanod jj alap javára* megterhelte 1,200.000 írttal, ezéíj az összegért Báron Jakab és Auslander Sinioj vállalt kezességet. Mikor Haynau 25.000 p:. bakancs szállítására kötelezte a szegedi zsidó, kat, Báron Jakab ennek költségeihez 1200 frttal járult hozzá. 1855-ben megalapította a Zsidó Ifjusági Egy­letet, melyne kielnöke lett Mivel azonbaa Báron 1855 március 31-én 54 éves korában meghalt, az egylet is csakhamar feloszlott] Braun Jakabné Kunigunda 1869-ben pén^l tárosa volt a Zsidó Nőegyletnek. \ Ez a Báron család Keszthelyről ssíármasottl Szegedre. Barrabás. Rókuson élt egy ilyen nevü CSJH Iád, de nyoma veszett, Bart. 1723-ban Bart József a Palánkban esküdt polgár. Barta. »Bartho« család szerepel az 1522. évi egyházi tizedlajstromban. Barta István alsóvárosi polgárnak 1748 má­jus havában leégett a háza. Barta Lajos 1849-ben, mint önkéntes hon­volt a III. zászlóaljban. Bartos. 1731 január 19-én egy boszorkány­pörben hivatkozás történik Bartos Katára. Bartos. Eredeti neve Prin?; 1891-ben magya­rosodott Bartos-ra. Prinz Vilmos 1848—49-ben dobos volt a szegedi honvéd zászlóaljban, öt fia volt. Közü­lük Bartos Gyula (sz. 1872) a Nemzeti Szín­ház művésze, Bartos Lipót pedig könyvkeres­kedő és nyomdatulajdonos Szegeden. Bartók. Rókuson volt egy ilyen nevű család 1820—1850 között. Bartók György 1842-ben 1 frt .30 Krt adott az uj temető költségeire. Barlucz. Előfordul Bartócz és Bartutz alak­ban is. Rókusi és alsóvárosi család. Bartutz Vince 1842-ben 2 frt 30 loí adott a rókusi uj temetőre. Bartucz János 1849-ben önkéntes Konv&i volt a III. zászlóaljabn. Bartula. A XIX. század elején Bartnía Gábornak háza volt Palánkban a »nagy utcán*. A szomszédságában lévő házat Wodia­ner Fülöp meg akarta szerezni, de a papság tiltakozott a zsidóság térfoglalása ellen S a városi tanács az ügyletet megsemmisítette. Bartus. Alsóvárosi család volt. Bartus JánoS háza leégett 1748-ban. flz olasz-magyar barátság kimélyifése Megcsonkított hazánknak először Olaszor­szág nyújtott békejobbot. Az olaszok a ránk kényszeritett háború alatt sem felejtették el, hogy a régi daliás időkben is mindig őszinte jóbarátjuk voltunk. Már Nagy Lajos és Mátyás király korában megpecsételtük barátságun­kat Közvetlen szomszédaink falánkságát Olaszország egyetlen kézmozdulattal egyen­súlyozhatja. Igazságos harcunkban az olaszok lesznek segítőtársaink! Akikkel együtt fogunk küzdeni, azokkal il­lik együtt dolgoznunk is! A dolgozó Olaszországot üdvözöljük abból az alkalomból, hogy az Olasz Állami Biztosító magyarországi érdekeltsége, az Astra Biztosító Rt. itt is megkezdte működését. Európa egyik leghatalmasabb társulatát a Kelen Bankház képviseli, magát a biztosítási osztályt Dobó Ignác vezértitkár vezeti. Az Olasz Állami Biztosító affiliációja min­dennemű kartellen és egyezményen kívül áll­Díjtételei olcsók é? jutányosak. kereshet lakhelyén hAziartásl cikkek eladásá val. Díjmentes ismer­tető Síelner, Budapest, Szőreiéig n. 29. Heti 100 pengős

Next

/
Thumbnails
Contents